Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-26 / 49. szám

A 3# éves ssovjet film ünnepe ken keresztül is megismerték a Szovjetuniót, vezetőit, hőseit. Ez alatt az idő alatt megsze­rettük a szovjet filmeket. Meg­értettük mondanivalóit. A két városban szovjet filmbemuta­tók alkalmával kialakult egész­séges viták bizonyítják ezt. a tényt. E filmek művészi ereje, valóságábrázolása, holnapunk perspektívájának megmuta­tása, a szocializmus építése közben megszületett uj élet- szemléletű embernek, a szo­cialista embernek bemutatása hatalmas nevelő erő számunk­ra. egyik fontos eszközünk az ujtipusu embernek bennünk való kialakításában. Fegyver számunkra, a szovjet film a bé­kéért vívott harcban, követke­zetesen harcolva a békéért, igazi hazafiságra, proletár nemzetköziségre tanítva, a dol- gozókatj Megszerettük ezekért a tulaj­donságaiért a szovjet filmeket. Ezt bizonyítja a szovjet fil­mek látogatóinak itt megyénk­ben is állandó emelkedése, az a mély hatás, amit a szovjet filmek ránk tesznek. A szovjet film, mim, a vi­lág legmagasabb, leghaladóbb filmművészete, ott ál] mellet­tünk jelenünk és jövőnk min­den kérdésében példamutatá­sával, útmutatásával. Ezért szeretjük, s ezért láto­gatjuk mindig többen a szov­jet filmeket, ezéih tanulunk,' nevelődünk e filmekből, ezért tanul a magyar filmművészet is a 30 éves szovjet film ered­ményeiből, tapasztalataiból, p zárt jelentenek a szovjet *“* filmek számunkra nem­csak szocialista jövőnk épité- sébeu, nemcsak az uj szocialis­ta ember' kinevelésében, de az uj magyar kultúra megterem­tésében is hatalmas támaszt, útmutatást és segítséget. Ezért jelent különös ünnepet számunkra ez az évforduló, s ezért köszöntjük szeretettel a diadalmas 30 esztendős szov­jet filmet. HADNAGY LÁSZLÓ A ió népnevelőmunka eredménye: Egerszeg !10°ío-ban kötött talaj művelési szerződést A megyeszékhely dolgozó pa­rasztsága előtt a 'talajművelési szerződések megkötésében köve­tendő pédaképül áll a két ter­melőszövetkezeti csoport. A „Sarló és Kalapács“ 24, a „Hala­dás“ pedig 32 katasztrális holdra kötötte meg szerződését a pölös- kei gépállomással. A dolgozó kis- és középparaszlok között pedig a Párt népnevelői, a föld- müvesszövetkezét felelőse, az MNDSz asszonyok igjen aktiv felvilágosító munkát folytattak Gyakorlati példákkal támasztot­ták alá a gépi munka fölényét és előnyét az igaerővel szemben. Rámutattak a Minisztertanács határozatára, amely szerint el­maradott mezőgazdaságunk szín­vonalának emelése, a növény­féleségek termelésének fejlesz- lesztése, az önköltség csökkenté­se most a mezőgazdaság döntő feladatai. Meg is értették a talajműve­lési szerződés fontosságát, jelen­tőségét a megyeszékhely kis- és középparasztjai, mert a Zala­egerszegre megállapított elő­irányzatot a kitűzött határidőre 110 százalékban teljesíteti ék. Husvétra kigyul a villany a nagyfakosi 7$zCs-ben A nagyfakosi termelőszövetke­zet dolgozóinak régi vágya, hogy á csoport házaiban, gazdasági épületeiben kigyul jón a villany. Régóta tervezgetik már a vil­lany bevezetését az alig 1—2 km távolságban lévő távvezetékről. Az elmúlt belekben sikerült mindent tisztázni és Nagyfako­son már megteheiték az első lé­péseket a villanyfény felé. Csak­nem valamennyi épületbe telje­sen bevezették már a huzalokat, a kapcsolókat is felszerelték, a lámpák is-bent vannak. Most már csak a transzformátor kell, ami a magasfeszültségű áramot átalakítja. Mint mondják a TSzCs- nél, most már ez sem akadály. Tervük az, hogy husvétra be is kapcsolhassák villanyt. Á villanyáram megváltoztatja a csoportnál a gazdaság képét. A csoport tagjai villanyeröre akarják ál alakítani a kukorica- morzsolót, a szecskavágót és a többi, belső használatú gépeket, így fokozatosan teljesen villa­mosíthatják a- gazdaságot. Miért maradt le Kanizsa a talaj művelési szerződéskötésben? & Amikor Rákosi elvtárs Nágy- kanizsán járt, képviselői be­számolói ában megállapította; ,,fontos eredményünk, hogy a szocializmus építését falun egészségesen megkezdhettük'*. A mezőgazdaság szocialista fej­lesztésének egyik előfeltétele pedig a gépi munka. Növény- termelési tervünk — melyet a Minisztertanács alkotott — minden pontjában erre hívja fel a figyelmet, s biztosítja a dolgozó parasztságot, hogy a kormány minden támogatást megad a gépi talajmű velős­hez. Keil-e nagyobb segítség, mint az a szerződéskötési kam­pány, amelyet a gépállomások folytatnak most éppen a nö­vénytermesztés fokozása érde­kében. És ezt a segítséget Nagy­kanizsa, vagy inkább Kiskanizsa dolgozó parasztsága nem fogadta el. Lehet, hogy nem igy van. A tények mindenesetre ezt bizo­nyítják. Állításunk bizonyítását elő­ször is egy rövid kimutatás is­mertetésével kezdjük. A palini gépállomáson felfektették min­den helyiség szerződéskötési elő­irányzatát. Nagykanizsára ösz- szesen 442 hold esik, ebből 18 mély-, 58 középmély-, 116 se­kélyszántásra, 180 ugartárcsá­zásra és 70 hold vetésre. (Nem számit ebbe bele a TSzCs 146 holdja!) És mire kötöttek ed­dig szerződést? 6 hold mély­szántásra, 4 hold középmély- szántásra, 2 hold tárcsázásra és 1 hold vetésre. Ebből — akárhogy is adjuk össze — 13 holdnál több semmiesetre sem jön ki. Ami viszont az előirányzatnak alig 3 százaléka. eredmény! nevetséges!) Vagy, hogy van igaerő és inkább maguk vég­zik a munkát. Arra is hivat­koztak, hegy többen kötöttek ősszel szerződést és a gépállo­más nem teljesítette kötelezett­ségét, azaz nem végezte el a szántást. Ez nem a gépállomás hanyagságából történt. Az el­maradt munkákra olyankor kötöttek szerződést, amikor az időjárás már nem engedte meg a munkát a földeken. A gépállomás természetesen ta­vasszal pótolja a mulasztotta­kat. A dolgozó parasztok jelentős része tehát nem ismeri a gépi munka hatalmas jelentőségét, vagyis nem ismeri növényter­melésünk kétéves tervét. En­nek pedig az a magyarázata, hogy a felvilágosító munka hiányos volt. Azt ugyanis egy szóval sem mondjuk, hogy nem volt felvi­lágosító munka. De ami volt, az nem terjedt ki erre a pilla­natnyilag talán legfontosabb kérdésre. A felvilágosító munka teljesen egyoldalú lett, mert a kiskanizsai népnevelők első­sorban a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítésével foglalkoztak az országos és me­gyei tanácskozás határozata nyomán. Ez is fontos kérdés — ezt nem is vitatjuk. Hiszen a termelőszövetkezeti mozga­lom az alapja a mezőgazdaság szocialista építésének. Ehhez vi­szont szorosan hozzá tartozik — és tőle semmiképpen sem választható el — a gépi talaj­művelés. Kiskanizsán tehat sürgősen változtatni kell a helyzeten és a súlyos lemaradást be kell hozni. A népnevelők foglalkoz­zanak a gépi munka népszerű­sítésével is és igy támasszák alá azt a hatalmas munkát, amit a gépállomások dolgozói országszerte végeznek azért, hogy ebben az esztendőben ma­gasabb legyen a termésátlag a magasbb Anszonybiró Z *1assentgyörgyön Zöld Lajosné, az MNDSz za- laszentgyörgyi szervezetének ügyvezetője népi demokráciánk megerősödésének munkájából derekasan vette ki részét. Na-' pókban az a megtiszteltetés érte, hegy a község dolgozó népe egyhangúlag a falu bórájává vá­lasztotta. Vasárnap, 1950. íebr. 20. c£tt fául kü.. elvtársnő, valamit szeretnék ér kérdezni“. — így induU a be­szélgess. — Maga volt az első leány a gépállomáson? kérdezte Rá­kosi elvtárs. — Nem én voltam, de akik előttem oda kerültek, mát nin­csenek oH. — A faluban mit szól!ak hoz- zá, hogy trak'őristának ment? — Hát.... nehezen akarják engedni. Mikor mifelénk jár­tam a traktorral, a kiskapuban álltak és úgy neveltek raj'am: .,Mondtuk, hogy bolond vagy. Megbánod még ezt és haza­jössz majd a 1raktor nélkül". áía már más véleménnyel van­nak. ­MIT MONDANAK mos"? .— Azote is el akarnak jönni, akik kinevettek. .Traktoristá­nak! — És (I mvr7 mi nehéz" Nem nehezebb, mint mondjuk a kapálás? meg az ő kezét is Rákosi elv­társ. — I't Zalában nem régi az asszonybiró. Mit- szóltak a falu­ban hozzá? Budi Gáborié, a zalaujlaki asszonybiró mosolygós arccal válaszol: természetesnek tartot­ták, hiszen a Párt, a demokrá­cia egyenjogúságot adott ne­künk elvtárs. Mi {öbbct kap­tunk, mint a férfiak, ezért kell az uj ország épbésébe. a béke megvédésének munkájába o« kapcsolódnunk. — Mégis, nem volf morgás az öregebbek közöt1? — firtat­ja tovább Rákosi elvtárs. — Csak ketten ellenezték. — Azok szerekék volna a bírói tisztséged — És az asszonyok szeretik? — Azt meghiszem. Még odaát Csapiban is adnak u szavaimra. A -munkában pedig ■mindig kö­vednek. Ahol asszony a bíró, ott rend kell hóm legyen a fa­luban Rákoá elvtárs!

Next

/
Thumbnails
Contents