Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-26 / 49. szám

Versenysserxődést hötötteh a fflAORT fúrási üzemének adminisztrációs dolgozói Az adminisztrációs munká­nak kétségtelenül komoly sze­repe van a dolgozók munka­versenyében. Elősegíti, vagy hátráltatja — embere válo­gatja, illetve az emberektől függ, akik végzik. Az üzem irodai ügyeinek jó vitele, a munkaverseny pontos, gyors kiértékelése feltétlenül elő­segíti a versenyt, de ugyan­akkor kölcsönhatás is áll fenn. A numkaverseny új. na­gyobb termelési színvona­lat boz létre, nagyobb fel­adatokat ró az adminiszt­rációra, amit azok a régi értelemben vett munkát folytatva nem tudnak kö­vetni. nem tudnak ellátni, lemaradnak és kerékkötői lesz­nek * munkaversenyn'ek. az üzem magasabb termelékeny sége elérésének. Elsüllyednek a bürokrácia hínárjában. Eléggé nem hibáztatható, hogy megyénk dolgozóinak nem csökkenő lendületű, sőt erősbödő munkaversenyét, az irodai munkát végző dolgozók nem eléggé követik. A megye összes üzemei közül eddig keresve sem lehetett találni olyan ad­minisztrációs gárdát, amely követte volna a munkás- osztály példamutatását es egy állandó jellegű munka- versenylervezetet dolgozott volna ki, s a szerint végezné fokozódó lendülettel munkáját. A sztálini munkafelajánlások [ideién találkoztunk az üzemi ■ tisztviselők munkafelajánlá­saival. de ezek időhöz kötöt­tek voltak, például egy könyve­lés azsurozását vállalták de~ ícember 21-re. A vállalást itt­olt végre is hajtották, de utána — hiszen kirívóan kampány- szerű volf versenyük — meg szűnt a további munka ver­senyzés. Éppen ezért üdvözöljük örömmel a MA ŐRT fúrási üzem adminisztrációs dolgo­zóinak most megindult munka- versenyét. A verseny ötlete egy szakszervezeti napon vető cicit fel, amelyen a dolgozók Rákosi elvtárs beszédét tárgyalták meg. A beszéd, amely a magyar nép minden rétegében hatalmas visszhangot keltett, ezen a szakszervezeti napon spontán versényvállalásként váltotta ki hatását- A fúrási üzem admi­nisztrációs dolgozói versenyre hívták ki egy másik üzemrész tisztviselői munkakörben dol­gozóit. A verseny 10 pontból áll. Elhatározták, hogy ezután időuíalványozásf vezetnek be saját területükön, s az elvégzett munkái százalé­kosan értékelik ki. Az időt az osztály vezetője, a bizalmiakkal egyetértésben, a gyakorlatból eredő tudás .sze­rint utalványozza. Ezután minden tisztviselő könyvecskét vezet saját munkájáról, az osztályvezető Pedig összefog­laló füzetet vezet. i Külön pontokban foglalták össze a2 önköltségcsökkentés­re, a pazarlás rneggátláaára, az újítások elősegítésére, a munkafegyelem betartására v on atkoz ó versen y félté teleket, amelyeket pontozni fognak eg.v meghatározott lerv szerint- A fúrási üzem au ni ’ kz ó-i­dős dolgozóinak ez az egyéni versenyszerződése most még egyedülálló megyénkben, de Példamutató kell legyen a töb­bi üzemek tisztviselői számá­ra. Lehet az adminisztrációs dolgozóknak is versenyezni, c-sak tanulni kell a. munkás­osztálytól egyéni kezdeménye­zést, csak akarni kell. ^építsük a pártot* A termelőszövetkezetek oktatási munkájáról A 3 éves terv sikeres befejezé­sével és az 5 éves terv megindítá­sával ráléptünk a szocializmus épí­tésének útjára. Eredményeink na­gyok. Iparunknak döntő többsége szocialista szektor, aminek követ­keztében ipari vonalon megszűnt ember-ember által való kizsákmá­nyolása. De a szocializmust nem­csak a városban kell építeni, ha­nem arra kell vennünk az irányt, hogy falun is nagyobb ütem­ben hozzáfogjunk a szocializ­mus építéséhez. Ezen a téren is vannak már némi eredményeink. Feladatunk, hogy ezeket az eredményeket rögzítsük és a nagyüzemi társas gazdálkodást kiterjesszük a dolgozó parasztság egészére. Azt mondotta Lenin elv- társ: „Az egyéni kisüzemi gazdál­kodás napról-napra szüli a kapita­lizmust és a burzsoáziát.“ Mivel mi arra törekszünk, hogy megszüntes­sünk minden .lehetőséget a kapita­lizmus visszaállítására, döntő feladat, hogy szívós, nép­nevelő, felvilágosító munkával meggyőzzük dolgozó parasztsá­gunkat a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Nagy feladat vár c tekintetben a már meglévő termelőszövetkezeti csoportokra. Ezek a termelőszövet­kezeti mozgalom úttörői. Ez a ter­melési forma még uj dolgozó pa­rasztságunk előtt, jórészt még ide­genkednek tőle. Ezért a meglévő TSzCs-inknek úgy keli dolgozniok, hogy a még egyénileg dolgozó pa­rasztságunknak példát mutassanak és bebizonyítsák, a társas gazdál­kodás előnyeit és fölényét az egyé­ni gazdálkodással szemben. Hogy ezt a munkát tökéletesen el tudják végezni, szükség van arra, hogy a TSzCs minden tagja mind politikailag, mind szakmailag állandóan ké­pezze magát. E kettő ef nem választható egy­mástól . Erről Sztálin elvtárs azt mondja: „Fia kádereink megszűn­nek érdeklődni az elmélet iránt, ami a további haladásuk perspek­tívája, nem értik meg többé ügyünk igazát és korlátolt, gyakor­lati emeberekké válnak.“ Nincs szükség arra, hogy egyik szakem­ber elsajátítsa a másik szakmáját, jelen esetben a TSzCs tag az esz­tergályos ipart, de van egy tudo­mányág, aminek ismerete feltétlen kötelező, minden kommunista szá­mára, különösen a TSzCs-tagok számára, akik a szocializmus épí­tésében falun élen járnak és ez a tudomány a marxizmus-leninizmus. Ez azt jelenti, hogy nem lehet jó TSzCs-tag, a szo­cializmus építésének élenjárója az, aki nem ismeri a marxizmus- leninizmus tanításait. Amilyen fontos a politikai nevelés, ugyanolyan fontos a szakmai kép­zés is. Mint már említettük, a TSzCs uj termelési forma és dol­gozó parasztságunk még nincs tel­jesen tisztába annak belső munká­jával és a TSzCs-tagsággal járó követelményekkel. Legtöbbször elv. társaink arra hivatkoznak, hogy rnár nekik nehéz megtanulni szá­molni ol. a munkaegység kiszámí­tásnál,* de ugyanúgy mint mindén mást, T$zCs parasztságunk est is elsajátíthatja és Pártunk minden támogatást megad ahhoz, hogy ez minél könnyebben menjen. A téli időszak még hátra lévő ré­széi lei kell használni arra, hogy a marxizmnsl-leninizmust, valamint a TSzCs alapvető kérdéseit áttanul­mányozzák, ami azután az uj gaz­dasági év megindulásához nagy se. gitséget fog nyújtani. Pártunk Politikai Bizottságának október 20-i határozata felhívta a figyelmünket elméleti színvonalunk emelésére. Ennek következtében TSzCs-ink túlnyomó részében már folyik politikai és szakmai oktatás. Meg is van az eredménye ennek, pl. a vöcköndi TSzCs-nél december elején megindult a szeminárium. A hallgatók az ott tanultakat kivittek a falu többi dolgozói közé, aminek következtében február hónapban 5 uj belépés történt. A szakmai ok­tatás is meghozta a maga gyümöl­csét, pl. a zalabéri TSzCs-nél a ta­gok megtanulták a munkaegység kiszámolását, a helyes munkabeosz­tást és tervet készítettek arra vo­natkozóan, hogy a munka beindítá­sánál melyik brigád, milyen mun­kát fog végezni. Ugyancsak a za­labéri TSzCs-től állattenyésztési tanfolyamra küldtek egy elvtársat, aki hazajövet tudását igyekszik át­adni a többi tagoknak is, a gyakor­latban is alkalmazza a már meglévő sertésállományuknál, most ped’g egy baromfitenyészet, létesítésén dolgoznak. A zalaszántói TSzCs-nél a politikai nevelés következtében olyan szép eredményt értek el, hogy a tagok közül 4 funkcionáriust ad­tak különböző helyekre. Eredményeink mellett hiányossá­gaink is vannak. A legnagyobb hiányosság az, hogy még nem minden TSzCs­nél folyik politikai oktatás, vagy összevontan a községgel tart­ják a szemináriumot, mint pl. Za- labéren. Ez a tagság fejlődésére is káros, mert a TSzCs-tagoknak már a fejlett szocialista gazdasághoz vágó oktatást kell nyújtani,^ mások a problémák mint az egyénileg gaz­dálkodó parasztság szemináriumá­nál. A politikai képzés hiányát mutatja az is, hogy sok TSzCs-né! nincs meg a kellő éberség, leértékelik a kulák erejét és táma­dását, ezért fordulhatott elő_ olyan eset, hogy egy pár lószerszámot a kulák biztatására a zalaszentbalázsi TSzCs-bóT elloptak, hogy ezzel is gyengítsék a TSzCs erejét. Még mindig honos a „jó kulák“ elmélete és összekeverik a középparasztot a kulákkal. Van olyan TSzCs, ahol nem akarják bevenni a középparasz­tot, arra hivatkozva, hogy az ,,kis- kulák‘‘. Nem veszik figyelembe a lenini hármas jelszót hogy: „Tá­maszkodj a szegényparasztra, nyerd meg magadnak szövetségesül a középparaszlot cs egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulák el­len.“ Feladatunk az, hogy a fokozott politikai neveléssel a még meglévő hibákat kiküszöböljük, a szakmai tudást TSzCs-inkben tökéletesítsük, hogy TSzCs-ink be TUciják tölteni történelmi feladatukat, hogy a szó. cializmus építésében falun élenjá­rói legyenek és hozzásegítsék népi demokráciánkat ahhoz, hogy mi­előbb meg tudjuk valósítani a szo­cializmust. Ehhez minden lehetőség megvan, mert Pártunk és a mun­kásosztály állandó segítséget nyújt tclgozó parasztságunknak mind po. 'iíikai, mind gazdasági téren. Takács János MB, okt, ©szí, palit, rnt, Vasárnap, 1930. febr. 28. H 32 éves Szovjet Hadserent ünnepeltél Hagykaa zsa dolgozói A dicsőséges Szovjet Hadse­reg- megalakulásának 32-ik év­fordulóján több ünnepség zaj­lott le Nagykanizsán. Az ösz- szes üzemek dolgozói meleg-, bensőséges ünnepségeken vet­tek részt, amelyeken lelkesen ünnepelték a felszabadító Szovjet Hadsereget, Sztálin elvtára és a nagy Bolsevik Párt vezette győzelmes hadse­reget. Az ünnepségeken az üzemi MSzT szervezetek adiak kultúrműsort. A világ legerősebb hadserege A városi Pártbizottság, a város, a honvédség a Szabad­ság-téri hősi emlékmű előtt rendezett rövid ünnepséget, amelyen résztvetí. a,honvédség és az Államvédelmi Hatóság diszszázada- A szobor talpaza­tán először a honvédség he­lyezte el koszorúját, majcl egy­másután a Párt. a város, az üzemek, a tömegszervezetek képviselői helyezték el a Hál a és az emlékezés koszorúit a felszabadulásunkért elesett szovjet hősök emlékművén. Este a szakszervezeti székház nagytermében a honvédség nagyszabású ünnepség kereté­ben hódolt a magyar honvéd­ség példaképének, a világ leg­erősebb, legtapasztaltabb, leg- f egyel mezet.tebb, az élenjáró haditudománnyal és az élen­járó elmélettel felvértezett 32 éves Vörös Hadseregnek. A diadalmas sztálini hadtudomány A honvédség ünnepélyén Hegyi Pál őrnagy tartott ün­nepi beszédet és rámutatott arra, hogy a Szovjet Hadsereg születésétől fogva különbözik az eddig ismert hadseregek fo­galmától. — Kezdettől fogva a népek felszabadításának, a békés épi- tőmunkának. a béke megvédé­sének felfegyverzett serege — mondotta —. Majd rámutatott arra, hogy a Szovjet Hadsereg erőiben meggyarapodva, győz­tesen került ki a második vi­lágháborúból azért, mert a sztálini haditudomány vezette, azért, mert a nagy Bolsevik Párt mellette állt harcában, azért, mert fegyelme, fegyver­zete, öntudata magasabb fokon áll minden hadsereguél. Méltónak lenni a felszabadítóhoz — Ez az ünnep nemcsak a szovjet nép, a Szovjet Hadse­reg ünnepe, hanem ünnepe minden népi demokráciának, ünnepe a világ elnyomott dol­gozóinak és ünnepe a magyar Népi Hadseregnek. A mi had­seregünk példaképének tekinti a dicső Vörös Hadsereget, g azt akarjuk, hogy mi is ilyen ön­tudaton alapuló vasfegye­lemmel, felkészültséggel, a sztá­lini haditudományok elsajátí­tásával, nagy Pártunk vezoté- sével tegyük hadseregünket a Szovjet Hadsereghez méltóvá, erőssé, átütőképessé, a béke megvédésére kész és képes had­sereggé. Olyanná, amelyen nem fog az ellenség Semmiféle fegyvere — mondotta többek közit Hegyi Pál őrnagy. Nagy lelkesedéssel, hosszan­tartó tapssal fogadott beszéde után két honvédet, mint a leg­jobb mesterlövészeket díszok­levéllel tüntettek ki, majd kul­túrműsor következett. Az in- temacion áléval ért véget az ünnepély. — Értesítés. A nagykanizsai ven­déglátóipari dolgozók március hó elsején, szerdán este 8 órai kezdet­tel az Iparoskor nagytermében bált rendeznek. Tánc reggelig, cigányze­ne, olcsó büffé, tombola. Belépődíj 2 forint. A bál tiszta jövedelmét az elaggott kartársak felsegélyezásere és könyvtárunk kibővítésére fordít­juk. Szives támogatást kér a szak- szervezeti vezetőség. Kedden rendkívüli ülést tart a megyei Törvényhatósági Bizottság A megye parlamentje február 28-án délelőtt 10 órakor rendkí­vüli közgyűlésre ül össze a vármegyeháza nagytermében. Várme­gyénk főispánja ezúton is kéri a Törvényhatósági Bizottság tagjait, hogy az ülésen, annak fontosságára való tekintettel teljes számban jelenjenek meg. „A legjobbak akarunk lenni“ — mondj» azifjumunkiís komáircs-brigád — Itt Víin a mi szemünkfé- nye: az ifi brigád — mondja Gerócs György munkavezető, amikor elvezet bennünket a nagykanizsai Ligetvárosnal< ah­hoz az épülő házához, amelyet a négy fiatal épít. — Szerecz László, Sasvári Já­nos, Jóna Mária és Gödinek László mutatkoznak be sorjában. Elmesélik, hogy hétfőn alakul­tak meg, Sasvári, mint legidő­sebb és szakmailag legképzet­tebb, a brigádvezető. A Jóna és a Szélig pedig átképzősök. — Az első hétre 140 százalék elérését tűztük magunk elé — magyarázza az állvány tetejéről Sasvári János. — Mi természe­tesen többre vágyunk, mi rövide­sen sztahánovisták akarunk lenni. Ismerjük példaképünk, a hős lenini komszomolisták ha­talmas eredményeit a munka frontján és mi méltók akarunk lenni hozzájuk. Egyhangúan helyeselnek Sasvári szavaira a többiek. Sőt Jóna Mária az egyik fal „lehú­zása" közben huzzáfüzi: — So­les t olvastam Zójáról, a hős szovjet partizáTÚányrúl. 2n -is az ő nyomdokait, akarok haladni u ' ■munkában, | Hogy szavalnak nagyobb nyo- J matekot adjon, szinte kettőzött! erővel lát hozzá a malterral be- j kgPeyt fuj lesirrülásáhog, 1 — Ügyes leány ez a Marosa — állapítja meg róla Szerecz László —, nem azért mondom, mert ve­j lünk dolgozik, de kevés ilyen ügyes lány van a kőműves szak­mában, mint őt — A brigád — mint mondják — azt tűzte ki célul, hogy uj munkamódszerekkel dolgozva, sztahanovista eredményeket mu­tassanak fel. — A falazásoknál és az egyéb munkában be akarjuk vezetni azokat a. munkamódszereket — jegyzi meg Gödinek László —, melyeket a szovjet sztahánovis- táktól sajátítottak el kőműve­seink. Elsősorban nekünk fiata­loknak kell átvenni ezeket o.z uj módszereket, mert ezzel is lendületet adunk dolgozótársa­inknak újabb és újabb eredmé­nyek átérésére. Jövő héten már 200 százalékra akarunk felmen­ni és addig megyünk előre, ameddig csak lehet. Nem is tagadjuk, az élre akarunk törni, mint a Köz­ponti Vezetőség határozata -is mondja: a termelés roha-mezzpa- taí leszünk — mondja Sas-oári János Ezzel ís elősegítjük a szócíaliZrnus építését és ez ne­künk fiataloknak az elsőrendű feladatunk. Sasvári szavaira helyeslőén bálintuAUik a többiéjfe

Next

/
Thumbnails
Contents