Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-17 / 14. szám

Egy régi „képviselőről” esett sok szó az elmúlt na­pokban Letenyén. Somogyi Béla ,.m. kjr.” közjegyző úr­ról, úgy is mint „ébredő ma­gyaréról emlékeztek meg az egész járásban. Éppen ne­gyedszázaddal ezelőtt volt, hogy egy szép napon nagy­számú „ébredőinek” élén meg­jelent Somogyi Letenyén és megkezdte választási hadjá­ratát. Nyakra-főre vásárolta az embereket, hetet havat összehordott, minden szépet megígért és elköltött 100.000 pengőt. Azután megválasz­tották és Somogyit soha. töb­bé, nem látták sem Letenyén, do még a környékén sem. Idén január 15. ünnepe lett a. 1 eten y eteknek. .Kiss Ká­roly elvtárs, Pártunk Köz­ponti Vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő be­számolt választóinak ered­ményeinkről. A községek küldöílségeket indítottak el Letenyére, hogy meghall­gassák a beszámolót és az- löán mondják el nekik is mindazt, amiről Kiss Károly ol vt-árs- beszélt. Hatalmas tömeg, sokszáz dolgozó paraszt és paraszt- űr: ,;:ony hallgatta, nagy fi­gyelemmel Kiss Károly elv­társ beszédét, amelyet hang­szórókon is közvetítettek. Kiss Károly elvtárs összeha­sonlítást telt a nyugati im­perialista. államok dolgozói­nak, valamint a népi demo­kráciák dolgozóinak, a ma­gyar dolgozók életszinvonala között. Rámutatott arra; ley hetotlen észre nem venni azt a hatalmas különbséget, ami a. két tábor között ezen a té­ren is fennáll. Odaát az élet­színvonal napról-napra süly- Tyed, nálunk pedig ugyan­akkor emelkedik. Mindezt an­nak köszönhetjük, hogy terv­szerűen gazdálkodunk, hogy hároméves füvünket sikeresen végtehaítoífuk. Hosszan foglalkozott Kiss Károly elvtárs a mezőgazda- sági dolgozók helyzetével is és megállapította, hogy me­zőgazdaságunk szocialista szektora. 40,000 családot jut­tatott jobb életkörülmények közé azáltal, hogy az állaim a termelőszövetkezeteket, ál­lami gazdaságokat mezőgaz­dasági gépekkel segíthette', s igy a termelési átlag 30—35 százaléka,ki növekedhetett a békebeli termeléssé] szem­ben. A továbbiakban részletesen foglalkozott mindazokkal. — amit Zala megye az ötéves tervtől kap és külön kitért arra, amit a ietenyei járás kap. Beszéli, a lovászi föld­gázerőműről ás a lispei ma rónátrongyárról, amelyek or­szágos viszonylatban is nagyjelentőségű üzemek lesz­nek. Beszélt azokról az egész­ségügyi és kulturális intéz­ményekről, amelyeket a já­rások és a falvak, így a. lé­ten t ei járás és falvai is meg­kapnak. Mindez pedig arv.r lesz alkalmas, hogy c-eó*e.- ‘■".iv a város és falu keretű különbség eltűnését Ismer­tette a hatalmas mezőgazda sági beruházásokat is, ame­lyek ugyanezt a célt szolgái- ják. Beszámolója vegén rámu­tatott arra Kiss Károly elv társ, hogy eddigi eredmé­nyeinket csak úgy tudtuk elérni és ötéves tervünket is csak úgy tudjuk megvalósí­tani, a továbbra is szilárdan hélyiállünk a Szovjetunió, oldalán a béke táborában is követjük a Párt és Rákosi elvtárs útmutatását. A be­széd utón a 'gyűlésen részt­vevő dolgozó parasztok hosz- szan és lelkesen éltették Sztálin és Rákosi elvtársa-, kát, s ünnepelték győzelme­ink szervezőjét, a Pártot. Lakatos Dezső elvtárs Ny Érádon A kultúrterem zsúfolásig tele. A terv hősei, a bányá­szok és a szövetséges dolgo­zó parasztok eljöttek, ünne­pelni eredményeiket, a, Pár­tot, amelynek ezeket köszön­hetik. A képviselői beszámo­lót Lakatos Dezső elvtárs, az MDP megyei titkára tar­totta. Beszéde elején méltatta a hároméves terv nagyszerű eredményeit s külön megem­lékezett a bauxitbányászok kitűnő teljesítményéről. — Büszkék lehetünk — mon­dotta, hogy ilyen hősök f eremnek a munka frontján. akik a Szovjetunió, Sztálin elvtárs segítségével és taní­tásaival felvértezve ötéves tervünk sikerének letétemé­nyesei. (Hosszantartó lelkes taps és éljenzés.) Lakatos elv társ ezután nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozott. Ismertette a béke­tábor hatalmas győzelmeit, majd a nyugati országok dol­gozóinak az elnyomók ellen vívott elszánt, küzdelmének jelentőségét. Majd rátért a hároméves terv eredményei­nek ismertetésére s hangsú­lyozta, hogy nemzetgazdasá­gunk minden ága, valamint a dolgozók életszinvonala túlhaladta, a háború előttit. — Nyirád eredményeit min­denki közelről láthatja — folytatta Lakatos elvtárs —. Jelentősen megnőtt az élel­miszerfogyasztás, különösen a cukor fogyasztás, a dolgo­zók jobban ruházkodnak, több mint 200 kerékpárt vá­sároltak. 22 uj ház épült a községben, harmincat helyre­állítottak. Jelentős létesít­mény a kulturház. Elmond­hatjuk tehát, hogy ígéretünkéi beváltottuk, A nép fiai ülnek a képvise­lőházi) an, fontos hivatali he­lyeken, az üzemek élén. Ál­laméletünk minden területén ott vannak az asszonyok. S ot| lesznek az ifjak, akik ked* vük szerint tanulhatnak. — Eredményeink abban rejlenek, hogy megváltozott dolgozóink viszonya a mun­kához és a nép államához. Ez a záloga ötéves tervünk végrehajtásának is, melynek előfeltétele a béke megvédé­se. A nagy Szovjetunióra támaszkodva, Pártunk, Rá­kosi elvtár's vezetésével, a kommunisták péMamuialá- s ával megin gathat all anu.1 helytálltnak a béke frontján, végrehajtjuk a boldog jövőt hozó ötéves tervet — fejezte he beszámolóját . Lakatos Dezső elvtárs, A dolgozók percekig lelke- ~*n éltették a Szovjetuniót, Sztálin elvtársat, a Pártot, Rákosi elvársat. A „Megvéd - -■ük a békét” jel szó összeforrt V „Végrehajtjuk a tervet” “denies jelszavával. _, sztálini-műszak hatal- j más eredményei után sem | lanyhult a munkaversenyek lendülete a MAORI báza- í kerettyei üzemében. Az üzemi áílagíermelés jelentős mértékben való emelését, segítik az egyé­ni versenyek újabban elért nagyszerű ered­ményei. Ezeknek elérésében jelentős szerepet játszanak a maga­sabb teljesítmények előfel tételeit megteremtő ész- szerüsííésck. Legutóbb a szerelő- és gépműhelyben vezettek be ilyen észszerüsítési eljárást amelynek lényege az, hogy minden műhelyrészleg­ben előre elkészítik a m eg m ur?k ál ásra váró m unkadaraboka t. ugyanígy a gépeket is telje­sen működésre kész állapot­ba hozzák s így a műszak megkezdésekor nem kell baj­lódni, időt Vesztegetni a munka előkészítésével, ha­nem az aznapi munkához szükséges darabok már kéz­nél vannak, azaz a munkafo­lyamat magával, az előkészí­Gerencsér György elvtárs ZalalSvon Zalalövőn, a mintaküzsóg három legnagyobb helyisége szűknek bizonyult, amikor Gerencsér György elvtárs képviselői beszámolóját tar­totta. Az utcán felállított hangszóró köré is szép szám­má] csoportosultak a verő­fényes napsütésben a község dolgozói. Mintegy 1500 kis- és közén- naraszt, pai’aszta sszony és fiatal ajkáról egyszerre har- sant fel a hatalmas Szov­jetunió, a Párt. Sztálin és Rákosi elvtársak lelkes élte­tése, amikor arról beszélt, bogy amit eddig énVcítiink azt a marjunk erejével, a magunk munkájával, a Szov;e!uni0 segítségével ■rí ük el. — Nem volt könnyű a ti­kere? karé megvívása és nem volt könnyű a munka, ami a ■' red mén veink, megsrű lettek A sikerben a főérdem ipar'-1 -' ■” ka ?r' s z i á7 ? /1 mik é. Percekig tartó; ,-Éljen < -r xm kés-paraszt .<? zóvet ség’ .femes felkiáltástól vissz hangzik a tömeg. J — 51 milUárdot ruházunk be az ötéves terv folyamár,. tés beiktatásával lényegese* lerövidül. Az üzemben kiszélesülő egyéni versenyek legutóbb újabb eredményeket hoztak. Szász János motorszerelő például 500 százalékot telje­sített az elmúlt héten* de az azt követő eredménye sem marad alatta az átlagos 400 százaléknak. Ugyancsak, ki­válik az egyéni versenyzők közül Szmodics György laka­tos. aki o52 százalékra emelte n ormatel j es íím ány ét. Ezen­kívül azonban számosán van­nak az üzemben, akik az át­lagos 150—200 százalék körül járnak. Török István vasesz- teryályos például 200, Mo.i- zer János lakatos ugyancsak 200 és Táncos János hegesztő szintén 200 százalékot ért el az elmúlt héten. Szabó i Ferenc autószerelő if.iúmun- I kás 160, Baranyai József 156. [ Kollár Vilmos 150 százalékra fokozta eredményét. Az új teljesítmények el­érésében már döntő szerepet játszott az a tény. hogy a tervet jelentékeny rész­ben felbontották s így ma már p dolgozók je­lentékeny hányada tudja; nap mint nap mennyit keli teljesítenie. Ki u legény? y '■'■ í.U rbij L ) CA/VUjfVtíl J fOlíK-tn^ilL ) gcpáttoynásokal, kuli n rút kap a falu. Az elmúlt rendezer a felső tízezer kényelmére cso­dálatos üdülőket épített, aho­vá oda sem szagolhatott a dolgozó paraszt, eldőzsölték, kéjül ázásaikra fordították a. dolgozóktól be vasal í nehéz adót. Most az üdülés a dol­gozóké, — 1939-ben elárverezték az utolsó párnámat — jegyzi meg itt mellettem Pap Ká­roly Zalacsébről, — de most minden adómat pontoson ki­fizettem, a dolgozók államá­nak! mert nem az urak a gyárosok, a herceg Esszler- b ázyak, b.an eni a nép ápií magának majd belőle. A mi közsé­günk villanyt kap például. — A mi országunkban ér- T-mes dolgozni, élni. Be meri •lünk, nagyobb legyen a 'la a hatalmas Szovjeten '6 •ánt7amelynek hősei hadak ■eg a mi szabadságunkért. A zalalövői dolgozók soha em _ látott lelkesedéssel - tesz- '.ek hitet a béke barer»:* meg­védése mellett,. Ezt csinálta Kados bácsi, a múltkoriban — mondja. — Az ő újítása volt, s most én is dol­gozok vele. Fele annyi idC alatt lehet megcsiszolni vele egy hengert, mint azelőtt. Síét lépégre az ő gépétől Marton Jancsi 'futtatja kést egy íéiméter husszü, hengerala- ku vasdarabon. Gépe melleti gúlában tcrnyo.su! a. még elvég­zendő, s a már elvégzett munka­darab. Azt mondja, hogy himba- tengely, himbaszivattyutengely és 180 órát kapott az összes megmunkálására/ — Ilyesfélét csinált a sztálini műszakon Soós József elvtárs is, Csal: az kúpos volt — magyarázza. — Az ő-munksmódszerct'vritjm át Megmutatta, hogyan kell köszö­rülni a kést, hogy olyan legyen mint Eikov elvtársé. — olyan kemény e - acél, hogy üveget ' !;?. he Inc vele vágni. Füstid és két­lem ti len szaga van. A forgács r-rn íekeredik fel,'szétpnttoc.— óra alatt megcsinálom az *'ászét, ezt már látom. De kí­váncsi vág vek. Jóska csináJ-c 200 százalékot — szélesen mo­solyogva ejti. az utolsó szava* kai ér. Mátyás elvtárs gén» fc-Ié néz. Az hallja. - szót. előbb le­nyúl, kiemeli a cőiszolókoron- goí. uj fogást vesz. s amikor 'úkrár.ik már hsneer szói. - Vári esek — Mese Mosni kezd ő is. __ Össsonéxnek. Nem úgy, mint valóba c.gy verekedés előtt, úgy mint ilük ahhoz, aki az* mutálja meg: ki a legény a termelésben Halálos szánkózás Kánián AMiM zalaegerszegi fuvarozási vállalkozó vasár­nap este szánkói óval Cs ács­hoz sok felől hazafelé tar- -ott. Lovai megbokrosodtak os a szánkót nekivágták az úttest mellett lévő egyik ki- 1 omótsrkönek. Kárain t ko­ponyaalap! tc-r&gpeJ szállítót fák a zalaegerszegi kórház­ba. Útközben azonban meg­halt, Kiss Kérő y e viers: HglyléüüÉ a SzfivjeliHiiö veielte äieifßfta, IsveijüK 8 Párt és liest elviére ytinsiatisát — végrehajtjuk 01 ötéves tervet Képviselői beszámolók ZoSo megyében mind.-:-SB2SaAx.toithtíi&mer. »m.m.« ■ ---------­Fa l s$'on f © iiék ^tervei ® hereftydi MAORT-iiöi Együtt nőttek fel a Magyar- utcai grun dón. Egy ivá suck vol­tak, hiszen egyforma környe­zetben születtek. Ünnep volt számukra egy mozi, — az is ar­ra tanította őket —, s így hét­köznapi szórakozásuk a vereke­dés maradt. Ebben versenyez-, íek egymásai. Egymáson is, meg másokon is. Ki v7eri meg a másikat, ki üt nagyobbat egy harmadikon. Egyforma szakmát tanultak. Tancnckodásuk alatt művészi tökélyre fejlesztették „tudásu­kat''. A segéd urtói, meg a mes­tertől saját bőrükön tanultak el cgy-egy jól kiszámított ütést. Akkor már lemondtak arról, hegy egymás kárán döntsék ei ki az erősebb, inkább' összefogtak és adandó alkalommal megmu­tatták másoknak, hogy ki a le­gény a verekedésben. Erről n dicső“ korszakról nehéz ma beszéltetni őket, még ; felszavakat is alig mondanak, pedig már régen volt. — Már j, három éve abbahagytam — in­tézi el egy vállrándítással a dol­got Mátyás József, akinek nevé­hez már hozzá lehet egy hét óta illeszteni azt a kitüntető szót: í elvtárs. — Bizony. tagjelölt vr... gyek — csillan fel az előbb még komor szeme. — Aztán most majd páríszemináriumr-a is jár­hatok. Azzal váltom fel a szak- szervezetit. — Erről szívesen és hosszan beszé.l Persze, hiszen ebben r;;ón volt barátja. Mar­ton Jancsi, ö rvjr régi párttag. J verseny ugyanis kettő­jük között már régen más vo­nalra tolódott, mint régen volt. A.’"':, p„ o.m.ely odáig veze­tett, hogy. Mátyás elvtárs tagje­lölt lett.. A termelés vonalára. Váll-váll mellett haladtak a. sztálini munkafelajánlásckban, a sztálini műszakon és azóta is az egyéni versenyben.' Mátyás elv- . ár? 5 c.f' szelep va m-dz'á. Mar­ion el-'.árs esz1;::-ragéne mellett Most mar'uk v'in-rto+é.ák mes- í ereiket am V51 tanú-ni lehet, jobb és több termelést. Mátyás Jóska gépe Tátra-hengert csi­szol. s a hengert csiszolón alást veszi körül, amiben viz áll. —

Next

/
Thumbnails
Contents