Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-17 / 14. szám

# Kedd, 195c. jarwár Tt. A NAQY LENIN! A szovjet demokrácia I.eiiin halhatatlan müvek­ben bebizonyította n.szovjet demokrácia fölényét a búr- zsoá demokrácia fölött, ka mutatott a burzsoa demokrá­cia szűk osztályjellegeie. *<?­vefkczctlenségére. fogaim voltára és korlátozottságai . Az osztályokra tagozott ka­pitalista társadaiomoan a de­ÄLmu, - Parf én. a gazdagok, csapda, es feli e- vezetés a szegények szamara. A kanital isi a állam _ ta^1­tóttá Lenin —még a „legde­mokratikusabb“ Durzsoa. köz­társaságban is olyan gepeze- marad, amelyet az egyik osz­tály a másik elnyomására használ fel. A dolgozó icmegek az állam igazgatásában A burzsoa demokrácia a burzsoázia diktatúrája: a n zsákmányoló kisebbség d> - tatarái a a kizsákmányolt többség felett. A szovjet de- mokrácia — igazi demokrá­cia, az óriási többség demo­kráciája. elvileg új, népi de­mokrácia. amely mellett a« egész nép részfvesz az ország igazgatásában. , . „A proletár demokrácia millioszor demokratikusabb minden burzsoa demokráciá­nál, a szovjet hatalom mU- liószor demokratikusabb a legdemokratikusabb burzsoa köztársaságnál“. (Lenin, bó­logatott Művek IL kötet. 4^ old.) A szovjet állam rendszere egységbe fogja es bevonna uz állam igazgatásába ab aim lyen burzsoa demokratikus köztársaságban .1 ogf ősz bo!t elnyomottakat, a «tunKaso. és parasztok széles tömege t. Éppen ez a vonás legerősebb és legszembetűnőbb oldala i szovjet rendszernek. Lenn mélyen hitt a nép alkotó eiöl­ben. hangsúlyozta, hogy min­den dolgozó megtanulna is az állam irányítását, tuda­tosán és tevékenyen resztve­het az állami életben. Az egyenjogúság alapja s a termcli5es2közok osztatlan tulajdona A szovjet hatalom megol­dotta a nemzeti demokrácia alapvető kérdését — az eresz dolgozó lakosság bevonását a társadalmi élet epitesebe. valamint az állam igazgatá­sába. A Szovjetunió dolgozo számára lehetővé vált. hogy teljes mértékben labonthas. sáli és felszínre hozhassak ' tehetségüket, képessegeiket. Biztosította a szovjet hatalom, hogy a dolgozók -reálisan él­hessenek -demokratikus .1 o- Kaikkal' és szabadsagukkal. .A Szovjetunió alkotmánya, amelynek, megalkotója Sztá­lin, nem korlátozódik a pol­gárok jogi, egyenlőségének formális elismerésére, hanem biztosítja - azokat a feltétele­ket. amelyek nélkülözhetetle­nek a jogok gyakorlati érve; nyesítéséhez. A Szovjetunió lakói egyenjogúságát a ter­melőeszközök és berendezé­sek szocialista tulajdonának osztatlan uralma biztosítja, amelv kizárja embernek em­ber általi kizsákmányolását. A nemzeti sé^ek és nők felszabadítása De a szovjet demokrácia valóban szocialista jellegé­nek bizonyítéka az ifl- hogy a Szovjetúnióban sikeresen megoldották a nemzetiségi kérdést. A lenini-sztálini nem­zetiségi politika biztosítja a Szovjetúnió népeinek egyen­lőségét és szuverén! fását. ön­rendelkezési jogát egészen a különválásig és önálló állam megalakításáig, n nemzeti és \ más előjogok, vagy korláto­zások megszüntetését. a nem­zeti kisebbségek szabad fej­lődéséi. A szovjet demokrácia nagy eredménye, hogy a nőknek egyenlő jogokat biztosított a férfiakkal, a gazdasági, az állami, a kulturális és társa­dalmi élet valamennyi terü­letén. Lenin írta, hogy „a nő helyzete különösen szembe ötlő módon világítja meg a különbséget a burzsoá -és a szocialista demokrácia kö­zött“. A nők egyetlen kapita­lista országban sem élveznek teljes egyenjogúságot. A Párt neveiümtmkájának eredménye Sztálin. Lenin nagy ügyé­nek folytatója megvédelmezte és teljes tisztaságban meg­őrizte Lenin tanításait a szovjetekről és a szovjet de­mokráciáról, tovább fejlesz­tette a tanításokat a szocia­lizmusnak a Szovjetúnióban aratott győzelme feltételei között. A szovjet demokrácia ma a szovjet társadalom teljes erkölcsi és politikai egységé­re támaszkodik, amely, n ki zsákmányoló osztályok . meg semmisítésére és a Bo^evik Párt hatalmas arányú nevelő mu nká j a ere dmény eképp'en jött létre. Minden GAZDÁT érdekel Rendszeresen etessünk marhasót Az állati szervezet.felépíté­séhez nélkülözhetetlenek az ásványi anyagok, mert ahoi hús képződik, zsír rakodik le és csontok növekednek, ott mindenütt szükség van ásvá­nyi anyagokra is. Állataink takarmányozásá" nál a só adagolása igen fon­tos szerepet tölt be, mert ez­zel nemcsak ízesítjük a ta­karmányokat, hanem az emésztést is elősegítjük. A só ugyanis résztvesz az állati szövetek kialakulásában, elő­mozdítja a tápálóanyagok fel­szívódását a bélcsatornából, nyersanyagul szolgál az emésztéshez szükséges gyo- morsav egyik alkatrészének, a sósavnak előállításához. — Fentiekből ktiűnik, hogy a sónak igen fontos szerepe van az■ életműködésben. Gon­doskodnunk kell arról, hogy állataink sóban hiányt ne, szenvedjenek és a szükséges mennyiséget naponta egyen­letesen adagoljuk. Helytelen -eljárás, hogy a sót hetenként adják az állatoknak. A szarvasmarha fejadagja napi 20—50 gram, a lóé 15— 25, a juh, kecske és sertésnek 4—10 gram sót adjunk. Gya­korlatban sózásra denaturált sót használjunk,, amely tiszta' konyhasó, de olyan anyago. kát is tartalmaz,, amelyek mnberi táplálékul való fel- használását gátolják, viszont az állatoknak ártalmatlanok. A zavartalan marhasóellá- tást a Sóártékesítő NY biz- ■ tcsííja. Poralakú marhasó ára mázsánként 100 forint. Beszerezhető a helybeli és környékbeli Fűszerértékesítő NV-nél, f öldművesszövetke - zeteknél és- Népbojkoknál. Ké­sőbb forgalomba kerül a préselt marhasó is, mázsán­ként 1.08 forintos árban. Tojnak-e a tynkok a baromjípeslls oltás után ? Az elmúlt években orszá­gunk baromfiállományát so ■ rozato3an megtizedelte a ba romfipestis. Ezen óriási vesz­teségek elhárítására és a be­tegség fellépésének, ' vala­mint járványossá válásának megelőzésére kormányzatunk állami támogatás mellett a baromfiak kötelező védőoltá­sát rendelte .el. ' Az oltás természetesen, mint mindeji. hasonló beavat­kozás, a szeryezetet megvi­seli s ez esetben is számolni lehet esetenként múló bénu­lással, mely Í0-—14 nap alatt elmúlik, valamint a tojás-ho­zamnak egyedenként változó 30—60 százalékos átmeneti csökkenésével, ami annyit jelent, hogy körülbelül Léc héttel későb.b .kerülnek leto- jásra a petefészekben fejlő­dő tojások. A reakció most is, mint minden esetben kormányza­tunk ezen. általános intézke­dését is romboló propagan­dájának céljaira igyekezett felhasználni, ezért olyan rémhíreket, terjesztett, hogy az oltás következtében elhul­lanak a baromfiak, 'híj, pedig .véletlenül“' megmarad .egy- kettő, az sem fog tojni. A baromfitartó gazdák meg­nyugodhatnak, mert körűibe ’ül egy évig az oltott állatok védve vannak a hatalmas arányú veszteségeket okozó baromfipestis ellen. Oltás után pedig n tojáshozam csökkenése csak átmeneti. UJ mezs*íy»zilsí ség'í gépeli A rosztovi Mezőgazdaság' I Gépgyár Sztálin-dijhs felta­lálója, Erasznicsohko nyi­latkozott a gyár uj mezőgaz­dasági gépeiről. A ,,Sztáli- nyec*S” kombájn termelé­kenysége több mint másfél- szeresen túlhaladja az eddig yártott kombájnok téljesit- •nényét. Ez évben fognak hozzá az ujtervezásii kuko- ricaszedő-gépek tömeges gyártásához. A rosztovi gyárban jelenleg 20 külön­böző mezőgazdasági gép tervrajzán' dolgoznak. Végfe Béla elvtárs beszámolófa Zalaegerszegen a varsói nemz Ikőzi iőldmunkáskongresszusról A DéFOSz szombaton a vár- megyeháza nagytermében az ál- látni gazdaságok, gépállomások, termelőcsoportok és az erdőgaz­daságok dolgozóinak, valsmitil falusi szervezeteinek, . MNDSz, EPOSz szervezetek küldötteinek bevonásával megyei aktíva-ülést tartott. Trombitás Dezső elvtárs a DéFOSz megyebizottságának tit­kára nyitotta meg az értekezletei, majd Végh Béla, a DéFOSz fő­titkárhelyettese, a varsói nemzet­közi földmunkáskongresszps egyik magyar kiküldötte számolt be a kapitalista és marsballizáit orszá­gok föld- ,és erdőmunkásainak szörnyű helyzetéről. Hangsúlyoz­ta ezután, hogy a szocialista Szovjetunió megbecsüli a maga földmunkásait. Közkinccsé teszi az élmunkások 'tapasztalatait, mm. dent géppél végeznek,gnem pMig emberi 'erővel. A Szovjetunióban' ä föld és erdomunkás-'1 elnyerheti a legna­gyobb kitüntetést is. Közülük so­kan a „Szocialista Munka Hőse“ kitüntetésben részesültek. •— A Szakszervezeti, Világszö­vetség erdő- 'és mezőgazdasági tagozatának megalakulása most Valamennyi ország-föld-,és erdő: gazdasági munkása számára' mó­dot nyújt,' hogy az elkövetkezen­dő időkben még fokozottabban sorakozzék fel a világbéke meg­védése érdekében a hatalmas Szovjetunió oldalán. Számos, felszólaló után Fekécs. Imre elvíjirs, a Magyar Dolgozók Pártja megyebizottságának tagja ’ arról szólt, hegy falun a Párt és DéFOSz-szervezeíek közös, jő munkája nyomán mérhetünk csak dpntő cáapást a reakció még meglévő erőire. Szívós és kitar­tó népnevelő munkával világosít­suk fel a falu dolgozóit. Jobb jö­vőnket csak a békés építőéről* összefogásával valósíthatjuk meg és a munkásosztály hatalmas lendületű, uj országot éofto ver­senymozgalmához csatlakozzanak fel a megye do-gozó parasztjai is 5 jéves tervünk sikeres megváló* sit'sa érdekében. Egyhangúlag csatlakozott a megyei akfivaiiiés -a 'SZOT. me­nyei kiküldöttének azon' javasla­tához, hogv az értekezlet a Szak- szervezeti Világszövetséghez kii’- idendő táviratban tiltakozzék <\z olasz kormány Modenában rende­zett vérengzése ellen. . Trombitás Dezső elvtárs záró- szavai után a megyei aHivaülés az Irüernacionálé eléneklésevel véget ért. — Bizony, nincs az a vizá­A' türjei gépállomáson is pihenni, tértek a masinák a jól véglett munka után. Mé­gis eleven élet folyik itt a műhelyekben. Javítgatják a. különféle gépeket, amelyik kész van, az lezsirozva, ola­jozva bekerül a nagy gép- raktárba, hogy kipihenve a fáradalmait, tavasszal frissen ujult erővel .segítségére sies­sen nehéz munkájában a-kör­nyék dolgozó parasztságának. Munkaversenyben a brigádod ■ Feltárul a műhely ajtajú és nagy püfögéssel kigördül onnan egy 20 lóerős Hoff er. Az ■ állomásvezető elvtárs büszkén mutat Iván János elvtársira, a Rákóczi-brigád vezetőjére, aki két nappal a vállalt határidő, előtt mun­kaversenyben végezte el bri­gádjával á traktor legapró­lékosabb javítási munkála­tait is. — Az ősszel az én brigá­dom volt az első a .szántás- nál-vetésnél is, hát csak szé­gyenszemre most sem mara­dunk le a javítási munkála­tokban. Versenyben álltunk a Táncsics-brigáddal és két nappal megelőztük őket, most segítünk nekik is. - ' Segítünk a dolgosé parasztoknak A műhelyben csattog a-:; üllő, a kalapácsok fürge ütései .nyomán formálódik az izzó vas. Két brigád., két szét­szedett traktor mellett fog­lalkozik. Szabó Bálint laka­tos az egyik tárcsára mu­tatva megjeg/zi, hogy a töb­bi már mind rendben van. Az egyik kísparaszt az őszön eltörött ekéjét hozta megreperállami. — Három nap múlva készen lesz, bá­tyám — nyugtatja meg az öreget a gépállomás vezetője, Az a célunk, hogy minden­ben segi'sünk a dolgozó pa- -asztoFnak. Dél van. Gőzölgő gulyásle vés várja az üzem dolgozóit. Hogyne lenne jóízű: a gépál­lomás vezetőjének, meg ír­nokának felesége készítette. gázott szakácsnő, aki külön­ben főzne — szól mosolyogva Köllis József, a gépállomás legfiatalabb traktor istája. A második fogásra mindenki­nek felderül az arca: tűrés- metélt . kerül az asztalra és nyakonöntik bőségesűn még tejfellel. Ebéd után kellemes spor­tolási lehetőséget nyújt a frissen leesett hó, mert hi­szen röplabdázni most nem lehet, Legkomolyabb munkás' a tanulás 1 Két óra. Megszólal a csengő a tanteremben a gépállomás agronómusa, Németh, Ft-renc elvtárs máris ott ül az elő­adó asztalnál s az összdolgo- '.ék előtt nagy érdeklődés közepette tartja meg szakelő­adását. Füzeteik . fölé hajolva bő jegyzetet készít magának valamennyi hallgató. . -.''Búcsúzunk a gébállomás vezetőjétől, aki megjegyzi: — Bár tegnap jöttek volna az elvtársak! Saját szemük­kel láthatták volna azt, hogy a pártszJemináriumon micso­da egészséges vita volt itt a ’proletárdiktatúra kérdésével kapcsolatban! A türjei gépállomás dolgo­zói politikai és szakképzésü­ket igy kötik össze a gyakor­lati munkával, hogy minden tekintetben megérősödve, ve­gyék ki részüket a Párt út­mutatásában, ötéves tervünk sikeres valóra vált ásából. Engedély nélkül vágói! a kü ák Zala apáti községben és kor­nyékén mindenki ismeri a 1 ovitézlett Szentkirályi fa­míliát. Nyúzták a szegény embert annakidején» de két gazdasági alkalmazottaknak most sem rózsás síz életé. A népi demokrácia ellenségei. Vhol csak lehet igyekeznek uegkárositani u dolgozók ál- ’-nnéí. Legújabban engedély nélkül vágott sertést Szent- N.vályi Bel áne „méltóságos asszony”. Át is adták ügyét a nagykanizsai államügyész­ségnek. Ä tűri a! gépállomás félen

Next

/
Thumbnails
Contents