Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-10 / 8. szám

*

PITSÜK A PARTOT«

ß propaganda irányítása a Pártiján

A voronyezsi pártszervezetek nagy eredményeket értek el az 1948—49-es pártok- tatási évben- A politikai iskolák és tanulókörök munkája minden eddigénél szervezettebben folyt le- Ennek következménye, - hogy a hallgatók aktivitása és képzettségük színvonala emelkedett, b propagandisták pedig az »eddiginél még jobban viszonyulnak munkájukhoz.

A területi pártszervezetek oktatási munkájának javulása további eredmények elérésére ösztönözte a voro> nyezsi pártszervezeteket. A Párt Központi Bizottságának „az uj oktatási évnek a pártoktatás rendszerében való 'előkészítéséről1' szóló határozata nagymértékben segítette a pártszervezeteket az elmúlt tanév eredményeinek kiértékelésében.

Az elmúlt tanév jó eredményei adták meg az alapot erre az évre., A kimutatások szs- trint ez évben megnövekedett •azoknak a párttagoknak a. fezáma, akik egyénileg tanul- lm ány ózzák a marxi-lenini elméletet. Nagyon sok a Le- VJn és Sztálin életrajzát ön- tál lóan tanulmányozók száma / A voronyezsi pártszervezetek több, mint 7000 propagandistát jelöltek ki áz eí- Iméletileg legjobban képzett párttagok közül, akik a politikai iskolákat é,s tanulóköröket vezetik. Az előkészítés' az oktatásra még a nyár folyamán megindult. Akkor a •területi . pártbizottság a fa~ ílusi propagandisták számára •egyhónapos tanfolyamét szervezett, amelyen 363 politikai Iskolavezető és tanulókörve- feető vett részt. Voronyezsiben, Lipeckben, Boriszog- ilevszben a városi propagandisták számára tartottak 3 «hónapos tanfolyamot.

; Az SZK(b)P kerületi bi- fcottságai ebben az évben fokozott figyelmet szenteltek a propagandisták kiképzésére JA' loszefszki kerületi bizottság például a propagandisták elméleti és módszertani oktatásával egyidejűleg megszervezte a ' szépirodalom megismertetését. A propa iTandisíák részére gyakran Rendeznek olvgsókonferenciá- tkat és a politikai iskolák, va -tanai nt tanulókörök kölcsönök látogatását.

A marxizmus-leninizmust •tanulmányozó kommunisták és propagandisták részére a Szükséges irodalom ki válasz, tásában nagy szerepet tölte *nek be & _ pártszervezetek (könyvtárai. A tapasztalatok (kicserélése é- instruál;^ cél (óból a területi pártbizottság ISrlokczíteíre hívja össze z, könyvtárak vezetőit.

Az oktatás szervezési feladatait megvitatják a városi és kerületi pártbizottságok teljes ülésein, ?. párt alapi-szervezetek kommunistáinak (értekezletein és a prepagan- l'Jisták városi és kerületi gyűlésem. A területi pártbizottság ugyanakkor megvitatta a területi Komszomol bizottság beszámolóját az ifjúság poli- krkai oktatásának megjavításával kapcsolatban. Ebből aevenhaíó a tanulság, hogy

hz oktatás- meg ja vitába nagyimértékben függ a területi bizottságok beszámolójának (részletes megvitatásától. Fontos, hogy necsak technikai és Szervezési kérdések kerüljenek napirendre. A pártokta»- Pási munka sikere azon múlik, hogy a párt-szervezetek ín ily eh figyelmet fordítanak {a pártpropagandára - és . a párttagok, a káderek marxista-leninista nevelésének szin- V erratára.

A pártszervezetek, amelyek az SZK(b)P Központi [Bizottsága utasításai szerint »irányítják a pártoktatást, a ilegmaga sabb eszmei-poli tik a' (színvonalat érik elJ«, Ym. frmätr n.

E&véi Frmtd&erssfémba

M. ródlósseminármmok h®!i műsora

Alapfokú szeminárium (rá- diószeminárium I.) falusi gs 'lakóterületi csoportok részére: Szerdán, 11-én: Milyen •volt a magyar dolgozó nép élete' a kapitalista rendszerben? Szeminárium 19-15— 19.40-ig >a Kossuth Rádió hullámhosszán.

1 Pénteken, 13-án: Népgaz- d ás águnk ötéves terve. Előadás és konzultáció. 19.15—* '19.40-ig a Kossuth Rádió hullámhosszán.

Alapfokú szeminárium (Rá- diószeminárrurn II.):

■ Üzemi csoportok részére: ‘Szerdán, 11-én: Milyen volt a dolgozók élete a kapitalista rendszerben? Előadás és konzultáció. 16.30—17.00-ig a

Kossuth Rádió hulíámhosz- 1 :szán.

lies, egy testet semrpi gém támaszt alá, akkor a földre • esik, mert a Föld vonzza. De ez a tulajdonsága nemcsak A'Földnek van msg. A tudósok megállapították, hogy a mindenségben ~ az összes testek bizonyos erővel vonzzák egymást. Ez az erő annál nagyobb, minél nehezebbek a testek és minél kisebb a köztük lévő táloság- A Föld, a Hold, a Nap, a bolygók és a csilagok — valamennyi test vop^za egymást valamilyen erővel Ezért az ösz&s testek egymásra ható vonzását „egye tames tömegvonzásnak1* nevezzük.

Ä mindenségben minden test vonzza egymást, függetlenül attól, hogy van-e köztük valamely más test vágy sem, függetlenül attól,' mibő_ áll a vonzótestek anyaga, milyen a hőmérsékletük, stb- A Föld vonzza a -Ke Idát és éppen ez a vonzás kényszeríti a Holdat arra, hogy a Föld körül keringjen. A Föld von zása tulajdonképpen arra készteti a Holdat, hogy egyenesen a Földnek tartson- A Holdnak valósággal 'a Földre kellene zuhannia. Ez azért nem történik meg, mert a Hold nincs nyugalmi állapot ban, hanem 'mozog és ez a mozgás nem a Föld felé irányul, hanem tőle elA Füld a Nap körül ugyancsak ilyen, a körtől kis- ise eltérő ellipszispályán kering a Nap vonzásának hatására- A Nap vonzása más •bolygókat is arra kényszerít hogy körülötte keringjenekDe a Földnek ez a vonzása nerncúak a Holdra hat ki, hanem egyúttal a Föld felületén lévő’ tárgyakra is, és ■ezért ezek ‘együtt mozognak Vele,-’a feldobott -kp újból a Főidre esik, ''a Vonzás következtében

Az egyetemes tömegvonzás, amellyel mindennapi életünkben. lépten-nyomon találkozunk, minden távolságban hat, jelen van az egész mindenségben. Erről a tudósok _ még a múlt században meggyőződtek. A Földtől. — olyan távolságban, amelyet a fény (amely másodpercen ként 300-900 kilométer sebesKb Gincite, megpróbálok írni, bár nagyon bizonytalan, hogy olvasod-e majd a levelemet. Nagyon régen volt már, mikor utoljára é!etjeit adtál magadról. Azóta hiába volt minden próbálkozásunk, nem tudunk semmi! rólatok. Sem rólad, corn a íöb- bi ékről.

Nem jól mondom, kis Ginette. AAert ha fe, Jaques. Jean nem is irtatok, harcaitok küzdelmeitek nem ismeretlenek előttünk. Figyelemmel kísérjük a francia nép életét, így a riete két is. Tudjuk, hogy a Morshaíl-segéiy „áldásai” hogyan döntenek benneteket, dolgozókat mindinkább nyomorba.^ Tudjuk, hogy a „segély'1 keretében leszereltek nálatok egy csomó üzemet. Tudjuk, hogy a magatokfaj'a, harcos munkásokat kizárják a gyárakból. És amikor tüntettek, közétek lőnek.

Mindezt tudjuk, kis Gin ette, és ezért aggaszt ’ hallgatásotok. Arra kell gondolnunk, hogy talán a ti lelkes, szabadságért lángoló fiatal életeteket is kioltotta egy ilyen gyilkos rendőrgolyó. De nem hiszem. Valahogy úgy érezzük, hogy ti ott álltok azoic között, akik az élen járnak a harcban. Mert tudjuk azt is, hogy újra bukdácsol a lakájkormány nálatok. Tudjuk, hogy szállító- munk'ífscátok megtagadják az Amerikából érkező és indakíná- ba irányított fegyverrakományok berakását. Tudjuk, hogy sztrájkoltok, hegy tüntettek az elnyomók ellen, a béke melléjt. Ti nem hiányozhattokgebbő! a harcból!

Emlékszel, kis Ginette, milyen szép volt, mikor együtt jártuk a várost és te szomjasan szívtad magadba a sok látnivalót? Uj, icmerei len csodák tárultak fel a szemed előtt a mi szép hazánkban. Neked csoda volt, nekünk eleven, lüktető valóság. És amint jobban megismerté! minket, már te sem csodálkoztál, le magad mondtad,- hogy így dolgozni, tanulni, alkotni csak szabad emberek tudnak, akik biztos'cél felé haladnak.

, Mikor elbúcsúztatok tatk^

! már nagyon szoros veri kölzlöNij a kapocs. Nektek — úgy mondjátok — eret ad harcaitokhoz mindaz, amit nálunk láttaíok. MS pedig megkettőzött erővel fogtunk újra munkához, mert tudtuk, hogy c mi győzelmeink bennetek is erősítenek.

Azóta sok minden történt, kfe Ginette. Befejeztük a hároméves tervünket, megkezdtük az ötéves tervet. Sztahanovistáink születtek. Egész ser é!munkás mellára kerül fel rövidesen ez ötágú csillag, amit annyira megcsodáltatok, Uj hidak ívelnek a Dunán. TroHeybuszck szaladnak Budapest utcáin. Munkásfiatalok népesítik be az egyetemek padjait. Diákokat vitt a száguldó vonat a Szovjetunióba tanulni. Uj ruhákat vásárolunk, szórakozunk a munka, tanulás után.

Szép az életünk, kis Gmetre nagyon szép. Harcolunk a békéért és építjük a jövőt. A Hetekét is, hogy az is szép legyen, boldog legyen.

Tudódé még, mivel búcsúz- funrk? Azt mondtad: „nemsokára mi hívunk meg benneteket a szabad Franciaországba1’. Mi szá- montaríjuk ezt a meghívást, kis Gin ette. Tudjuk, hogy egy szép napon meg fog érkezni. Hiszen nemcsak ti, nemcsak mi akarjuk. Ezért harcol minden ember, oki a mi oldalunkon, a békéiéber oldalán áll. És győzni fogunk. Mi, fi, Kín Dinié, a koreai, Jósa, az örmény, Leopolde, az argentin.

Az lesz csak az igazi találkozás, kis Ginefte. Felvonulunk majd újra, elöl a Komszomol gyönyörű fehér zászlójával. Utána mi mindannyian, szabad országok boldog ifjúsága.

Talán megkapod ezt a levelet. Ha olvasod, érezned kell belőle a mi szereteiünket, barátságunkat. Adjon ez erőt neked, kis Ginetfe. Menj tovább az úton, amelyet jársz, hogy elérd a célt te is: a boldog jövendőt.

(szem)

Elkészül a „Sztálingrádi csata“ második része

#

Sztálin elvtárs születésű apjára elkészült a Szovjetunióban a ,,Sztálingrádi csata“ második része, amelyet azóta már be is mutattak a szovjet közönségnek. Mint a Pravda' és az Izvesztija Írják — a filmben nagyszerűen jut kifejezésre a sztálini taktika és stratégia diadala. A történelmi tényeken alapuló filmet áthatja a sztálini korszak nagy igazsága.

Mig a filmalkotás első része a város hősi védelmével foglalkozott, a második rész a szovjet haderők támadásba lendülését és győzelmét -ábrázolja a művészi hitelesség erejével.

Rendelet az egységes ^

fdldmüvesszővetkezet adőré*

Ha a fcldműveszővetkezet ^ g bevallást a megállapított határidőben nem nyújtja be, a terhére előírt adó 10 százalékát, ha pedig az- adóhivatal felhívásában kitűzőit határidő alatt sem nyújtja be, a terhére eleírt cdó 50 százalékát kell bírság fejépen megállapítani.

Frank®

mégsem „stsránd®k€>l((

Rómába..»

Róma, január 7.

A fasiszta diktátor, Franco elhatározta, hogy a szent év folyamé n , ,za rendekként“ Rómába megy- Az olasz és spanyol diplomaták intelmei Után azonban lemondott tervéről. Az intelmek mögött -» mint a DND jelenti — az húzódik meg, hogy a római hatóságok nem tudják Franco biztonságát római tartózkodása alatt biztosítani és ’az Artnjo-eseten okulva, nem merik kihívni az olasz nép felháborodását.

Egy kis természettudomány Egyetemes tUmegvenxás

■ •seggel száguld) csak százesztendők alatt képes befutni — csilagok vannak: — távoli napok, amelyek egymás körül keringenekEgyük legfényesebb bizonyítéka az egyetemes •tömegvonzás törvényének, hogy segítségével azelőtt ismeretlen bolygók létezését •előre meg tudták határozni Mintegy száz évvel ezelőtt (Leverrier francia tudós még- •figyelte, az Uránusznak, az •akkor ismert bplygók közül a Naptól legtávolabb esőnek •a mozgását.

Kiszámította mindazt a vonzási erőt, arni az Uránuszt •a Nap felől, és a többi-, addig ismert bolygók felől érte- Mikor számításainak eredményét összehasonlította az 'Uránusz megfigyelt mozgásával, Leverrier észrevette, ‘hogy ez a mozgás némileg teltér attók amilyennek a •számítások szerint lennie kellett volna. Az Uránusz •mozgásában érthetetlen éltetések, pontatlanságok mutat •koztak. Leverrier kijelentette, hogy ezeket a pontatlanságokat csakis azzal lehet magyarázni, _ hogy még az Uránusznál i,s távolabb a Naptól kell lennie egy idáig 'ismeretlen bolygónak és. an- hak vonzása okozza az Urá- hu.sz mozgásában megfigyelt pontatlanságok at. Ez enfelü 1

Leverrier ki tudta számítani az ismeretlen bolygó helyét is a világűrben. Ugyancsak kiszámította az égnek azt a pontját, ahol a I'öldről egy általa megáll apitótt napon 'és órában az uj bolygó lát •ható lesz- Levarriér utasítására az égnek erre á pontjára irányították a távcsöveket és valóban éppen ott és éppen abban az időpontban fedezték fel az addig ismeretlen bolygót. Ezt a bolygót Nepíunusznak nevezték -el. , A Neptunusz .felfedezése nemcsak azt igazolta jelentős mértékben, hogy — az ‘általunk a természettől" ellesett titkok ~ a ' tömegvonzás törvénye helyes, de azt is, hogy az ember képes rá, hogy tudományos ismeretei I alapján előre megállapítsa , azelőtt ismeretlen világtestek i létezését. . í

A Magyar Népköztársaság egúiabb rend dele az- egységes földművesszövetkezeii adóról endeikezik.

Eszerint a földművesszöve’ke- zeri adó fizetési kötelezettsége 3 föidmüvcsszövctkezet működőének megkezdésével kezdődik is működésének végleges megszűri elésével szűnik meg. Az adó (uícsa: a nyersbevétel és iáru- ékcik ufón 1.7 százalék, az itai- néréseknek (korcsmáknak és vendéglőknek) az 'étéikiszól gát árasból származó bevételé* crán 10 százalék, nem éíelkiszclg’úlíatás- •;ói szármázó bevételei után 14 százalék, az évi felesleg feledsz© után 4 százalék és a mun- :alék, ilbtáieg a penzon -v.'.tüsz- er mertáilapííotia összeg. r

A földművcsszöveíkszet az ítőző negyedévben elért ny~rs- sevétcl!,' valamint a munkaválla- óknak kifizetőit illetményekéi nindon év január, áoriib, július :s október Tő. napjáig a szék- :a válla lóknak Icifizeíett Ülefmé- iyek (munkabéreid utón sn -"á- selyö szériát illetékes adóhivatal- J iák — összesített bevallásban ~~ | levaüani és az adót kifizetni j öleies. *