Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-10 / 8. szám

merni, 'rmn, Januar uj. I siercilfíési Mmlm 40 sziziSii teljssltclii gii a lip Kalabér és Rfeiuesg,ul&cs jé példája Zala dolgozó parasztsága példamutatóan tett eleget az őszi szántás-vetési munkála­tok során, hogy munkatelje­sítményével szorosan fel kí­ván zárkózni a munkásosz­tály nagy eredményeihez. Vállvetett igyekezettel építi a maga és országa jövőjét. Állami gazdaságaink, terme­lőszövetkezeti csoportjain k, de magángazdálkodást foly­tató kis- ős középp ara szkja­ink a tavaszi mezőgazdaság' munkák előkészítésében is méltóképp megállják helyü­ket. A termelési szerződések megkötése a nép államában egyre nagyobb lendülettel folyik parasztságuk körében. A jó politikai felvilágosító, népnevelő munka nyomán egyre többen és többen értik meg a tervszerű gazdálko­dás fontosságát és kötik meg a szerződést a nép államával. A szerződések megkötésé­ben Zsfabér vezet Ahol a termelőszövetkezeti csoport népnevelői is bekap­csolódtak a munkába és há­zi agitáció formájában beszél­gettek még a népgyűlés után a község dolgozó’ parasztjai­val a termelési szerződés előnyeiről. A kulákok híreit egy-kettőre szétrombolták. Az eredmény az lett, hogy rövid idő alatt szinte túlje­gyezték a falura megállapí­tott előirányzatot a gazdák. A Indák támadás kudarcot szenveded;. \ Nemesgu!ácson ugyancsak az volt a helyzet, mint Zala- béren, azzal a különbséggel, hogy a falu parasztjai a nép- gyűlésen. mégsem jelentek. A TSzCs tagjai és Lulár Béla termelési felelős nyomban házróí-kázra járva magyarázták meg, hogy a szerződéssel biztosíthatják a maguk részére az állam által nyújtott előnyöket, a maga­sabb átvételi árakat, műtrá­gyát, termelési előleget, a kitűnő magot stb. Nemesgidóicson igy rövid idő alatt meglátták a kis- és középparasztok, hogy a szer­ződéskötéssel a jövőt építő ötéves tervet szolgálják, a maguk meg az ország elő­nyét jelenti ez. Csak leesett a kulákok és a helyi reakció állá, amikor még ugyanazon a napon 100 százalékban meg­kötötték Nemesgidácson is a termelési szerződést, o, gaz­dák. És rostjenből kétszer annyi mennyiségre is leszer­ződtek volna. Lesencefalu-, és Szentpóterur községek példái is azt igazolják, hogy politi­kai, harci kérdés is egyben a termelési szerződések megkö­Ahol nem ísni ették fel, mint például Díszei, Bal&ton- kenye, vagy Les ence torna jón a politikai felvilágosító­munka jelentőségét, ott nem is megy a munka. Ebben a három községben nem a kis­ós középparasztság, hanem az ellenség, a kulák értékeli a termelési szerződésekkel járó hallatlan előnyöket. Persze nem érdeke az ellenségnek az, hogy a dolgozó paraszt, a nép állama boldoguljon. Ezért uszít, ezért kiabál jó néhány községünkben még a tervszerű gazdálkodás ellen. A megye dolgozó paraszt­sága, túlnyomórészt megértet­te Pártunk szavát és tudja, hogy ami még ebben az or­szágban a Párt útmutatásai nyomán történt, az mind az 6 érdekét szolgálja,. Erre mutat az a, tény is, hogy a szerződtetést ütemterv 40 —45 százalékát teljest fék ü eddig, jeléül annak, hogy a tervszerű gazdálkodás a szer­ződéses termelés iránt teljes a bizalom. És kellő politikai felvilágosító munka után Díszei, Balatonhenye és Le- seneetomaj dolgozó kis- és középparasztjai is megértik azt a feladatot, amely reájuk hárul az ötéves terv első esztendejében. Sstálimgyrádi csata, A nagykanizsai Városi Mozgó csütörtökön este ünnepi díszelő­adás keretében mutatja be a szovjet filmművészet egyik leg­kiemelkedőbb remekművét, a „Sztálingrádi csata“ című alko­tását. Sztálingrádi csata! A cím az em­lékezés áradatát idézi fel. amelyet mélyen szívébe vésődve őriz a munkásosztály és az egész na- ladó emberiség. Á csata, amely időtartamában, méreteiben, ke­ménységében minden eddigit fe­lülmúlt, a szovjet társadalom győzelmes erőpróbája volt. Jel­kép® a szovjet állhatatosságnak, ■férfiasságnak, újabb bizonyítéka az élenjáró szovjet hadituáo- mánynak. Hatalmas diadala a zseniális sztálini stratégiának, a nagy hadvezér bölcs előrelátásá­nak, amely feltárja az ellenség gondolatait és kihasználja kalan­dor stratégiájának gyengeségeit. Ebben a győzelemben fektették le a szovjet harcosok c fasiz­mus elleni biztos győzelem alap­jait. „SZIKLA ALL A VOLGA MEN­TÉN ., ezzel a népszerű orosz dallal kezdődik az a hőskölte­mény, amit egy dokumentfiimbe sűrített össze c s oviét filmmű­vészet. erről a kesdnrei szól ej film és a nézőt lenyűgözi az események drámaisága, nem tudja tekinteté' levenni a vászon­ról, ahol Sztálin, a nagy hadve­zér, térképre hajolva figyelme­sen tanulmányozza a harc szín. helyét. Nincs a frontnak, ct hát­ország éleiének egyetlen olyan mozzanata sem, amiről ne tudna. Malenkov, igazat mond, amikor a harcba ind u,kálinak beszél: „Ha Sztálin nincs is üt személyesen, de mindig vetetek van. Dikij szovjet filmszínész mesteri okj kilásd bon jelenik meg Sztálin a vásznon. Dikij azt mondta, amikor megkapta ezt a szerepet: „össze kell szednem minden al­kotó bátorságomat ahhoz, hogy hozzáfogjak ehhez a nagy mun­kához. Mindazt, amit eddig ját­szottam, csak előzetes erőpróbá­nak tekintem“. Hogy Dikij és a többi kiváló szovjet művész nagy lelkesedése, akarása mennyire sikerült, azt megítélheti a közönség, aki vé­gignézi ezt a maayarul beszélő nagyszerű fi lm o: lka iáik Február elsején indul a dolgozók iskolája Otthont kapott a kultúra ZaflaszeBBtfjsiiáabon A Petafí-utcei általános iskoia az egyetlen Nagykanizsán, ahol a dolgozók felsőtagozatú ált. is­kolája is működik. Február 1-én, a most befejezett iskolaév után ismét megnyitja kapuit a tanulni- vágyó dolgozók előtt az iskota ¥., VI. és Víi. osztálya. Az új tanfolyam iránt a kanizsai dal­különösen a vasutasok körében nagy érdeklődés mutat­kozik. jelenikézni az iskola igaz­gatóságánál lehet jenuar 15-ig. A jelentkezéskor a legutolsó is­kolai bizonyítványt és születési anyakönyvi kivonatot keli felmu­tatni. Ellesett percek a Nepbolthól Möszönjük a JPáráaaak » nsalinob áJlauiositltsát Amint beleptünk a, zala­egerszegi 34. számú Népbolt árudába, hogy egyet és mást be vásároljunk, kisebb csopor­tot pillantottunk meg a pénztár körül. Magában ré­ve ez még ■nem volna figye­lemreméltó; máskor is elő­fordult már, hogy többen áll­tak egyszerre a pénztár előtt, blokkal a kezükben és várva a fizetés pillanatára. Ezek­ben az esetekben azonban semmi egyéb nem történt, minthogy gépiesen csattant a „Fizetve” pecsét és a be­vásárolni jött dolgozó áru­val megrakodva tovább ment a dolgára. A mai estén, — meg kell ■mondanunk — sikerült talál­koznunk a vevőknek, helye­sebben a Népboltból '<vásárló dolgozóknak egy olyan típu­sával, amely merőben külön­bözik a valamikori „vevő” tí­pustól. Mert akiket üt né­hány percig lopva, kihallga­tunk, egészen meglepően nemcsak az áruk olcsóságéi­ról és jóságáról beszélnek, hanem ezen túlmenően egé­szen komoly politikai vita formáiéiban vitatják meg a kapitalizmus elleni mondó sá­riak kérdését. Nem tudjuk, hogy az a, tárgy érkezésünk előtt mikor került a szőnyegre, de amint a• jelekből látjuk, már vagy negyedórája, erről foly­hat a szó. — A pénztár pult­jának támaszkodva két fia­talember! hitünk, akik ugyan­csak bizonygat jóik a pénztá­rosnak — valószínűleg elv- társnő hihet, mert annak halljuk szólítani —, hogy a monopolkapitalizmus kiala- kulása egyre inkább szem­betűnő a tőkés országokban. .. . Miközben itt, a vita he­vében megszületnek a véle­mények, a Né pb olt többi dol­gozóét, nagy érdeklődéssel fi­gyelik a kis csoport beszélge­tésé'!. Valahogy így önkény- telmiß is eszünkbe jut, hogy milyen más is itt. a magun­kéban a légkör... Azután a, pultok mögül innen is, on­nan is érkeznek a■ hozzászó­lások. Ilyenkor este, zárás elöl nyugodtan ru*:g_ leltet beszéltét ezeket a, kérdéseket; ez is hozzátartozik, a közös munkához... a tanulás. .. . Miközben blokkunkat le­pecsételte tjük és fizetünk, ■nub' a „kapitalizmus” szó je­lentéséről és eredetéről van szó. Hogy erre vonatkozóan mit. döntőit ez rr kis lelkes csoport, nem tudjuk, mert dolgunk végeztével elhagy­tuk az árudát. — Egy azon­ban bizonyos: bővítésük Ki­fejezte azt a, gyűlöletei, ame­lyet a háborús gyujtogatók, az imperialistákkal szemben dolgozó népünk, erezi.., I MEGJELENT! Öf hét MEGJELENT! Megyeszerte nagy megnyugvást kelteit a malmok államosítása. A dolgozók már eddig is nagyará­nyú javulást tapasztaltak az ál­lamosított malmok munkája te­rén. Nem kell a dolgozóknak már napokig várakozni, hogy ’gabo­nájukat beőröljék.. A százalékos kiőrlésnél sincs mér baj, egyszó­val. úgy a mennyiségi, mint a mi. nőségi-őrléssel meg vannak elé­gedve a megye dolgozói, „A legutóbbi államosítások, a lU-né! több munkást foglalkoztató | üzemek államosítása során újabb hatalmas lépést tettünk a szocia­lizmus utján és minket dolgozó parasztokat különös megelégedés­sel tölt el az, hogy többek kö­zött a malmokat is kivették a spekuláció kezéből. Azóta jóval szebb minőségű lisztet erőltettem magam is, most már a mi mal­munkban Égerszögen — írja le­velében Horváth István 5 holdas küparaszt Kaszaházáról. Kőszöti- jük a Párt, a munkásosztály nagy segítségét. Ezután még inkább, még nagyobb igyekezettel leszünk azon, hogy felsorakozzunk a mun­kásosztály mögé, az uj ország építésében.“ a világ legfejlettebb mesőgeszdöságábön FEHÉR LAJOS riportkönyve 8 magyar paras^kül- döttség szovjetunóóbel? íanulmányuídáról. . ;«j2 oldal. Ära: 3 forint- Pártszervezetek megrendel­hetik a könyvet az MD P propaganda anyagterjesz* tőnél, cím: Budapest, ,V , Beák Ferenc is. 15. 48 oldalon eredeti fényképfelvételek — Annyit mondhatok — jegyzi meg Somogyi Feren< elv társ —• hogy a mi kultu rális életünkben ilyen ese­mény még nem volt. Kultú­rát kapunk éis nekünk élni is kell vele. Időközben teljesen megte­lek a kultu.!ház nagyterme Együtt vannak a dolgozó pa­rasztok és várják az ünne- Délyes megnyitást Megilleto- dötten nézik, amikor szétsza­lad az uj színpad függönye és megjelenik Németh Fe­renc elvtárs, a községi MDP- titkár. Rövid beszédet mond: — A 32RÜÍ EmltwrÄBs fel­emelkedésünkkel vajmi ke­veset törődtek régi uraink. Azt elvárták, hogy vért iz­zadva robotoljunk, hogy ne­kik még jobb soruk legyen, de a mi ér dekünkben sem­mit sem tettek. Most már a miénk, a dolgozóké a hata­lom, az országot is magunk­nak építjük Pártunk vezeté­sével. Ennek köszönhetjük, A ükmltura ünnepét ülte meg vasárnap Zalaszentiakab dolgozó parasztsága- Kultur- házat avattak. Milyen nagy­szerű érzés volt nézni az uj ku Für ház felé siető dolgozó parasztokat, akik magabiztos léptekkel haladtak céljuk fe­lé, hogy birtokukba vegyék kulturális if el emelkedésüknek \ ezt az egyik biztosítékát. Aj jól végzettt munka örömével t tették ezt. Bent az épületben jócskán j vannak már. Boldogan szem- j lélik az újjávarázsolt épüle­tet, ami valamikor község-! háza volt, most pedig a kul- f túra otthona lett. Fiatalok, I idősebbek beszélgetnek. Be- j ezádtémáijuk természetesen a j kulturház. Nem győznek ele­get magyarázni arról a két­hetes munkáról, aminek az eredményét most ünnepli,k- [ — Az EPOSz-é volt a mun­ka oroszlánrésze -— mondja Petrás István. — Egy mester iráínyitása mellett olyan nagyszerűen dolgoztak, hogy a tervezett idő előtt elkészül­tek munkájukkal. Uj falakat húztak fel, színpadét építet­tek. Büszkén mutatják a kulturház helyiségeit. — Ez lesz az olvasószoba 1 — mutatja az egyik szobát Takács József. — Könyveink 1 Í9 vannak már- Mi adtuk , iiissze a pénzt, abból vásárol- 1 tunk 12 könyvet. Az avatás után már meg is kezdjük a ! kikölcsönzést. Égy másik csoport viszont árról beszélget, hogy mit je- j lent nekik a kulturház. 1 hogy ma kulturházat avatha­tunk, hogy a kultúra a mi; énk­A dolgozó parasztok lelke- j zen éljenz-ik a Pártot, Rákosi elvtársat. Éljenzésük, tapsuk aimak a forró szeretetnek a megnyilvánulása, amit irán­iak eveznek. Köszönetüket fejezi ki a lelkesedés a Párt felé, mert tudják, hogy nagy j ünnepüket neki köszönhetik. As diuaimeps megnyitó után | az EPOSz fiatal színjátszó- I gardája Mclíére: Duda Gyúrj e imái komédiát adta elő. Hányakor futott végig a ter­men a dolgozó parasztok jó­ízű kacagása. Felszabadultan | szórakoztak, nem úgy, mint í annakelőtte, anriko-r holmi bárgyú opereítecskék ostoba viccein kellett nevetniük­A kulturház Z-al-aszentja- kabon a.z igazi szocialista kultúrát jelenti. Azt a kultu-. rát, ami a -szocializmust épi- íő népet a végső cél felé vezeti.

Next

/
Thumbnails
Contents