Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-08 / 7. szám

vasárnap, inw. janulr 8. & Mintha saját szemünkkel láttak volnál a kolhozparasztok boldog életét /Olvastam én is Fehér La- jós riportkönyvét a ma­gyar parasztküldöttség szov- je tű ni 6 beli tan ulm ém yűtjá­rúl. Megvallom, hogy esídéig a Szovjetunió dolgos paraszt­jainak az életét csak úgy nagyvonalakban ismertem, de amit ez a. könyv közvetít, amilyen egyszerűen és termé­szetes nyelven, az éti nyelve­men azt megírja, szinte meg­elevenedik itt előttemi az a boldog élet, amelyet a világ legfejlettebb szocialista, me­zőgazdasági országának kol­hozparasztja és családja él. Hol van a mi életünk még ettől! Mennyit kell még ne­künk addig fejlődnünk és ta­nulnunk, úgy amúgy, ahogyan Fehér Lajos elvtárs írja, a szovjet parasztok is tanultak. dL magam életéből tudom, LZL hogy a dolgozó paraszt- ember egész élete a magán- gazdálkodási rendszerben nem állott egyébből, mint a, föld utáni örökös hajszából. Helyesen ívja, a könyv szer­zője — még magam is moso­lyogtam rajta, — „Ha tehene van, a tejet elviszi a piacra a szája elől, a tojást a tyúk alól, hogy pénzzé tegye. Szin­te egész életén át élére állít- gatja a forintokat megrok­kan a munkában..!1 P l is mondtam itt a, falu- bon több dolgozó pa- raszttársamnak, hogy mit is olvastam én, micsoda hasz­nos dolgokat ebből a, könyv­ből. Megnézegettük a képeket, ott láttam Fekécs Imréi a zalamegyei parasetküldöctség egyik tagját, amint az „II­jics” kolhozban a; „dombrin• kai zsír sertés0 állományát nézegeti Baticzné országgyil­lési képviselő elvtársnővel együtt. Mindjárt rájuk is­mertek, ők is. Meggyőződtek azok is, akik eleinte kételke­déssel vei lék, tudomásul, amit a könyvből nekik, felolvas­tam, hogy magából az éleiből vau merítve az egész könyv. HI cg állap'dot kam a vita MtL ufán, hogy szöget ütött a fejükbe a kis parcellákon való gazdálkodás, régimódi elavult és költséges módsze­re, tetszett a, nagyüzemi gé­pekkel való gazdálkodás mindannyi u kn ak. Legközelebb majd összejö­vünk többen is a községben, bevonjuk az asszonyokat meg a fia!a!okát is, hogy tanul­mányozzuk a nagy Szovjet­unió kolhozainak, a, világ legfejlettebb mezőgazdaságá­nak új csodálatos világéit. Börzönce község dolgozó parasztjai nevében: TÓTH ISTVÁN. Sokat köszönhetünk éves tervnek község sokat szenvedett a háború alatt; a tűzkár ugyancsak megtize­delte a falut, de ennek ma már nyomai sincsenek. A há­roméves tervben népi demo­kráciánk segítségével alig maradt olyan épület, amelyet fel nem építettek, vagy ki nem javítottak volna. Ka­polcs szorgalmas dolgozó pa­rasztsága büszkén jelenti, hogy állatállományának szá­ma ma már1 elérte a háború előttit. A Tervben ugyancsak sor került a K'apolcs-talián- dörögdi közút javítására, amely már régi vágya volt a _ kapolcslaknak csakúgy, mint a. dörogdieknek. A Terv tői kaptak azután termelő- csoportot, ez is hatalmas se- jj gítsóget nyújt Kapolcs öntu- s dalos dolgozó parasztságá­nak. Látják magú kelőt! a példát: boldog jövőjüket. Tigáístpeteiad szintén dicsekedik: a Terv ideje alatt termelőesoportoí kaptak. Az­után megtörtént a részleges tagosítás; ennek ,is dolgozó parasztságunk látja a hasz­nát. Ezt követően felépült 25.000 forintos államkölcsön- nel az 54 holdas rétöntözési mű. Vájjon a régi „úri vi­lágban” gondolt-e valaki arra, hogy a dolgozó parasz­tok megsegítésére termékeny- nyó teszünk 54 hold rétet? Bizony erre Vigántpeíenden sem gondoltak. Most, az ötéves terv első napjaiban mind a két község­ben gyakrabban, vetődik fel a kérdés: vájjon, ha a há­roméves tervtől ennyit kap­tunk, mit kapunk akkor majd az ötévestől? Bizonyos, hogy öt cv alatt sokkal töb­bet, mint az elmúlt átkos rendszerben 20—30 év alatt!... 1733 holdcit erdősítünk Zalában az ©téves terv első esztendejében 5 év alatt 8! eser csemetét ültetünk „Az erdőgazdaság terén a tervidőszakban meg keli te­remteni a feltételeket a sok évtizedes rablógazdálkodás ká­ros következményeinek a fel­számolására és biztosítani kel! az erdők faállományának évi átlagos 300 ezer köbméterre 1 való emeléséé.' Be kell telepíteni 7S ezer held régi vágási terü­letet. 40 ezer hold üzemi fel­újítást keli végezni és E0 ezer holdon keli uj erdőt létesíteni...“ (5 éves terv törvény 33. §.) 13,500 holdon IS millió forint költséggel erdősítünk a megyében Az 5 éves terv keretében a zalaegerszegi erdőgazdasági NV. re is hatalmas munkaterv meg­valósítása vár.. Zalában is, pótolni kell az elmúlt feudál-kapitalista rendszernek az erdő kíméletlen, csak a pillanatnyi hasznot tekin­tő pusztítását. De arról is gon­doskodnia kel] az NV-nek, hogy a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas szántók, rossz legelők, homok és kopár területek beerdő- siísék, hogy ezáltal országunk erdősültségei százalékának a kí­vánt 20 százalékra való emelései clősegitsük. A. Terv folyamán — mint Schneider Ernő elvtárs, az Erdő- gazdasági NV. vezetőjétől érte­sültünk , Zala megyében össze, sen az elmaradt vágási területek homok és kopár részek, erdei fisz. tások, mezőgazdasági területek és rendes évi vágási terület erdő­sítését, valamint a fenti erdősíté­sek szükségszerű pótlását több mint 13 és félezer holdon 19 mil­liós költséggel végzik el. Aa ©lg© Íeívév nagy feladatai A fenti előirányzatból az első tervévben ielkészültségíifik mér­ve alapján megvalósításra kerül 500 holdon a régi vágásterület erdősítése, 416 holdon pedig a fiatalosok pótlása. A homok és kopár terület erdősítési előirány­zata ebben az esztendőben 53 hold, 764 holdon pedig ez évi vá­gás-terület erdősítési munkálatait végezzük el, közéj 2 millió form­los költséggel. Erdőápolás és tisztításra félmillió forint van előirányozva. Schneider elvíárs azután arról beszélt, hogy az 5 éves erdőmű­velési terv Végrehajtásához kö­rülbelül 81 millió darab különféle csemetére lesz szükség a megyé­ben és, hogy az ellátásban zavar ne álljon be és az országfásitási akció keretében elvégzendő köz­ségi Utcák, terek, utak, stb. fá­sítására is elegendő mennyiséget tudjanak biztosítani — az eddigi csemetekertek kiterjedését 60 szá. zalékkai emelik és erre a célra a.z idén 300 ezer forint tervpénzt for­dítanak. Feiviiégősitó műmkúvai támasszuk a iá b termelem s&ertsődéskStést A tavaszi termelési szerző­dést a megye dolgozó paraszt­sága — ott, ahol jó a felvi­lágosító politikai munka — a népgyülések után örömmel köti meg. Termelőszövetke­zeti csoportjaink és egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztságunk felismerte, hogy 'mezőgazdaságunk fejleszté­sének, meg a termelés tervsze­rűbbé tételének hatalmas eszköze a szerződéses terme­lés- A múlt év tapasztalatai foebizonyitoitták azonban, ,hogy nemcsak gazdasági ha­nem politikai kérdés is a termelési szerződések megkötése. A kulákok uszítanak elle- ns. Egyszerűen azért, mert annak anyagi előnyeit már ők nem élvezhetik. Azelőtt előre megállapított biztos áron a kulákok értékesítették terményeiket, a kisp&raszt ■nyakán pedig ott maradt el­adatlanul a gabonaféleség, a cukorrépa meg az olajosrnag­A szerződéses termelés minden előnye ma már a dol­gozó kis- és középparasztsá­gé. Ez :& felismerés azt ered­ményezte, hogy termelőszö­vetkezeti csoportjaink, azok közül is különösen ,a becse- helyi, hencsepusztai, lóránt- jházai. szerződtetése már de- jcember 29-én, tehát a kitűzött határidő előtt mintegy 10 nappal megtör­tént,. Az egyénileg gazdálkodó | dolgozó parasztság ig szive­den köti meg szerződését az állammal. Csak néhány példát említsünk. Kiskuhason a nép- gyülés után még egy fél óra sem telt el, leszerződtek a gazdák. Ben kő József 6 hol- cias kisparaszti a következő­ket mondta: Én felismertem, hogy micsoda erőt jelent ne­kem az, ha minőségi mag­vakkal, műtrágyával, terme­lési előleggel, meg saaktámo- gátassal segít engeinet az ál­lam. A múltban a kulákok a mi ellenségeink éltek ezzel a joggal, az én cukorrépám meg a kenderem a kutyának sem kellett. Most fél hold rost­kenderre szerződök. Lukács István 12 holdas középpa- raszt, hasonló szavak kísére­tében ugyancsak fél holdra szerződött, üzv. Hegyi lm ré­sié meg fé! hold napraforgóra. Ságodon az elmúlt esztendő­ben az egyik dolgozó paraszt ezer ölről, 104 métermázsa (Szerződéses cukorrépát szó­déit fel. Csonka János 6 hol­das kJ spar ászt legelsőként a .népgyülés után SCO négy­szögöl cukorrépára kötött .szerződést az állammal. 20 hold volt előirányozva cukor­répából Ságod község dcjgtv zó parasztsága részére, de 40 bold lg kevésnek bizonyult volna, olyan volt az érdeklő­dés. Ä prémiumos rendszerrel még nagyobb előnyhöz jut­nak dolgozó kis- és középpa- rasztjajnk, ha szerződésesen termelnek, mert több és jobb termelés folytán nagyobb jö­vedelmet biztosíthat magá­nak a gazda. Persze vannak hibák is. mint példád Karmacsoa. (Ahol egyáltalában nem volt megmagyarázva a falu dolgo­zó népének a termelési szer­ződések kötésének hatalmas! ■jelentősége. így fordult aztán ,eíő, hogy a kulákok sugallat tára alig egy hold naprafor­góra és másfél hold fehér he­ir éré, ugyanannyi rostlenre szerződtek a gazdák. Kar-' macs község példáig világo­san mutatja, hogy mennyire politikai harc kérdése is a (szerződéses termelés. Az el- 1 enséggel szemben tanúsított éberségen a felvilágosító munkán 'keresztül valósíthat­juk meg csak a Magyar Dol­gozók Pártja célkitűzéseit: a jómódú, müveit parasztságot ás virágzó mezőgazdaságot. JUHÁSZ IMRE A gépállomások népnevelői a termelési szerződén sikeréért Dolgozó parasztságunk Irináéi igényét kielégít! az egerszegi Növénytermesztési NV A Növénytermeltető NV és a, ^ Földmű vesszövetkezetek szakembereivel együtt a szer­ződéses termelés megkötésé­nek munkájúba a zalamegyei E ép ál 1 óm á sok agronómusai, népnevelői is bekapcsolód­tak. A termelőcsoportók ve­zetőségévé!, később pedig a tagság széles bevonásával kinn a helyszínen egész rész- letekbemenően megtárgyal­ták, hogy a talajviszonyok figyelembevételé vei milyen növény féleségekre szerződje­nek. Ismertették a szerződés megkötésével. járó előnyöket Különösen jó munkát végez­tek özön a téren a pállni, pö- löskvi és a csöbrén dei gép- állomá-vok népnevelői és nagy­mértékben járultak hozza ahhoz, hogy mind a 72 TSzCs jóval a határidő előtt szerző­déses termelés megkötését befejezte. Most a gépállomások nép­nevelői hasonló felvilágosító munkát végeznek a falvak kis- és közápparaszkjai kö­zött. Szabad Föld Téli Esté­ken és más összejöveteleken nyújtanak tájékoztatást a, szerződéses termelés előnyei- ről. _____ Ráfizet a íeke^evágó Csejrei Ädern bódéi lakos fe­ketén vágta !e bikáiéi de rate «©téti mert- most a leélt átlát zsírját és Húsár teljes egészében elkoboztak és hatósági őrön ki* mérték. Gsejtei Ádámot pedig engedélynélküli disznóvúpásért vonja felelősségre a zalaeger­szegi államügyészség. A Növénytermesztési NV dolgozói a termelőcsoportok­kal máris megkötött terme­lési szerződéseket követően, most elhatározták, hogy az egyéni gazdálkodókkal is egy héttel a határidő előtt, tehát e hó 25-re megkötik a szerződéseket. Ebben a mun­kájukban komoly segítségei; nyújtanak a földművesszö­vetkezetek és a tömegszerve- zeték, s remélhető, hogy ezen a téren sem lesz fennakadás csakúgy, mint a vetőmag el­látásban. Az utóbbira nézve még a közelmúltban kisebb akadályokkal kellett a Nö­vénytermesztési NV-nek szá­molnia. azonban most, a hiányosa ágók k ikirs zöb ölese után azonnal kielégíti dol­gozó parasztságunk minden, igényét s ezzel is biztosítja a szerződéses termelés zavarta­lanságát. A Szabad Föld e őfizetögytsjtö ersenybsn "alamegye a 7. helyre erűit A Magyar Dolgozók Pártja helyi szervezeteinek hathatós támogatásával á DáFQSz ál­tál megindítóit Sz-abád Föld előfizetés gyűjtés igen jó éíériménnyel Zárult a mégyá- beü. Megértették dolgozó pa­rasztjaink a népi sajtó fon­tosságát és a jó neveiőmúnka nyomán a vármegyék közötti versenyben 130 százalékos eredménnyel az előkelő 7. he­lyet érdemelte ki. Ez a 11 ezer új előfizető lényég Bízó. nyitéka annak, hogy a tas- gye dolgozó parasztsága mennyire megszerette ezt a lapot, az ő érdekeiért ered­ményesen harcoló Szabad Földet.

Next

/
Thumbnails
Contents