Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-08 / 7. szám
Vasárnap, 1930. január 8. 3EE „Megbirkózunk a nehézségekkel^ /| sztíihónovläííi S stales lenire elvtárs és n^iínhotiíivsut rendet tereenteneh «is államosított gutorfofiles teglagj’úrfoem Szeles Imre elvtárs Uzsa-pusztán, a Magasépítési NV kőművese volt. j\ sztálini munkafelajánlása előtt 140— 150 százalékban teljesítette a normát. A világ dolgozóinak vagy tanítómestere, a Párt és népi demokráciánk iránti forró szeretele jeléül a sztálini műszakban 959 százalékot ért el falazásban. Most, a dolgozó nép bizalma az államosít ott gutorföldei téglagyár élére állította. Szeles elvtárs vállalatvezető leH. Itt áll most velünk szemben. Csupa akar térő ez az ember. Szükb eszédü, de amit mond, annak súlya van. A Párt neveltje — Becsül ettelt álltam meg a sarat minden időben — mondja — magatartás és a munkaterén. Erre nevelt engem a Párt. Szemináriumét \-égez- :tem; ott tanultam igazán megbecsülni a munkát. Átvettem Pozsonyi elvtárs sztahanovista munkamódszerét cs ,959 százalékra fokoztam tel- j ékítményemet. Gondolataiban visszaidézi a [közelmúlt eseményeit. — Szombaton 310, hétfőn Ő54, kedden 796, szerdán, december 21-én 959 százalék. . • ,Igy emelkedett az én termeli esem. — És most, mint az államosított Iszak-féJe gutorföldei téglagyár vállalatvezetője* első dolgom volt. hogy október derekán a tőkés által leállított téglagyárát ismét Üzembe helyezzem- A termelés máris megindult, mégpedig brigádban, a gépi mun- tkálsok is versenyben állnak egymással. Tanulni! t— No, de az oktatásról sem feledkezünk meg — teszi hozzá nyomban. Szervezzük a szemináriumot.-., mert hogyan is- mondta Lenin elv- társ: Munka nélkül, harc nélkül fabatkát sem ér a kommunizmusnak bressurákból ,és művekből bemagolt ismerete. •Az elméletet tehát mi a gyakorlattal igy akar-, juk összekapcsolni! Érré az üzemre valóban ráfér, hogy Szeles elvtárs rendbe hozza- Iszak Kálmán lUraság, meg a társai, 18-OöG forint adóval tartoznak a nép államának. A munkásokat fvem rendesen fizette a volt Earankovics-páríi honatya. A vállalatvezető felesége j<, fltt dolgozik. Az adminisztrációs munkában segédkezik a férjének. — Nem könnyű a dolgunk* harcolni a helyi reakcióval, meg a termelést Szervezni. • •, de megbirkózunk a nehézségekkel, igaz-e Jmre ? Termelnünk a jóiéiért, békéért _ A hangjából magabiztosság és a győzelembe vetett hit csendül ki. Fogadkozik ’Szeles elvtárs. — Úgy lesz, mint ahogy Uzeapusztán csináltam, annál a 959 százalékul- A termelés fokozásával a Jólétet, meg a békét épít,vük. A békéért vívott harcban minden asszonynak a férfiakkal egy vonalban van a helye — vágja rá Szelemé elvtársnő. Szolnok István, az üzem egyik munkása közeleg mast felénk. Elcs:pte .Szelesne mondatának a végét és mindjárt hozzá Is fűzi; Mi* az üzem dolgozói* váll“ ívet ve harcolunk, itt már a mi üBemünkben jg »termelés frontján 5 éves tervünk sikeréért Pártunk útmutatása mellett. Most éppen egy újításon dolgozunk ott, a földmunkánál — fűzi hozzá Szolnck elvtárs — ami jelentős megtakarítást jelent majd az üzemnek. ... A munka zaja csendül fel és vidám nótaszó mellett folyik a földmunka. •. ,<uj országéit épít a nemzet, hol munkásoké a jövő- ° Igen, ez az üzem is a mostani államosítások során a nép kezébe került és a jobb jövőnket formáló 5 éves tervünket, nem pedig a kizsákmányoló tőkések érdekét szolgálja márHároméves tervünk eredményei ,%zi iá ni alapot jelentenek ötéves tervünk végreha jtásához (S. L.) A közelmúltban befejezett 3 éves tervünk munkásosztályunk hatalmas győzelmét hirdeti a MAORT nagykanizsai és bázakerety- tyei üzemeiben is. Ennek során politikai, gazdasági és szociálpolitikai téren egyaránt komoly eredményeket értünk el s ezek az eredmények adnak szilárd alapot — a sztálini műszak nagyszerű teljesítményeinek tovább fejlesztésével — ötéves nemzet- gazdasági tervünk maradéktalan végrehajtására. A számadatok ismét meg£3f9SB53iigSi98BI A nagykanizsai Magasépítési NV bázakerettyei építkezései a él a deszkafedelű bérelszámoló irodában barátságos, meleg és csiklandozó teaillat fogad. Kicsit ugyan nehezen barátkozik a szemed az itt eléd táruló sokféle bonyolult számadással, de később megszokod és kissé körülnézhetsz a szűk szobában. Szcrvezetleuség a munkában Ketten dolgoznak itt: 'Feleki József bérelszámoló és Szőke József írnok. Miközben hallgatod panaszaikat a „túlzsúfolt'’ munkáról, az idő „beoszthatatlanságáról” és a tervszerűség bevezetésének „lehetetlenségéről’1, önkénytelenül is eszedbe jut: vájjon mi az oka annak, hogy itt, a bérelszámolóban naponta 10— 12 órát is dolgoznak, ahelyett. hogy észszerű beosztással 8 óra alatt végeznék el ugyanazt a munkát? „Tévedések*’ a bérelszámolásban Itt van éppen a Szaktanács kiküldöttje is, aki hasznos tanácsokat ad a munka megszervezésére és a felmerült bérelszámolási hibák jövőbeni elkerülésére. De Feleki József „nem ér rá”, amikor látja, hogy a tanácsadás kissé hosszabb ideig tart és alaposabban feltárja a dolgozók részéről elhangzott panaszokat. Szőke József pedig máris készül „halaszthatatlan _ ügyeinek” intézésére. Kissé ideges is, hogy még mindig itt vagyunk. „Nem baj — gondolja bizonyosan —, majd csak elmennek hamarosan...” — Feleki József arcán fáradtság látszik; kelle raetlenül érintik a felfedett ■bérelszámolási hibák. Felháborító kön n yelmüség! Pillantásunk most egy falra erősített deszkaszekrény- kére esik. — Mi van abban? — kérdezzük, csakhogy kíváncsiságunkat kiel é g í t s ii k. — Abban tartjuk az ideérkező pénzeket — magyarázza Szőke József. Jobban megnézzük most már az említett faládikót. „Tiltó’’ lakat van rajta, semmi egyéb különleges biztonsági zár. Az egész jelentéktelen tákolmány és amint később kiderül, ez „őrzi” a hetenként kifizetésre érkező mintegy 14—16 009 forintok — Ha páncólszr’cr my vökig itt* azt is cl vihetnek végeredményben, így hát egyre megy — adja meg a *,felvilágosítást” Szűke elvtárs, Felcki József is felinpz a kér &I számo 1 ási jegyzékekből, de nem szól semmit. Látjuk rajta, hogy ez a dolog számára sem jelent problémát. —■ Kicsit elgondolkozunk a pénzkezelés kérdésén. Vájjon mi történnék, ha egy óvatlan éjjeli órában valaki elvinné ezt a 14, vagy 16.000 forintot? A dolgozók fizetését! Persze aziránt nincs és nem is lehet kétségünk, hogy ezzel talán túlsókat ke&ne a bérek kifizetése, mert legfeljebb újabb kiutalást kérnének. De kit terhelne ebben az esetben a felelősség? Vagy egyáltalán feltételezhetjük-e a személyi felelősséget? Mennyi a norma? Amikor azután érdeklődünk a teljesítmények állásáról, Feleki József a nagykanizsai központra hivatkozik/ Kiderül, hogy még maga sem tudja, hogy naponta milyen teljesítményeket érnek cl a dolgozók az építkezésnél. Vájjon hogy tudják akkor a dolgozók? Bizony, azok éppen ügy nem tudják, mint ahogy itt nem! Nem ismerik azt sem, hogy mennyi a 100 százalékos munkateljesítmény. így hiányzik a versenylendület, a munkakedv és az elért eredmények fokozása. Bár megvan a dolgozókban az alkotásvágy, de mégis erősen lefékezi ezt a jogosan érzett bizonytalanság, tájékozatlanság. És mintha valami baj volna a teljesítmény- és bérelszámolások körül. Több panaszt meghallgattunk s ez a vélemény mindegyik esetben megegyezett Előfordult például, hogy egyes teljesítményeket egyelőre fel nem derített okokból a nagykanizsai központ utasítására nem fizettek ki. Jó volna már, ha itt is eleget tennénk dolgozóink kívánságának: rendet teremtenénk ebben az üzemben. Németh Ferenc elvtárs a 13 agy kanizsai Magasépítési NV üzemi pártszervezetének titkára A nagykanizsai Magasépítési N V pártszervezetének taggyűlése Németh Ferenc elvtársat, a nagykanizsai Városi Pártbizottság tagját választotta meg a vállalatvezetővé kinevezett Györy György elvtárs helyére, a. pártszervezet titkári teendőinek ellátására. A pártszervezet tagjainak ez a választása az üzem dolgozói körében osztatlan örömöt és megelégedést keltett. Személyében egy igazi kommunistához méltóan talpig becsületes elvtárs került ennek a már hatalmassá nőtt üzemi pártszervezetnek az élére. Nagy feladatok várnak itt rá, mert építőiparunk általános hibáitól nem mentes ez a vállalat, sőt ezek a hibák fokozottan éleződtek ki itt, hiszen a volt vállalatvezetőnek réruhírterjesztgetése. kiskirálysági uralmának megerősítése közben volt gondja arra, hogy szétzilálja, összezavarja az üzem dolgait, megakadályozza a vállalat dolgozóit szocialista építő- munkájukban. Németh elv- társnak a Városi Pártbizottságban több mint egy évig végzett jó munkája biztosíték arra, hogy azon a fronton, amelyik az ,ötéves tervünk sikeres végrehajtása terén a Magasépítési NV pártszervezetére hárul, jó! helyt áll. A1 aposahb az ellenőrzés, csökkent a táppénzen álbetegek szama A táppénzek kifizetésénél alkalmazott szigorúbb rendszabályok az utóbbi időben erősen lecsökkentették a táppénzes „betegek” számát. A nagykanizsai OT1 kerületi nénz tárnál 1949. novemberéhez viszonyítva egy százalé- o'"Yk''n'«? rrn aNoHk a ”"os be ••'Tele számában, úri g az el múlt év novemberében 135 volt a nyilvántartások szerint, addig; ez a szám decemberre már 122-re eseti Tekintetbe véve azonban az OTI tagok létszáméiban is tamutatják, hogy a termelőeszközök tökéletesítését elősegítő újítások, észszerüsitéaak milyen mértékben képesek emelni a termelékenységei, ezen keresztül pedig a dolgozók életszínvonalának példátlan javulását, politikai fejlődését. Ha csak az említett két üzemet vizsgáljuk, jelentős eredményekről számolhat unk be. A MAORT nagykanizsai üzemében a 3 éves tervben például 17 százalékkal növekedett a termelési átlag, ami a sztálini műszak eredményeinek figyelembe vétele nélkül értendő. A termelékenység emelkedésével természetesen együtt járt. a dolgozók átlagos keresetének javulása. Amig 1347-ben például átlagosan 758 forint volt a szakmunkások havi keresete, addig ez a Terv végére 793 forintra emelkedett. A segédmunkásoké 449 forint volt, viszont ez is 470 forintra rúgott. A szellemi dolgozóknál hasonlóan arányosan nőtt az átlagos havi kereset. Mindehhez azonban hozzá kell számítani — s ez a döntő — a forint vásárlóerejének állandó növekedését, ezzel párhuzamosan a szükségleti cikkek 7^ kenyér, hús, zsír, ruhanemű, .könyv — szüntelen árcsökkenését. Az elmúlt évben 13 dolgozó üdült teljesen díjmentesen; az orvosi és gyógyszerellátás is megjavult. A kiváló munka elismeréséül 3 év alatt tizenegyen élmunkás, hárman pedig ,,kiváló munkás“ jelvényt kaptak. A Terv ideje alatt 228 volt a beadott ujJá^ sok száma, amelyeknek pénzbeliig kifejezett értéke 1 millió 362.000 forint. A bázakerettyei MAORT - nál a 3 éves tervben 10 százalékkal emelkedett a termelékenység. A beadott és használható újítások száma pedig 42 volt. A versenymozgalom hatalmas mértékben kiszélesült; az elmúlt év végére az üzem 63 dolgozója közül 500 áll egyéni, vagy brigádversenyben. Az üzemből kilencen kapták meg a legszebb kitüntetést: az élmunkás jelvényt, 32 dolgozó pedig kiváló munkájáért pénzjutalomban részesült. — Az életszínvonal emelkedését jelzik továbbá a következő számok: 50 darab kerékpárt és egy darab motorkerékpárt vásároltak az üzemben a 3 év alatt. Nem kis jelentőségű az a tény sem, hogy az eredményekben gazdag terv 4 vállalatvezetőt adott a népi demokráciának, ezenkívül 4 dolgozó a köz- igazgatásba. kettő a Tisztképző Főiskolára, egy az eg3’,etemre, hat magasabb pártfunkcióba, négy pedig adminisztrációs vonalra került. ' Ez a néhány kiragadott statisztikai adat mindennél jobban aláhúzza Rákosi elvtársnak a 3 éves tervjavaslat előszavában! mondását: .„..né- vünket erőssé, inrágzóvá, boldoggá akarjuk tenni. nem kíméljük erőnket, hogy « gazdasági lehetőségekhez a politikai előfeltételeket te létrehozzuk.. ,**' pasztalhato ingadozást, megállapíthatjuk, hogy az üssz- tagsághoz viszonyítottan az l.S cs 2.2 százalékos táppénzes betegek száma lényegében minimumot jelent. A valóban beteg dolgozók orvosi ellátása is jelentősei :avult az elmúlt hónapokban’ A h°lyes területi és időbeosztás eredményeképen 30 perccel csökkent az egy-egy betegre eső várakozási idő s így a?, orvosi vizsgálat, gyógyszerellátás is zavarta- farraMral törtérrft:. Ezt láttok a kanizsai Magasépítési fíV házflkflrfltf í>1 p.niíkBzásainéi
