Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-22 / 19. szám
V lfiöO. január 22. A komm unisták magánélete i i I Sokan még ina is levesen a/.i gondolják', hogy az éberség kö veíelrnényeinek minden tekintetben eleget tesznek, ha az érkező idegeneket az üzembe való bebocsátás előtt igazoltatják, vagy bizalmas természetű rajzokat, jelentéseket és általában az ellenség számára esetleg használható jelleggel bíró adatokat tartalmazó iratokat nem hagyják hozzáférhető helyen. Előfordul, hogy a szekrényeket, fiókokat, sőt még p. papiroskosarat is szigorúan lelakatolják, ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy az üzem egyik, V2gy másik raktárában őrizetlenül hevernek nemzetgazdasági szempontból felbecsülhetetlen értékű alkatrészek, gépek, munkaszerszámok, amelyekben az ellenség bármikor jelentős kárt tehetne. Természetesen ez is az éberséghez tartozik, hogy a dolgozó nép vagyonára vigyázunk, de emellett egy pillanatig sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az osztályharc mostani szakaszában az ellenség behatolási kísérletei egyre sűrűbbek lesznek és minden lehetőt elkövetnek, hogy a l'eg jelentéktelenebbnek látszó réseket is megkeressék s azokon befurakodva,' támadást indíthassanak a dolgozó magyar nép harci vezérkara: a Párt ellen. m Az éberség fogalmát és magát a kommunista éberséget nem csupán a lakatok, zárak és az éberség fokozását célzó jelszavak jelentik. Amikor erről a kérdésről beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk Rákosi elvíársnak a kommunisták magánéletére és feddhetetlen magatartására vonatkozó figyelmeztését: Az ellenség 1 „nemcsak árgus szemekkel fogja figyelni a legkisebb i véleményeltérést Pártunk irányvonalától, a legkisebb repedést egységünkben, hanem ezt a behatolásra is fel fogja használni." Az ellenség nem alszik és hiba lenne, ha valaki azt hinné, hogy csakis és kizárólag az egyes elvi kérdésekben megnyilatkozó véleményeltérések — akár a munkás- osztály vezetőszerepét, akár pedig például . a falusi osztályharc egyes kérdéseit illetőleg — jelentenek eltávolodást a Párttól. A Párt álláspontjától az is eltávolodik, aki munkájától külön válassza magánéletét, azt gondolva, hogy a kommunistának két élete is lehet. Találkoztunk már olyan véleménnyel, amely azt állította, hogy a kommunista erkölcs követelményeinek eleget tesz, ha a munkában, a termelés frontján jó példával jár elöl, viszont a magánéletét tetszése szerint rendezheti be a sajátmaga elképzeléseinek niegfelelőleg, nevezetesen erkölcsi téren. Aki ezt igy fogja fel, az elfeledkezik arról, hogy az ellenség kémhálózatában számos olyan nő dolgozik, aki bizalmadba férkőzve, erkölcsileg megingatva szerez tőled fontos adatokat anélkül, hogy ennek rövidesen a tudatára ébrednél. • Akinek erkölcsi magatartása kifogásolható, az rosszul vi- szonylik a munkásosztályhoz és a Párthoz. Közel áll ahhoz, hogy az erkölcsi lejtőn megindulva a burzsoázia táborába sodródjék. A gyengejel. .termiek, erkölcsileg lezülleszíhe- íők valósággal az ellenség os- tromgytirüiébe kerülnek és a nő, ital segítségével a maguk szolgálatába .állítják, elszakítják a Párttól, a munkásosztálytól. ’Megállapíthatjuk tehát, hogy a kommunisták magánélete nem magánügy, amelyhez senkinek semmi köze. Ellenkezőleg: Pártunknak, a munkásosztálynak és az egész magyar dolgozó népnek igenis köze van hozzá. m Nem közömbös az sem számunkra, hogy a kommunista üzemében, hivatalában, vagy bármely munkahelyén tapasztalt magatarlá. sa megmutatkozik-e otthon, családi életében, kivált házastársához, gyermekei neveléséhez való viszonyában. Aki ebben a tekintetben a búr- zsoa jelszavával hangoztatott ,sza. badszerelem“ álláspontjára helyezkedik és nem él kiegyensúlyozott, példás családi életet, annak ugyancsak laza a viszonya a Párthoz. — Nem kevésbbé van az ellenség hálójában az, akinek környezete kispolgári elemek- mekböl tevődik össze, velük szoros kapcsolatokat tart fenn és társaságukban jól érzi magát. Baj van akkor is, ha ezt még nem ismerte fel, de akkor is, ha maga meggyőződéssel hiszi, hogy ennek ellenére még mindig hűséges, odaadó hive a Pártnak, a munkásságnak. A jó kommunista a munkásosztályért, népéért, a szocialista jövőjéért él. Pártunk szilárdságának, egységének, további győzelmeink elérésének egyik biztos záloga a kommunisták feddhetetlen, kristálytiszta erkölcse. ITT A kommunista erkölcstől elválaszthatatlan tehát a tömegek felé irányuló példaadás nemcsak a termelő munkában, hanem a magánéletben is. Aki csak beszél a munkaversenyről, de ő maga nem mutat példát, arra nem halijainak a tömegek, aki hangoztatja jó kommunista voltát, de n valóságban ellenkezőleg cselekszik, az ugyancsak az ellenség malmára hajtja a vizet. Rákosi elvtárs mondotta: „Nem iehet jó pártmunkás az, aki a termelésben lemarad." A Párt ma szigorúbban bírálja el a párttagság magánéletében, erkölcsében mutatkozó esetleges kilengéseket, amelyek lazítják a fegyelmet, gyengítik a tömegek aktiv támogatását a békéért, tervünk megvalósításáért folytatott küzdelmükben. Annái is inkább szükséges tehát betömni ezeket a repedéseket, hogy ezzel az ellenség behatolási lehetőségeit sorainkba teljesen kizárjuk. Amikor az éberségről beszélünk, ne feledkezzünk meg arról, hogy Pártunknak, dolgozó magyar népünknek további győzelmeinek szervezése szempontjából elengedhetetlenül fontos a kommunisták erkölcsi színvonalának eszmei magasságba való emelése. (Serfőző) A szovjet sport sikerének titka A szovjet tornászok a sportban is bebizonyították a szocialista munkamódszerek tökéletességét. Tökéletes felkészültségüket nemcsak az előirt gyakorlatoknál, hanem a szabadon választottaknál is láthatjuk. A férfiak gyakorlatai a legnehezebb és sokszor a legveszélyesebb mozzanaté k at tártaim a zzák. A szovjet tornásznők ritmikus, finom, kifejező, sokszor balettszerü mozgásokból ösz- szeál li Lőtt gyakorlataikkal ma már a legjobbak között is az élen vannak. Miben keresendő a szovjet portsikerek titkai A nagy sikerek titka edzésrendszerükben kereshető. Hetenként háromszor két-há- rom órás edzést tartanak. Közös zenés bemelegítés után kisebb csoportokban egy-egy vezető irányítása mellett dolgoznak. Edzésisárnap, rendszerük a leghelyesebb a tornasportban, a tömegsportban és a minőségiben egy-' aránt, amit az bizonyít a legjobban, hogy a Szovjetunióban 6,620.000 tornászt tartanak nyilván. A szovjet minőségi torna- sport mögött tehát hatalmas méretű tömegsport áll. Gyakran rendeznek a nagy tömegek számára versenyeket és ezeken nem egyszer kétszáz verseyző is résztvesz. A torna kedvelt sportja á nagyüzemek dolgozóinak is. A Szovjetunió a tornasportban is megteremtette azt a tudományos alapokra fektetett rendszert, amely a nép érdekeit szolgálja, elősegíti testi és szellemi fejlődését és ezen keresztül olyan versenysportot teremtett, amely nekünk, magyaroknak is, a tapasztalatok gazdag tárházát nyújtották. Pagogyin: „4 KREML TORONYÓRÁJA (Jelenei « axin műből) (Lenin munkaszobája a Kremlben. Lenin, Sztálin, Dzerzsinszkij, a Titkár belép.) Titkár: Egy órás van itt. Ribakov küldte. Lenin: Vezesse be! Titkár: Rögtön. (El.) Lenin: Nem tudok aludni tőle, hogy ez a toronyóra hallgat- Igén, hallgat. Feltétlenül el kell újra indítani! (Az órás belép.) Lenin: Jónapot, elvtárs. Maga az órás? Órás: (egy kis gondolkozás után) Egyedülálló magánkéz- műves. Lenin: Bocsásson meg, de nem értem, miért cgyedül- áll ó? Órás: Ma az olyan mestereket, amilyen én bátorkodom lenni, egyedülálló, ü zemer ő nél kü 1 i m ag án k é zműveseknek nevezik. Lenin: Mit jelent az, hogy egyedülálló és üzemerőnól- külil Sztálin: Bizonyára igazságtalanul bántak a mesterrel! Mondja el, ki bánt önnel ie’azsngtalanur? órás: Nem szeretném az alkalmat arra kihasználni, hogy •személyesen tegyek panaszt, Lenin elvtársnál. Sohasem panaszkodom. Mim kára hívtak ide. Dzerzsinszkij: (bi zalmasau hunyorog az órásra) Csak panaszkodja ki magát nyugodtan, rajta! Lenin: Alindjárt i• endelek forró teát. (Csenget.) Intézkedjék kérem, hogy hozzanak nekünk teát. (Az óráshoz.) Nehéz az élete? Éhség, zűrzavar, lezüllés? Éhezik? Nagyon kimerült? Órás: Mint mindenki. (Teát hoznak és kis csészét apró cukordarabká kkal.) Lenin: (rámutat Sztálinra) Az elvtárs azt mondja, igazságtalanul bántak magával. Igaz ez? Órás: (egészen megzavarodva) Ilyen kérdésekre nem számítottam. Boldog vagyok, hogy az eszükbe jutottam. Egyszer valamikor a Tolszt oj Leó gróf óráját is javítottam! Sztálin: Ejha... Ez már valami. Tolsztoj biztosan nem keresett ki magának rossz órást. Lenin: Milyen ember volt Tolsztoj? Miről beszélt magával? Órás: Ma^asszáru oVzma* bun járt. Erős ember vo’t Hogy miről bc'z'lt? Csak homályosán emlékszem — mindenféléket kérdezett... Az órákhoz is értett egy kicsit. Dzerzsinszkij: Biztosan jól megfizette munkáját? Órás: Dehogy. Az csak természetes, hogy Tolsztoj Leónak nagy engedményt adtam. Lenin: Észrevette? Órás: Nem hiszem. Lenin: Nekünk is megvan ugyanaz a gyengénk, mint Tolsztojnak — mi is mindenféléket kérdezünk. Ki bánt magával rosszul? Órás: Ezt a kérdést nem vártam és nem tudom, hogy magyarázzam meg a dolgot. Azt természetesen megértem, hogy az idő kizökkent, mint Hamlet mondja. Lenin: Lenni vagy nem lenni? Órás: Helyes! De még milyen helyes! Nem hagynak dolgozni. Dzerzsinszkij: Állami műhelyeink vannak most... Ott bizonyára rossz? Órás: Parancsot kaptam, hogy ott dolgozzam. Odamentem és hozzáláttam egy munkához, amihez senki sem értett. Furcsa angol óra volt. valódi „Norton”, egyedülálló darab, még a gőzmozdony feltalálásának korából származott. Egy hónapot dolgoztam rajta. Akkor aztán ösz- szehivták a közgyűlést és megállapították, hogy nem dolgosom meg a kenyeremért. Voltam olyan vigyá- és p°y aesopnsí mesé- ■ 1 vFa^Fbrn. f ppsopusi mesével? MejjikkelT órás: A nőétányróka meséjét mondtam el nekik, az azt veti szemére a nőstényorosz- lánnak, hogy életében csak egyszer kölykezik. ,,Egyszer, de akkor oroszlánt!” mondta rá az. Aesopus szerint tehát nem a mennyiség a fő, hanem a minőség. Lenin: És mit feleltek az emberek? Órás: A gyűlés elnöke kijelentette, hogy Aesopus ellenforradalmár, enténte-kém, én pedig Aesopus spiclije vagyok. Elkergettek onnan. Sztálin; (finom humorral) Mint Aesopus spiclijét? (Lenin az asztalra hajlik és nevetni kezd; nevetése átragad Dzerzsinszldjre és Sztálinra, végül az órás is kénytelen velük nevetni.) Lenin: És még azt mondja, nem történt magával igazságtalanság! Dehogy nem történt! Dehát mit tehetünk? Az emberek nem ismerik Aesopust. Fontosabb nekik, hogy az ébresztőóra jól járjon, minthogy az angol különlegességeket megjavítsák. No de nekünk van egy munkánk a maga számára. Órás: Azonnal. (Felveszi és kinyitja szerszámtáskáját, sietve; szemébe csipteti nagyító üvegét.) Kész vagyok. Lenin'• Hát. bizony ezek a műszerek itt nem sokat fog uak magának használni. Órás: Az én műszereim? Dzerzsinszkij: A szerkezet m ó 7° ás súlyú, több mázsa sn’yu. Órás: Mit tesz az? Gyakorlott órás vagyok. Lenin: E-zért bízzuk meg azzal, hogy indítsa el újra a Kreml óráját. Órás: Mit? A Spaszkij-to- rony óráját? Lenin: Azt, öreg. Vállalja? Órás: Emberek csinálták, emberek törték össze, embereknek kell újra rendbe is* hozni, i. Lenin: De mikor az emberek csinálták, akkor még nem volt INTERNACIO* Né LE. Ali most azt akarjuk, hogy a szerkezet az Interna.« Vonalot játssza. Meri vállal-" ni. hogy megtanítja rá? Órás: Megpróbálhatjuk a dolgot. i Lenin: Pompás. Holnap már meg is kezdheti a munkát, , . I Órás: Nem mehetnék most mindjárt oda? Nem szeret-* nék várni. Lenin: Kérem, kérem. Sztálin: Ilyen az igazi nicss tér. Dolgozni, azt szeret, akármennyire is az Aesopus spiclije. , ! Lenin: A feltételeket pedig beszélje meg a titkárommal. Órás; Micsoda feltételeket? Én vagyok a világ első órása« aki az Internacionálét ját-< szatja a Kreml tornyában. | Lenin: De az élelmjszér-! pótlékot, azért nem fogja megvetni? i Órás: Nem, azt már nőm* Ki vet meg élelmiszert? riálás köszönetem a megbízásért, hálás köszönetéin a bizalomért. Bocsánat, hogy olyan izgatott vagyok. legjobb lesz, ha felmegyek a ’er« rónába. (Indul.) Fordította: Gáspár Emire* Tornagyakorlatok a „Szovjetek szárnya** mtmkásklttbbart Íj iparág — Yiflaaylámpag'yáríás Mohi áss iában Románia nagy hiányt szén- i vedel villanykörtében. Az iparosodás ezt a hiányt eltüntette. A fienii „Steaua-Eiec- trisza”-gyár munkásai 106 ezer villanykörtét gyártottak 1949-ben. A villamos izzószálak gyártása 32 százalékkal felülmúlta az előirányzott tervet.
