Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-22 / 19. szám

vawwrwp, T-y.ycr. jsmrar 'xrfi Megalakult a pártszervezet ­felkészült az uj feladatokra a gelsei állami gazdaság Hasztalan a furfang, hiába a vesztegetési kísérlet — lefülelik a szabotáló kulákot Az állami gazdaságok tu­lajdonképpen az ötéves > terv beindításával együtt indul­nak meg a fejlődés utján. Nagy feladatok megoldása vár az állami gazdaságokra, éppen ezért, jól fel is kell ké­szülniük erre. Ennek az elő­készületnek a jegyében tel­nek el a téli hónapok a gel- sei állami gazdaságban is. A 930 hold földterületet vas­tag hótakaró borítja. Mintha nem is lenne ott élet Pedig hány helyen zöldéi, erősödik a puha takaró alatt a fiatal búza-, vagy rozsvetés. De nézzük csak meg, ho­gyan készül egy állami gaz­daság az uj feladatokra, az Ötéves tervre1? Kérdésünkre Boda Benedek elvtárs, a gel; sei állami gazdaság üzemi pártszei'vezetének titkára ad választ. Boda elvtárs egy hó­napja van itt. Azelőtt ko­vács volt a Ganz Vagón- gyárban. A Párt állította erre a felelős pozícióra. A pártszervezetnek köszönhető — Első és legfontosabb fel­adatunk az volt — mondja Boda elvtárs, — hogy meg­alakítottak a gazdaság üzemi pártszervezetét. Az, hogy pártszervezet van, érezhető változást hozott a gazdaság életében. Teljesen megszi­lárdult a munkafegyelem és egészséges irányba terelő­dött a munkaversenymozga- lom. Ennek köszönhető, hogy a verseny egyre jobban szé­lesedik. A pártszervezel meg­alakulásával egyidejűleg megkezdődött a politikai ok­tatás is, ami ugyancsak a rövidesen meginduló mun­kák segítségére lesz. — Másik fontos felada­tunk, ami még megoldásra vár — az üzemi bizottság megválasztása. A gazdaság dolgozóinak létszáma annyi­ra felemelkedett, hogy most már erre is szükség van. Alig egy hét választ már el bennünket az ÜB-választás- tól. Ha meglesz az üzemi bi­zottság, még könnyebben megy majd a munka meg­szervezése, a. munkaverseny /irányítása. ÜB-nk jó munká­ja a Párttal való együtt­működésen alapul. Hatalmas állatállomány lesz Ezek a feladatok — ha jól oldották meg őket — segiti a' többit is és hozzájárul ahhoz, hogy azokat is jól megold­ják. Pedig éppenséggel azok sem kis feladatok. Mik ezek? Ha körülnézünk a gazdaság majorjaiban, minden ezekről beszél és az ötéves tervről, jobban mondva arról, amit ebben az esztendőben akar valóraváltani a gelsei állami gazdaság. Itt van például az állatál­lomány, ami ma még — ha a jövőbe tekintünk, — szegé­nyesnek tűnik. 18 jó van az istállókban, Morgánypusztán 103 üsző nevelődik, bent a Sebestyén-majorban, meg a Sé!lei-majorban 68 hizó-mar- ha van. Ez van jelenleg. És mi lesz az év végére? 30 lova lesz az állami gazdaságnak. Az üszők addigra felnevelőd­nek, számuk '300-ra emelkedik és fejesre fogják őket. A hidasok malac visítástól, rör fogóstól lesznek hangosak. 1950. végén 200 gőbölye lesz az_ állami gazdaságnak. Építkezés? Az is lesz. Elő­ször is lakóházakat építenek a dolgozók részére. Szép kis­lakások lesznek, egész Gelse díszére válnak majd. Gazda sági épületeket is építenek hiszen az egyre szaporodó állatállományt el kell valahol helyezni. És az óv végére széleskört1 munkaverseny lesz a gelse: gazdaságban. Akkor mái nemcsak a Dombi-brigád, meg a Beke-brigád verse nyez, hanem a gazdaság va­lamennyi dolgozója, mert ez zel is a gazdaság- tovább fejlődését biztosítják. ilyen csodát csak a bürokrácia teremthet Levél önmagámnak: tizenhét kézen keresztül Tapasztalatunk, hogy a közhivatali dolgozóknál még számos akadály fékezi, vagy gátolja az újítások és észsze- rüsitések létrejöttét. A kor­szerűtlen jogszabályok, ame­lyeken már régen túlnőtt a fejlődés, — a régi ügyviteli szabályok s a sok elavult bü­rokratikus gyakorlat mind akadályai a gyors, egyszerű ügyintézésnek. Például... 37 éves copf a vaskalao ivott 1913-ban — tehát kereken 37 esztendővel ezelőtt, —szer­kesztettek egy ,,jogszabályt’1, amely szerint a fiatalkornak bűnügyeiben, ha azok fel­nőttkornak ügyével voltak kapcsolatosak, legelsősorban ;ds' a büntetőbirónalr „meg kell keresnie” a fiatalkornak biráját hozzájárulás meg­adása céljából, tudniillik, hogy az ügyet a felnőttek •ügyével együttesen intéz­hesse el. Mármost köztudo­mású, hogy a fiatalkornak bírája és a büntető egyes- biró lényegében azonos ké- pesitésüek és a gyakorlat­ban igen sokszor ugyanaz a bíró látja el a két munka­kört. Ennek ellenére is a bü­rokrácia jóvoltából a hozzá­járulás kéréséért, illetve megadásáért a két bíró egy­másnak, helyesebben a két munkakört ellátó egy bíró, vagy fogalmazó sajátmagá­nak ir át, azaz önmagával folytat le hosszas levelezést. Az okfa e mdul Hogy a. kép még teljesebb legyen, vázoljuk a fentebb is ismertetett hozzájárulási el­járás lefolyását a maga bü­rokratikus valóságában: 1. a A DéFOSz nagykanizsai szervezete új vezetőséget választ. Hétfőn a munkásta­gozat tagjai tartanak gyűlést, amelyen megvitatják problé­máikat, legfontosabb teen­dőiket. . majd megválasztják az új vezetőséget. Kedden, a DéFÖSz egész tagsága tart gyűlést, amelynek legfonto­sabb napirendi pontja ugyan­csak az új vezetőség megvá­lasztása lesz. Mindkét gyű­lés a DéDOSz Szabadság-tér büntető egyesbiró fogalmazó­ja — aki egyúttal a fiatalko­rúak bírójához is be van osztva — ir sajátmagának egy megkeresést a hozzájá­rulás megadása végett. 2. A megkeresést a különirodában átvezetik a könyveken. 3. A leíróban leírják. 4. A kiadó kiadja, a leírási jegyzéken, kézbesítő könyvön átvezeti. 5. A fői ajstrom vezetőhöz kéz­besítik. 6. A főlajstromvezető beiktatja s így egy uj ügy születik u.j számmal. 7. A kü- lönirodában átvezetik ia köny­veken, kap egy uj és drága borítékot. 8. A megkeresést megkapja a fogalmazó, aki Ugyanazt fogalmazta. 9. Meg­adja a hozzájárulást. 10. Alá­íratja a bíróval. 11. Innen ki­kerül a különirodába, ott át­vezetik újra a könyveken és várható, hogy befejezett lesz az ügy. Ugyanaz — visszafelé Természetesen tévedünk, ha ezt hisszük, mert innen is tovább vándorol az akta éspedig a 12. állomásra, ahol a leírók ismét, leírják. 13. A kiadó kiadja és beírja a kóz- besitőkönyvbe. 14. A kézbesí­tő — mint ahogy ez szokásos — kézbesíti a- íölajstromba, ot[ azután megint iktatják a már megadott büntetőbírósá­gi számhoz, lő. Innen — im­már negyedszer — visszake­rül a szegény akta a külön- irodába és persze újra átve­zetik a könyveken. 16. Rend­szerint ugyanaz a fogalma­zó harmadszor is megkapja az ügyiratot, aki. végre kitűz­heti az ügyet, de még mi­előtt azt megtenné, át kell esnie az utolsó, tehát a 17. állomáson, ami kőris végre a büntető egyesbiró, vagy a tanácselnök aláírásával el­látja. Időseleit Amíg az akta idáig eljut, eltelik bárom hél, inkább hó­nap, a fiatalkorú bűnözök'ví­gan elkövethetnek újabb csí­nyeket és amire ügyük tár­gyalásra kerülne, újabb hoz­zájárulási eljárást kellene kérni és igy sohasem lenne vége egy-egy ügy intézésé­nek. Azt hisszük — éppen igaz­ságszolgáltatásunk meggyor­sítása érdekében —, hogy ezen a téren már végre is kellene tennünk valamit. Ha egyebet nem, legalább any- nyit, hogy a 17 állomást csök­kentenénk egy néháunyal és megkímélnénk a bírókat, vagy a fogalmazókat az ön­magukkal való felesleges le­velezéstől. keit védő ellenőreink nem ■engedték befolyásolni magu­kat semmiféle k.ulákfu.rfang- tól, ravaszságtól. Ahol „nincs semmi“ Az ellenőrzések során Szép Kálmán marokföldei kulák- nál 10 mázsa szemes kuko­rica került napvilágra rejte­kéből. Amikor az ellenőr ér­deklődött a kukorica holléte felől, a kulák nem akart tudni semmiről és csak a vál­lát vonogaíta, mondván, hogy „nála ugyan nem talál sem­mit". Alaposabb vizsgálat után azonban az istálló pad­lása tűnt gyánusnak Zalavári elvtársnak, aki nem létvén rest, felment a padlásra, jól­lehet a. kulák egyre csak azt hajtogatta, hogy „ne menjen fel oda a fiatalúr, mert le­szakad ..." Kis körültekintés után az­után fel is fedezte a homá­lyos zugban szárral lefedett „bűnjelet", a már rothadni kezdő 10 mázsa kukoricái. Természetesen — bármeny­nyire is fájt ez a. spekuláns kuláknak — a padlás nem szakadt le, ellenben az elrej­tett készlet az utolsó szemig meglett. Terményrakiár a padláson Torkú Józsej és Dón István petriventei kulákok hason­lóan 60—60 mázsa kukoricát tároltak a padláson, számítva a „jobb időkre" amikor majd nagyobb lesz a kereslet és az árak is magasabbak lesznek. Emellett azonban nagyobb mennyiségű egyéb takar­mánymagot is találtak a két kóláknál, de ennek elle­nére „elfeledkeztek" begyűj­tési hátralékukról. Most leg­alább eszükbe jut nekik, hogy többé nem lehet speku­lálni a dolgozó nép bőrére és a földmű vessző vet kőzetben is jó helye lesz annak a ku­koricának. Szomolányi Ferenc kiska- nizsai kulák ugyancsak a jobbak közé tartozik. Nem kevesebbet, mint 70 mázsát- tartóit meg magának azzal az ürüggyel, heg/ majd süldő­ket hizlal belőle. Persze, ez A Terv eredménye: gépállomást kap Nemesgulács Ötéves tervünk elsőévi be­ruházásai keretében a me­gye 6 gépállomással gyara­podik. Dolgozó parasztságunk megsegítése céljából Nemes- gulács község már a hónap végére megkapja a gépállo­mást és ebben az irányban máris folynak az előkészüle­tek, hogy megfelelő épülete­ket biztosítsanak a gépi be­rendezések, valamint a gép­állomás személyzete részére. A volt Weltner-féle gazdasá­gi udvar és a Csigó-féle kas tély a hozzátartozó gazda­sági épületekkel kiválón alkalmas lesz az állomás e1 helyezésére. Az egykor' nagybirtok omladozó épüle tel helyén március elején már megindul az élet. A kö­zeli kisapáti termelőszövet­kezeti csoport „tagsága, és a környező falvak dolgozó kis- és középparasztjai a legna­gyobb örömmel üdvözlik a Tervet, amely számukra ol­csóbb, gazdaságosabb mű­velési lehetőségeket biztosit, könnyebbé teszi munkájukat. — Kisapátiban megértették a szerződéses termelés' nemzet- gazdasági jelentőségét. A fe!vilá­gosító munkában a termelőszö­vetkezeti csoportok tagjai jártak elöl jó példával, aminek az ered­ménye az left, hogy a kis község előirányzott ütemtervet máris 100 százalékban teljesítették. Moró Gábor .gazdajegyzőt is dicséret ’éti a jó feivi’ágositó munkáért \ g0be>ry'.nb$7C‘ kőriegvéő- ■'.<* községeiben a körkgyzSség székhelyén is megkezdte műkö­dését a szövetkezeti bolt. — 2a!avár dolgozó parasztsá­ga eddig 82 holdra kötötte meg szerződéses termelését, ez az elő­irányzott ütemterv 58 százaléká­nál: fele] meg. A kulákság - mint ahogy a múltban is — igyekszik nem eleget tenni a nép államával szemben fennálló kötelezett­ségeinek és ahol módját ejt­heti, kivonja magát, a kukc- ricabegyüjtéssel kapcsolato­san megyeszerte megindult ellenőrzés alól. A tapasztalat eddig, is azt mutatja,, hogy a hátralékban lévő kulákok számottevő készletet rejtettek el és vonták el a köztől. Nem egy esetben megkísé­relték megvesztegetni a ki­szállt ellenőröket, de minden a Ik al omm a,l raj táv eszik tték, mert dolgozó népünk érde­Uj vezetőséget választ a kanizsai DéFOSz-szerve&et ! 31. szám alatti helyiségében ! lesz. Előadók: Pirbusz Géza j és Kovács .Tibor elvtársak lesznek. Saját szervezetük fejlődé- ] sérő! tárgyal a gyűléseken ä DéFÖSz-ba tömörült nagy- kanizsai dolgozó parasztság. Éppen ezért fontos, hogy a gyűléseken mind a munkás­tagozati. mind pedig a ter­melőtagozati tagok megje­lenjenek. eszébe sem volt neki, ellen ben számított'már a tavaszra amikor majd jó áron 'értéke sithette volna a piacon a öser téshizlaló eledelt. A 70 mázs; csövestengerin kívül még 701 kg szemest is találtak nála amely ugyancsak a földmű vesszővel'kezet raktárába ke rült a megejtett ellenörzé; után. Az óvatos Kele Bezárja a sort Kele Lajo, tormási zsirosparaszt, aki ; konyháján és a padláséi őrizgetett 28 mázsa tengerit Az ellenőrnek arra a kérdi sere. hogy a konyhában lévi kukorica hogyan került cd; és miért van viszon csutkával lefedve a padláson azt válaszolta Kele, ■ bog; .meg ne fázzon, azért vitt ^Most azután ar ról is gondoskodás törté"! hogy ez a mennyiség is meg felelőbe- meleg helyre kerül jön: a földmű vessző veikaze raktárába, ahol nem szol gálja májd a spekuláció cél jait.

Next

/
Thumbnails
Contents