Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)
1949-06-26 / 146. szám
, „Otl/ioii elbeszéljük I \ K8MINTERN-K0LH0Z NAGY SIKEREIT“ íí ünnepséget rendeztek a szovjet parasztok a magyar vendégek tiszteletére Ti P< 'ta G ni1 gc) D ki üc hi a Ja OJ vá ki ez mi hí ra ki ja be á ir. hi jó, eg; so I m ‘to ez le. fe 1 ah iu év he ké fű eg. ta «z; JflE ki j tó M sa ■ki ly gc sä« ra R:S f' hí gy SZ: élj mi la fé in A magyar pamsztküklöfcteó.g ■ te.gatás|t telt & Ta. 1 ov-kör ziete I 3ii fekvő >>Komíntern<<-kolhoz- f in. A szovjet parasztok — , igi szokás szerint — sóval és niyórrel fogadták & magyar írás ztok at. A kölcsönös üd- h izlésc-k után a vendégek és a n elégi át ő kolhoz paras ztok el- 1 íisaélgettek. b — Oröm'mjeJ látunk vendégül ..eket. kedves barátaink — ; zdte a beszélgiötésit, Ivan Leo- v, a kolhoz elnöké, aki élőn dia, hogyan alakította miig 2 béres család 1926-ban Orlov :>it földes nr birtokán ia kalózt. beszélt a magyaroknak undazokról a 'segítségekről, Helyeket' & szovjet állam - u j (ott nekik. Horváth Vince, a. küldöttség . ■dk tagja megkérdezte, meny föld és jószág van a koí■ 'parasztok egyéni használati an. A kolhozéi nők elma- >■ rázta, hogy mi ndenk inek .i ) hektár föld van egyéni használatban, ; akivül minden kolhozpail mik van egy tehene és ínja, egy-két disznója, 10—20 ■ i és sok baromfija. ehér Lajos az iránt érdeklőit, hogy résztvesz-e minié kolhoztag a szövetkezet ; mkájában. Kolhozparasztjaink a tár- in azdálkodásban látják anya- ól élük főforrását válási ta a kolhozelnök — & be- i ölesei i, lelki i smeretesen oh;óznak az .egész szövetkezet szovjet hazájuk javára. K í beszélgették ezután a kolhoz jövedelméről, . I külön egy-egy kolhozpa-. z ti jövedelme iránt érdiek- h 'ök a küldöttség tagjai. 1947-ben, tizenhatmázsás advmater mósátlag1 mellett a nur kanapnegységiekért 3.80 :iió gabonát, 4—4 kiló répát ’ urgonyát, 3 kiló dinnyét, ramm gyapjút, 3 rubel 40 ■ k készpénzt s a jószág tára 11.8 kiló szénát adI K — mondta a kolhozelnöki, --moy család átlag 800— ív'»”nie; iíapHegységlet dol- EzeulJvui i., km csa- v*t átlag 120 lei ló cukrot kakoiivozparasztok meghívták } meinst Ui.gj.ail hazaikba, iinréenko 70 éves kolVSj JOZ. oy í lÖS: f ... »araszt nazába 11 v n áu ‘ hú dia őket. Ünnepünk van ma* pün- magyarázta az öreg ■:-enko, mire Seregély Jó- •I megjegyezte: — Saját ■ lünkkel látjuk, hogy a u jelűn i óban is megvannak az ünnepek. an Zincaenko elmondta, öttagú családja az elmúlt, r) négy tonna gabonát, háton na répát és burgonyát, s réteg dinnyét, szénát és urnát, valamint 4000 rubel - nénzt kapott. Horváth Vin- érdésóre azt is elmondta, amikor egyéni gazda volt ndás volt az élete s hetod- ival agyagpiadlós föld- hóban 1 akott. Ma pedig mutatott • ja lakásban •— ötablaikos, kétszobás házam van havai, rádióval, konvha- . ’ tel... sód álkozva nézték a kolhoz 1949. junius 26. 2 é&a oldal földjén 'az enibermagassagu rozst. Megállaj)itoitták, hogy hektáronként legalább 30 mázsás: lesz a termés. Mialatt a vendégek a kolhozt nézték meg és a földeket járták, az igazgatóság épülete előtt, sok ember gyűlt össze, még a szomszédos kolhozokból is jöttek. Táncra perdültek és úgy ünnepelték a ímagyar és szovjet parasztok találkozását, amelynek nagy ünnepe ebéddel végződött. A búcsú zásnál Keresztes Mill á 1 y e 1 v t ár s, f öl dm ii veiés ü gy i államtitkár mondott beszédei:, — Ez az örömteljes nap, amit itt a kolhozban dl öl Lolliink nagy iskola volt számunkra. Otthon elbeszéljük a »Komintern -kolhoz nagy sikereit. Még állhatatosaidban fogunk küzdeni a magyar falu szocialista átalakításáért. A magyar paraszlasszonyok nevében Garni Vera ország- gyűlési képviselő beszéli: — Meggyőződtünk arról, hogy a kolhoz-parasztasszo- nyok nemcsak hőstetteket tudnak véghezvinni, hanem dolgozni., vidáman élni és pihenni is. A magyar és szovjet parasztok találkozása Sztálin és Rákosi elvtársak éltetésével ért véget. A iMúm foldmüvesszovetkezet meglátogatta a szurdapusztai tábláscsoportot Vendégek érkeztek minap becseim lyre. Zalahaksáról jöttek és a szövetkezleitet, s annap is szurdapusztai tábláscsc- portját akarták meglátogatni. Pontosan 35-sn voltak. 32 szövetkezeti tag•, akiket Forgács Géza szövetkezeti ügyvezető és Csesznyák Jánosné szövetkezeti elnök vezetett, s va’a- mennyiüket elkísérte Gnndrr- maj József, a lenti gépáll omlás vezetője. Minden érdekelte őket. Nem győzték hallgatni a csoport tagjait, akik valamennyi kérdésükre pontos feleletet adtak. Mikor alakult a csoport, hogyan működik, milyen terveket szőrnek? Ilyen kérdések röpködtek és a válaszokból azt a végső következtetést vonták le: lehel és érdemes kol 1 lek liven gazdái kodni. ■ Csesznyák Jánosnál főleg az érdekelte, hogyan szervezték meg a munkát és hogyan részesednek a csoport tagjai a közös munka hasznából. Hosszas beszélgetés után o csoportbeliek indítványára körüljárták a vendégek a szövetkezet birtokát. Tetszett nekik, amit kint láttak, de elragadtatással nézték meg a csoport ál lat állomány át és gépi felszerelését. A zalabaksai Föklniüvejstö- vetkiezet tagjai bőséges- tapasztalatokkal térlek vissza községükbe, ahol értékesíteni szerelnék a Becse helyen látottakat. CSdnta) A „Falurádió“ látogatása Zalamegyében A »Falumdió -műsor smr- I vétkezés gondolata micsoda teret hóditoPl, hogy megszerették falvomkkan a gépállomásokat. késztől felvevő gépeikkel Zala megyében jártak, hogy bemutassák a rádió hangjain keresztül, hogyan készül a megye dolgozó, szorgalm as paraszt- §ága az előtte álló nagy feladatok maradéktalan megoldá- á, az ara!ásva, cséplésre és ■ e■ .*?? ■■ •!.■ •/ Ejtésre. Gógánfán JA' at /J -uh-. Zaialövő mm, ./.•<> • ségb \ a Hu • ép- állomáson kész* * rld • k .92 a es, , elvéit lek ct.- Hallhatják az ország t.olgo- zői a »Fail,-, ÚJi<> sor n következő adásaiban, hogy Zala megye szó galmas, haladó pa- rasztsága micsoda hatalmas politikai és gazdasági fejlődésen ment át, hogy ez a megye levetkőzte magáról a vi\ul!t bűnös s ‘népelnyomó rendszerében rá- égetett' »sötété jelzőt; a szóld elzárkózó't tehát a mi rne- m-cgyénk is a legjobb megyékhez. K i világo sodott Zalában. El, mozog, fejlődik, lüktet itt az élet. A Párt vezetésével földeinken éppen agy, mini üzemen/-, ben vagy közhivatalainkban hatalmas ország építő munka folyik. Zalaegerszegen mikrofonjukkal ,ellátogatlak a Vármegyei Mezőgazdasági Igazgatósághoz és a' Tervhivatalba. Meggyőződtek arról, hogy a hároméves tervtől eddig Zala dolgozó népe micsoda hallatlan segítséget kapó t és mát hoz az 'írj, hatalmas ötéves terv, melynek nyomán soha nem látóid: jólét köszön! majd a megye dolgozóim. A kiváncsi mikrofon lapunk szerkesztőségéhez is elláPogatoft néhány percre. Az imperialista gengszterpolitika módszereivel perbe Ingtak Svájcban egy román diplomatát Bukarestből jelentik: A világ közvéleményének halal- mas felháborodását váltotta ki (az a botrányos per, melyet iá svájci Wintcrhur város bírósága Solvan Viliam, a román né]»köztársaság berni követségének gazdasági tanácsosa ellen indított. A román sajtó minden kétséget kizáró módon bebizonyitotta: a koholt vádak alapján indított hajsza kizárólag azt a célt szolgálja, hogy becsületében támadja meg a Szovjetunió és a népi demokráciákat. A tárgyaláson az első perctől fogva világos volt, hogy az amerikai gengszter- politika módszereit alkalmazzák. A törvényszék mindenekelőtt visszautasította a védelemnek Viliami diplomáciai sér the tette n s égéve I k a peso 1 a - tos felszólamlását és ezzel súlyosan megsértette mind a nemzetközi jogot, mind a diplomáciai szokásokat. JÓ ÜTÖM JÁR A ZALAI DOLGOZÓ PARASZTSÁG R ákosi Mátyás elvtárs lemljókcaottes kecskeméti beszédében hmgáljapitottia: -:»A dolgozó parasztság a szövetkezés, a kölcsönös segítés és a közös -munka útját válaszúja.«- A beszéd elhangzása óta egy esztendő tritt el & dolgozó parasztságunk részéről miogéAie- kiött a váltasz — tettekben, termelőszövetkezeti. csoportok a’a- bitásávaL így bizony itatta be parasztságunk, hogy a szövetkezést látja az egyedüli helves útnak. Ezt az utat választotta megyénk dolgozó parasztága is. Zalában — az ingatlanok kis- hiajazonbórlbtbö vételéről szóló remeteiét megjelenése óta — 12 tenneiőszövetkezeti csoport a!a kulit. Területük 1250 hold. Ezek az engedélyezett szövetkezetek túlnyomórészt közösem termelő szövetkezeti csoportok, tehát működésre nézve a Ieo-- íéj'lpttebbisk. Alakitóiik, a iátar kezdeményezők, az uj. szövetkezeti gazdák a dolgozó parasztság legfejlettebb, legöiy t'ndiatosabb rétegeiből bej-ültek ki és a kiezcteli: nehézségek ellené)© is hozzáláttak a munkához. A zalai fér mel os.zövetke- zetlek csaknem kivétel Dü’ikül egykori nagyl>érteteken alakultak. Tehát olyan sző vetkezetek, amelyekben a tagság illem a sápját bevitt, földjét nxü- \eli. Ez az egyetlen jelenség, amit a zalai termiéi őszöve tkezeli mozgalom »szépséghibájául« róhatunk fel. Igaztalanok lennénk azonban, ha azt mondanak, hogy ennek a hibának a kik'üszöböfóséie nem történt kísérlet. Terniielőszövetkeze- teink tagjiainak gyakori panasza, hogy sem áí szövetkezetbe m> sem pedig saját"földjükön r.eai tudnak teljesértékü munkát végezni a földek széttagoltsága miatt. Köztudomású ugyanis, hogy Ipgtöhb kispa- raszt 3--4 holdas birtoka általiéban 6—7, vagy még több helyen terül el. Ezt a panaszt egyedül tagosttásöal lehetne orvosolni. Ha ez megtörténnék, a termelps-zövettezetek földterülete a közel 200 tag révén egyszerre magnövekednék 300 —400 hol|ddal. D olgozó parasztságunk e néhány Csoport Iplkes munkájián. keresztül is,miorke- dellt meg a szövetkezeti termeléssel a gyakorlatban, és egyre nagyobb tömegük győződött meg a szövetkezeti gáz- dáljkodás, a nagyüzem előnyeiről az elmaradt, sok bájjal járó egyéni gazdagodással széniben. Éz a feJtismerés egyre több szegény-, kis- és középparasztot biit állásfoglalásra. Számtalanszor előfordult már, hogy szövetkezeten kívüli dolgozó paraszt kereste fel a termel őszö- veí,kezetek és kérte felvételét, ilyenformán sok szövetkezet tagsága jelentős mértékben gyarapodott, mint pékiául a fia j-epusztai í e: • mel ős zö vetkezet nél, ahol a kezdeti 11 tag helyeit ma már 23 an dolgoznak a cso;)orthan. A gyarapodás tehát ennél a csoportnál több, mint 100 százalékos. I lyen adatok azonban nem. ’'tükrözhetnék vissza tar- mel őSzövrtkjezietoink jelenlegi helyzetét. A bátor .kozdeinénye- zoüí példájára újabb és uja'bb csoportok álltak össze és végzi/k a közös munkát, várják tünoL- metljsnüi a minisztérium, engedélyét. Nemesiádón,, Gelsén, 8ando)i és Petriventén működnek ilyen »^előjegyzett« szövetkezetek, amelyek jóváhagyásuk után újabb 377 holddal növelik a zálap termelés zö vetkezetek töldbirtokállományát. Es vannak »vsadon niüködő« csapoltok is, kilenc helyieír, más tiz községben pociig’'már megtiették a kezdeményező lépéseket termel őszövetkezetek', alakítására. Sok föklmüvpsszövetkezet is van megyénkben, amely komoly formában gondoskodik a termelőé söpört fel állításán. Ha csak minden ötödik föhhnüves- szö.vetkezet hoz tétre ternielő- csöpöriot a megyében, akkor is további 40 termelőszövetkezettel számolhatunk. így a következő gazdasági évbon már elérheti a 2500—3000 holdat is Zala megyében a tenmclő- sz öve [kezetek áljai megművelt föld terület nagysága. tér mel ős z ö ve tkezetek rag.v jelentőségét azonban nem mérhetjük le csak a holdak, vagy a tagság számán keresztül. Szerepük azért jelentős, mert a dolgozó parasztság legszélesebb rétegét csak a gyakorlat győzi meg, hogy az uj utón jobb, emberibb étet várrá, csak az ilyen példák hatására szakit a megszokottal és lép rá önként, saját elhatáio- zá ából a szövetkezeti termelés útjára. M üködő termelőszövetkezeteink a dolgozó parasztság érdeklődésének kereszttüzében ál- Lanak- Előbb csak a szövetkezetek közvetten környékéniok dolgozó parasztjar mentek tol megnézni, hogv^an gazdálkodnak közösen. Ma már a nagyobb távolságoktól sem riadnak vissza és gyakran 15—20 kilométert, vagy még ennéd is nagyobb távolságot tesznek meg csak azért, hogy személyesen is meggyőződjenek arróg, mit jelent, a dolgozó parasztoknak termelőszövetkezetben élni, dolgozni. Ez pedig egy újabb győzelem a kulákők. felíett, akik hiába próbálják el idegen item dolgozó parasztságainkat a termelőszövetkezetektől s azok tagságával szembeállítani. A szövet kezetek eiedn lénye ivei együtt-növekszik a szövetkezetek tekintély© is. A z eddig megaLakull ter- melőszöve tkezetek jó nmnkájá komoly visszhangra talált a.dolgozó parasztság szé- 1(ös rétijeiben. További erősö- désük még több kis- és közép- parasztot fordít a szövetkezetek felé. A termelőszövetkezeti mozgalom egyre népszerűbb Jpsz a faluban, mert »a dolgozó parasztság a szövetkezés, a kölcsönös segítés és_ a kűris nmnka <: f ját vá lasz tj a«. HÁRSFAI 1ST VAX Egy iadzsik tudós családja. Szali Radz6abov kolhozparaszt 6 fiút és 4 ’vyfnyt nevelt fel. Neki méj| cári uralom alatt sem volt lehetősége, hogy irni, olvasni megtanuljon, gyermekei azonban már szovjet iskolákban járhattak. Minden gyermeike elvégezte a középiskolát. Legidősebb fia Zaríf, aki a Kommunista Pártnak is tagja, egyike az első tadzsikisztáni tör- téndem tudományi doktoroknak, egyetemi tanár. A másik fiú, Lalii, aki szintén tagja a Pártnak, a kémiai tudományok doiktorjelöltje. Szali Radzsabov pedig a jogtudományok doktorjelöltje. Több könyvet irt, melyek Középázsia né peinetk jogviszonyaival és a Tad- zsik állam történelmével foglalkoznak. Az idős kolhozparaszt gyermekei közlőit van még i 'közgazdász, orvos, és tanárnő. így nevelnek a Szovjetunióban egy kolhozparaszt gyermekeiből tudósokat.
