Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-26 / 146. szám

Hétfőn este Nagykanizsán összevont szakszervezeti nap Junius 27-én, hétfőn este 8 órai kezldetteL az <*MDP nagykanizsai bizottsága székházának nagyter­mében összevont szakszervezeti napot rendez a Szakmaközi Bi­zottság. Előadó: Molnár László elvtárs, a Szakmaközi Bizottság zalamegyei titkára. 8 NePBOLT # * I 1 4ooq a í k * J mázott # dús áru raktárral őrlessó* arakkal , várja a dolgowkat. SS 14 " at ország, minden rezzen NEPBGU NÉPBOLT KÖZPONT: BUDAPEST,V., SAS U. Í9. EZ AZ ÜZEM A MIENK! ÉBEREN WGWl/NK RÍ/ Juhász és Mester elvtársak megleckézteüek éberségből A Vácnrjagyei Közúti Gép­javító Műhely üzeml#ogatá6aa e indultunk. A tejáraitól ali.fr teszünk meg néhány l'épést, udvarias hang köszön felénk, éli bizony észre sem vettük az öi'Qg Juhász Bornál bácsit. — Szabadság ElVtársak ! — köszön felénk a portásszobá­ból. — Kit keresnek ás mi já­ratban vannak ? — Üzem látogatásra jöttünk.. Mester el'vtárssal, az üzem ve­zetőjével is szeretnénk tesztel­ni. Hallottuk, hogy uj munká­in ód szert vezettek te', meg... — Nagyon szívesen állunk rendelkezésre, előbb azonban kérem az igazolványukat! — szólt barátságosan. Pápa- sziemét iaz orrára illeszti köz­ben. Na, jól nézek ki. Most ju­tott ©szembe, hogy azt meg éppen odahaza felejtettem. Azért megpróbálkozom, pedig érzem, tudom, hogy neki van igaza. — No nézze Juhász bácsi, hát usurer maga engem, en­gedjen te most az egyszer bennünket. — Én kérem kivételt senki­vel sem túszaik — jelenti ki öntudatosan az öreg. — Ezt az üzemet magam, is építettem a többi munkatársammal együtt. Az üzemi Pártszicrvezetünk teg­napi ülésén Újlaki titkár elv­tára rámutatott az üzemi éberség hallatlan főit osságára. Éteren vigyázunk, őrködünk is mind­annyian a magunk, területén. Hiszen van előttünk jócskán intő példa. Ida kémek vagy árulók ugyan te nem teszik a lábukat. Engemet a Párt nevel és tudom is a kötelessé­gemet. él it tehettem egyebet, kerék­páramra ültem és a megfelelő igazolványaimért haza karikáz- tam. Tökéletesen igazat adtam Ju­hász bácsinak. De kissé'* szé- gyeltem is magam, az öreg előtt. Visszatértem után, olyan sza­bályosan Leigazolt, hogy csak néztem. Azután egy kísérőt adott mellém az öreg portás. Telefonált az üzemvezetőnek. E1 indu 1 tunk. De alig tettünk néhány lépést, Mester elvtárs, az üzem veze­tője szemközt jött velünk. — Hát igen. Ez a rend. ná­lunk — mondja. — Amióta Lakatos elv társ a szombati Pártakti vám megjelölte a to­vábbi feladatainkat a termelés, az éberség terén, bizony mun­kamódszere mkbon s brigád- munkánkban is mélyreható vál­tozások lesznek itt, amiről még majd bővebben beszélgetünk egy' másik alkalommal... —- A látogatók mellé miért adnak kísérőt V — tesszük fel a kérdést. — Az üzem 110 dolgozója niirnkraversenyb:n van. llouy a munkában no zavarják feles­legesen dolgozóinkat és bárki is tanácstalanul ne ke no, ;géljen az üzenten bennünket, ezért vezettük be ezt a rendet. De ezen túlmenően fokoztuk az éberséget. Úgy vigyázunk az üzemünkre, — amelynek minden egyes porciíkáját közös munkával és Pártunk hatlrab-M támogatásával, ópiitettünik — mint a szemünk fényére. A TERMÉSZET az ember szolgálatában TERVSZERŰ, szocialista I gazd ál kod ássál, a tudomány korszerű vívmányainak fel hasz­nál áfával a iermészetot át Je- het alakítani és az ember szol­gálatába letet állítani. Ali sem bizonyítja ezt jobbam, mint azok a f iatal más eredmények, amelyeket a Szovjetunióban ihen irányban elértek. A szov­jet ember jólétének fokozásáéit, indult harcban azonban nincs megállás. Újabb és újabb, ha­talma'arányú — csak. a szocia­lista társadalomban megvalósit- ható'— tervek születnek, me­lyek növelik a föld tormőké- pessiégét, gazdagítják a szovjet embert. 1948. OKTÓBER 20-ÁN hozta nneg azóta már világ­szerte ismertté vált határoza­tát a Szovjetunió Miniszterta­nácsa és a Szovjetunió Kom­mun ista (Bol 93Vik) Pártj árnak Központi Bizottsága >-a mezei védeferdő ültetés tervéről, a iü- ves vetésforgó bevezetéséről, ta­vak és víztárolók építéséről az állandó bő termés biztosítására a Szovjetunió európai részén elterülő sztoppós és erdősztep- pós terület éken.« Ez a hatá­rozat a szárazságsujtotta pusz­ták gyökeres átalakítását céloz­za és egyben védekezést jelent a száraz szelek ellen. A száraz­ság elleni küzdelem eredm.6- nyeképen 10—15 év alatt mintegy 5300 kilométer hcsz- szuságban létesítendő véderdő­sávot, Ezzel egyidejűleg a kol­hozok és szovhozok földjein több mint 5 és filrnillió hek­tárnyi területen ültetnek védő- erdőiket és igy megkötik ja ho­mokot. A kolhozokban és szov- hozokban ezenfelül 4-lezer ta­vat és 228 víztárolót építenek. A RÉGI OROSZORSZÁG BÁN a szteppek, puszták erdő­ültetései alig tettek ki tízezer bakláM. A mesterséges erdő­ül te tétek csak a szovjet kor­szakban vettek lendületet. A mostani erdőültetési terv ak­kora területet érint, mint An­glia, Franciaország,, Olaszor­szág, Belgium és Hollandia együttvéve. Ennek a nagymé­retű tervnek a megvalósítását csak a szocialista ipar és a szocialista mezőgazdaság fej­lett technikája és' kimorithe- tetlen anyagi forrásai teszik le­hetővé. A terv megvalósításába be­kapcsolódik körülbelül 80 ezer kolhoz, a kétezer Legnagyobb állami mintagazdaság és több mint 3000 traktor- és gépál­lomás. Ezen kívül az állam 570 erdővédő állomást állít fel, melyek 22 ezer traktort és 50 ezer különleges' gépet és szer­számot kapnak vetés, erdőgon­dozás és más munkák céljára. Gondoskodnak a munka irá­nyítására szakértőkről is : a nagy munka parancsnokai 70 ezer raj vezetőt képeznek ki, akiknek vezetésével a kolhoz- parasztok milliói dolgoznak majd. 15 ezer erdőiskohán ter­mesztik a facsemeték tizimil- liárdjait. A MUNKA NAGYSÁGÁT leginkább egy hasonlattal tud­juk szemléltetni. Ha jövendő­be lj ©rclősávokat 30 méter szé­les szalaggá állítanánk össze, akkor ez a szalag í<" mint ötvenszer hosszabb 1 re az egyenlítőinél. Az erdői 0—15 százaléka gyümölcs fi bo­kor lesz, ami még te 700 hektár gyümöl.csösk ©lent. Az erdősítés ©r ve y szá aziság megszül z. A puszták éghajlata onvhebb© ős nedvesebbé ’> lilik, az ember éle­te pedig könnyebbé. :.z< hbó és gazdagabbá. Az Ivanovo! szövődé 178 ésszerűsítési javaslata Az ivanovoi nagy szövődé dol­gozói felülvizsgálták) a gyár telje., gépi berendezéséi. A munkacso­portok megvizsgálták a gépek és berendezések műszaki állapotát, kivizsgálták hibáikat és javaslato­kat terjesztettek be a hibák kikü­szöbölésére. A felülvizsgálat során a gyár különböző 'üzemeiben 178 észszerüsitési javaslatot terjesztet­tek be, amelyek a munka termelé­kenységének a növelésére, a nyerc.- anyagtakarékoSiSágra és a tartalé­kok felhasználására, !valamint p gyártott szövetek minőségének megjavítására irányulnak. A 178 benyújtott javaslatból 53-at már megvalósítottak. Hatvanezer diák Grúzia üdülőhelyein Grúzia festői tájain ineg- nyillák & nyári gyermektábo­rok, melyekben a nyári szün­idő alatt kb. 30.000 iskolás- gyermek üdül. 30.000 másik diák az egészségügyi miniszté­rium, a közoktatásügyi mi­nisztérium, valamint vállala­tok üdüiőotthonaiban tölt; a m ári szünidőt. A Szegedi Kenderfonógyár RT. 11 ni i iiibhii >■111— ni i'i ilium .■■■ni ni niiiin II !■! i i MiiwiirniwiMrwTTTi—nriiTiinrnífiiiiiiiiiMi Figyelem! értesíti a kendertermelö közönséget, hogy Pécsett, a teherpályaudvaron Suk István szállító raktárában állandó csereraktárt létesített, ahol tilolt kenderért és kénért kenderfonalat, kis- és nagyzsákot, kötélárut, szőlőköföző fona­lat, peckes kévekötelet, ksnderlepedövásznat, törülközőt, törlőruhát, vízmentes ponyvavősznát cserél. A csere értékét a helyszínen azonnal kiszolgáljuk, tehát várni nem keli!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents