Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-26 / 146. szám

Mit láttak a „Komintern^-kolhozban a magyar parasztok? „Pártánk ereje és ébersége elsöpri ez árulókat“ írják a dolgozók a Párthoz és Rákosi eiviárshoz Meg néhány hűvös nap — és főn a nyár 5$. évfolyam 146. szám. Nagykanizsa, 1949. Junius 26. vasárnap Ära 60 fülé AZ EBERSEG AZ EGÉSZ DOLGOZÓ NÉP ÜGYE! Rákosi pelvtársnak a Köz­ponti kezetőség május 31.-3 ülésén elmondott, beszédéből talán egyetlen szempont sem keltett olyan visszhangot a párttagság széles körében, mint az éberségről elmondott figyelmeztető ütni utatásai. Elvtársaink most kezdenek tudatára ébredni, hogy a kommunista erények közé nen i csa k a tern :e löm un kő ba n való péld:::.adás, a szüntelen tanulás, áldozatos munka és még más, sok minden tarto­zik, hanem az éberség is. Ezt a helyes felismerést, döntő fordulatot tükrözte a megyei aktivaértekezlet, az azóta meg­tartott gyűlések, Pártunk Köz­ponti Vezetőségéhez, Rákosi elvtárshoz intézett lelkes, har­cos táviratok és levelek töme­ge és azok a rendszabályok, melyeke t p ár t szer vezetem k, üzemeink, hivatalaink gyakor­lati téren is étet bel etettek. Szervezeti szabályzatunk - pártunk alkotmánya — II. fe­jezete 3. pontjának c) bekez­dése igy szól: (A párttag kö­telessége, hogy) éb ren őrköd­jék a Párt idco'égía! tisztasága és szervezeti egysége fölött, védje a Pártot minden ellen­séggel szemben,« az f) bekez­désben pedig ez áll: ... Őr­ködjék a népi gemokri tikus állam törvényen rendje, f - gyeimé felett.« Egyáltalán nem valami uj tétel tehát az éberség követelménye, hanem magától értetődő kommunista tulajdonság, amelyet most Rákosi elvtárs nvomaUkesan az élvonalba á fiit ott P ár tfunkcio náriusa i n lg tag­jaink visszagondolva az el­múlt időkre, úgyszólván vala mennyien találnak saját mun featerü létük ön is példát a: éberség hiányára. Becsület; s kommunista önbirálaltat se rolják fel az abból szármáz« hibákat és rámutatnak a bibi kiküszöbölésének módozatai! is. Megértették az elvtársak hogy nincs a pórt műn ká\nai egy étién területe sem, ciTiot :<•: éberség legese kéig bb u kinyi ne okozhatna súlyos károka pár tun Inak, országunknak Ezért az éberség nemcsal a kommunisták, hanem min den dolgozó, hazáját igazai szerelő ember hazafias "köte­lessége. Azonban, mint min den téren, itt is a párt tagjai nak kell a dolgozókat, mun •katársaikat nevelni, jó pél dával elölj árui. Lakatos elvtárs a meg ve aktíván saját tapasztalata alapján néhány kirívó esete sorolt fel. Egy alkalommal : tapolcai járási bizottságiul járt. A párthelyiségbe aka dálytalanul beléphetett, 'fi pártokmányok az asztalon he vertek. Egyik szobában senki a másikban sem. Az ajtói nyitva. ,y harmadik, fegbels/ szobában, zavartalanul tanul lak az elvtársak. Egyik elv- társ éppen az éberségről dar lőtt előadást. A többiek he lyeslőep szóltak hozzá. — fi sümegi adóhivatalba sem túl nehéz bejutni. Lakatos elvtárs itt összecsomagolt néhány fontos iratot és bélyegzőt. Vé­gül néhány perc ottlét után találkozott egv tisztviselőnő­vel. Lakatos elvtárs megkér­dezte, hogyan fordulhat elő ilyen lazaság. A váljasz ez volt: Én nem tartozom ide, Égerszögről jöttem.« —- A helytelen kádermanka iskola­példáját követtv el a piacsiai já­rási bizottság a választások alatt, amikor a dióskáli sza­vazatszedő bizottság elnökéül egy borkereskedőt választott, s miután az illető Népfront- ellenes agitáció!. folytatott — eléggé nem hibáztatható mó­don — meghagyta fontos funkciójában. Minduntalan megesik, hogy p ár tf u nkc ionári us ok m legfát ó­gatmak aljapszervezeteket. Leg­több- helyien a bemutatkozás után a vezetőségi tagok kitá­lalják alapszervük problémáit, anélkül, bogy mieghizólevelet kérnének. Hasonló ä helyzet- számos üzemünkben is. Szinte készséggel szolgáltatják ki ter­melési adataikat, melyet az el­lenség — feltehetően — előbb tudhat meg, minit, miaiga a mun­kás. De az éberség korántsem, merül ki a szervezeti éberség­ben, vagy abban, ha a helyisé­gekkel, íróasztalokat zárva tart­juk. Pártunk kapuit áthatolha- tíat’fanul zárva kiéli tartani min­denfajta ellenséges- ideológiai áramlat ellőtt, még akkor is, ha az jól-rosszul lepll&zve van. Szemináriumainkon, értekezle­tei níken szigorúan lépjünk fel a legkisebb elhajlással, libera­lizmussal szemben s minden­kor mutassunk rá az ellenséges hatásra. Ugyanígy társaságban, beszélgetéseikben, verjük vissza a legkisebb hibát is, mert kis hibából lesz a nagy. Különös jleljentősége van az éberségnek a termeté) miiünket területén, városban és faljun egyaránt. Üzemeinkben és künn a földe­ken a legkisebb figyelmetlenség csábító lehetőséget kínál <az elle-nségn k, a szabót álaknak, a kólátoknak, akik* a- nép va­gyonára, országunk békéjére és függői I ínségére törnek. így l^sz az éberség kérdése az egész dolgozó nép ügye. Nem véletlen, hogy most te­rült napirendre. A megvert, de még meg nem semmisített, reakció, a külföldi rabló-impe­rialisták hazai támaszai, nem rendelkeznek Legális lehetősé­gekkel. népi hatalmunk aláak- ná iására. Ilyenkor, az épülő szoc*ializmus idején, a dolgozó nép győzelmeinek láttán, fo­lyamodnak az elszánt, vakmerő kísérletekhez. A termelés: aka­dályozásától háborús hírveré­sig, gyújtogatástól kémkedésig mindenre vállalkoznak, hogy megsemmisítsék a nép munká­jának gyümölcseit, hazánkat újra romokba döntsék. Foko­zott, pillanatra sem lankadó éberséggel- megakadályozzuk al jias terveiket,, megsemmisítjük ókét és tovább építjük orszá­gunkat, a békefront szilárd bástyáját. SZÁ NTÓ JENŐ HAZAÉRKEZETT CSEHSZLOVÁKIÁBÓL A MAGYAR KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG fegnaj i tudósi’ ásunkhan beszámoltunk arról a káprá­zatos tömeggyülésről, aihelyien Siroky és Rákosi eivtárs be­szélt a prágai dolgozókhoz. A százezrekre menő tömeg liosz- szasan ünnepelte Rákosi elv- társat és szere tetők jeléül aján- I dókot nyújtottak át a magyar küldöttség tagjainak. Csütörtök éjjel vonatra ül­tek a magyar kormányférfiafk. Péntek reggel érkézig a fel­díszített pozsonyi, pályauclvai- ra, ahol a dolgozók, a mun­kásőrség és az ifjúság ünne- I eite a magyar vendégeket. A Szlovák, Nemzeti Tap ács ne­vében Iíusák elvtárs mondott üdvözlő beszédet. A baráti szlo­vák nép őszinte üdvözletét tol­mácsolta minden In agyar dol­gozónak. A beszédre Dobi Ist­ván miniszterelnök válaszolt: A szerződés erőssége a Szovjetunió vezette békeírontnak — A csehszlovák- magyar barátsági szerződés -kifejezi á szocializmust építő magyar dolgozó népnek azt a régi vá­gyát, hogy a szomszédos szlo­vák és cseh néppel a legszoro­sabb egységben haladva, Biz­tosíthassa békéjét,- szabadsá­gát. E.#i nemcsak a két nép szoros barátságát pecsételi meg, hanem jelentős erőssége a Szovjetunió ve; érte- hatalma ; béketábornak, minden nép békéje ügyének. Éljen Cseh­szlovákia és Magyarország né­peinek megbonthatatlan ba­rátsága!— A tömegek lelkes éljenzése közben indult al­jára a vonat. Az eseményük a.kommu­nistákat igazolták Minden állomás fellobogóz­va várta a magyar vendége­ket, Érsekújváron pedig ün­nepséget is rendeztek, melyen Liietavec elvtárs után Fábrv István eivtárs, a Szlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­sága mellett működő magyar osztály titkára mondott üd­vözlő beszédet. A beszédekre Gerő Ernő elvtárs válaszolt. Rámutatott arra, hogy az ese­mények a kommunistáikat iga­zolták, akijk azt hangoztatták, olyan mértekben lesz megér­tés a magyar és csehszlovák dolgozó nép között, amilyen mértékben legyőzzük reiajkciő- s ainkat. Dobi István miniszterelnök és Kállai Gyula eltvtárs -kül­ügyminiszter Zápotocky mi­niszterelnökhöz, illetve dr. C le men tis -kü lügy m in is z terhez a „határáttonnásról táviratot in­tézlek. Köszönetüket fejezik ki a szívélyes fogadtatásért és annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a cseh­szlovák— magyar szerződés fontos erőtényezőt jelent a bé­kefrontnak, melynek élén a Szovjetunió áll.- A magyar kor many küldött­ség vonata 12 óra 50 perckor érkezeit Budapestre, fogadta­tásán megjelent Olt Károly eivtárs, az országgyűlés elnöke, a kormány ^Budapesten tartóz­kodó tagjai, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősé­gének több tagja, a diplomáciai testület képviselői, az ország- gyűlés, a honvédség és rendőr­ség tábornoki karának több tagja. A pályaudvar előtt os.z~ szegy ült tömeg lelkesen ünne­pelte a hazatért küldöttséget. , Minisztertanács A magyar kormányküldött­ség prágai látogatásáról hiva­talos záróközleményt adtak ki A küldöttség baráti és szívelve hangulatban megbeszélték « két államot érintő valamonny kérdést és teljes egyetértés«: jutottak. Hasonlóképpen meg. legyeztek a még függőben léve gazdasági kérdésekben is. A- péntek délutáni minisz­tertanácson. Rákosi eivtárs is­mertette a kormánydelegáció útját, a tárgyalásokat, melye­ket a minisztertanács jóváha­gyott. Ugyancsak a miniszter­tanács elfogadta a pénzügymi­niszter el éter j ©szitásét az 1949, évi mezőgazda-sági, fejlesztési járulék fizetéséről. A Szakszervezeti Yiiszüvetséi síkra száll a világ üEiikásaisiak sokmilliós iösnegeiérl A Szakszervezeti Világszövetség milánói II, világkongresszusának közeli megnyitása alkalmával a római lapok rámutatnak, hogy a szakszervezeteik) 1945-ben megtar­tott párisi világkongresszusán lét­rehozták a Szakszervezeti Világ­szövetséget, amely a nemzetközi munkásmozgalom történetében a munkásosztály első olyan szerveze­te, amely a munkások demokratikus jo­gaiért és szabadságáért, to­vábbá étet. és munkaviszo­nyaik megjavít ásóért küzd. A Szakszervezeti Világszövetség­nek munkás jóléti osztálya ezt vég­re is hajtotta, A munkásérdekek­ért folytatott küzdelem a reakció vak gyűlöletét váltotta ki. At uj világháború kirobbandá- séra törekvő angol-amerikai imperialist!'a blokk meg akarta semmisíteni a Szakszervezeti Világszövetséget, meri ez Ha­talmas erőt képvisel és gátolja az imperialista tömb támadó terveinek megvalósítását. A reakciósok összeesküvést tervez- tek a Világszövetség ellen, hog; alapjában robbantsák .fel, A brr és amerikai szakszervezeteik veze­tői vállalták a szégyenletes szere­pet és mindent elkövettek, hogv megvalósítsák: -a Világszövetség megbontására irányuló aljas terve­iket, amelyet az Egyesült Államok külügyminisztériuma sugalmazott, A világ munkásai azonban ide­jében észrevették a tervet és nem mennek az angol-amerikai imperialisták szolgálatában álló szákiad ár ok pórázán. A Szövetség a világ munkásainak sokmilliós tömegeire támaszkodva •szilárd bástyaként áll a reakciós rágalmak! közepette, A Szakszerve­zeti Világszövetség Milánóban ösz- szehivott II kongresszusán a vi­lág dolgozói még hatalmasabban és tömegesebben képviseltetik ma­gukat, és még nagyobb sikere lesz. mint a párisi megalakuláskor volt. M francia Kormány Hifiéi a tSkéstk kezére alirii látszani ai államosított repülőgépgyárakat A francia- nemzetgyűlés' pén­tekien kezdte meg az államosí­tott iiepülőgépgyara-tea vonat­kozó törvény tér vezet vitáját. A jelenlegi kormány a repülőgép- gyárak egy részét vissza akarja íad-ni a tőkéseknek és több mint 12.000 dolgozót az utcára akar kitenni. A törvénytervezet elő­adója azzal, indokolta a javas­latot, hogy az állami repülő­gépüzemiek nagyon sokba te­rüknek. A baloldali körök hang­súlyozzák, hogy ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Az egyes repülőgép-üzemeket, különösen amelyekben hadi- és bombázógépekeí gyártottak, át­lőhetne állítani — például traktorgyártásra. Ezt azonban a kormány amerikai nyomásra nem hajlandó megtenni. Amíg a nemzetgyüljés a kormányja­vaslatot tárgyalta, több repülő- gépgyár: dolgozói nagy. tünte­tést rendeztek, amelynek során tiltakoztak a repülőgépgyárak bezárása ellen. Győselemmel éri végiéi az olasz mezőgazdaság/ munkások sztrájkja Két és félmillió olasz mező- gazdásági jmunkás egyhónapos sztrájkja győzelmesen véget ért. A földbirtokosok szövetsége kénytelen volt iteljesíteni a sztrájkolok követelését. A vit- iorioi olasz mimkásszövetség főlilká a kijelentette, hogy az olasz mezőgazdasági 'munká­sok győzelme korszakalkotó az olasz munkásmozgalomban. Most először fordult elő, hogy az olasz mezőgazdasági mun­kások olyan szerződést kötnék a föl Ibiid okosokkal, mely sze­rint azok a jövőben nem sem­misíthetik meg önkényesen a szerződés! és nem böcsáthdt- ják el kényük-kedvük szerint a mun kás okot.

Next

/
Thumbnails
Contents