Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)
1949-06-22 / 142. szám
Az MDP zalamegyei aktivaértekezlete megbélyegezte az áruló kémbandát Hatalmas sikerrel zárult a Könyvnap Letették a fogadalmat a cséplési ellenőrök évfolyam 142. szám. Nagykanizsa, 1949. junlus 22. szerda ünmnm Ára 60 fillér JUNIUS ban teljesen helytelen. Az imperialisták a fiatal szovjet államot már születése pillanatát- ban meg akarták semmisíteni. A Churchillek és a jobboldali szociáldemokraták elődei már akkor nemzetközi hadsereget küldtek a győztes forradalom vivm ónj- a inak mégsem m ísite- sére. A második világháborúban az angolszász diplomácia arra törekedett, hogy a Szovjetuniót két fronton vívandó háborúba rántsa bele: Európában Németországgal, Távol- keleten Japánnal. Az imperialisták igy vélekedtek: ellenség" Németország és Japán, de a főellenség a Szovjetunió. Meg kell tehát minden alkalmai. ragadni, hogy ők egymást gyengítsék, gyilkolják, s mi a háború után rákényszeritjük a Szovjetunióra és a világ népeire az imperialista «békét«. A szovjet diplomácia legfényesebb haditettei közé tartozik, hogy ezt az aljas manővert meghiúsította. Leverte a fasiszta Németországot, majd döntő csapást mórt Japánra. Az imperialisták nem játszhatták a nevető harmadik szerepét, mert a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha, de a tőkés nagyhatalmak sorából kidőlt Németország, Olaszország, Japán, — Anglia már csak ömn agának emléke, Franciaország pedig Marshal 1-láncon. 'Amerikában közeleg a válság. Az imperialisták szovjetellenes terve tehát a második világháborúban csődöt mondott s ahogy a Szovjetunió győzelme tett pontot a háborúra, úgy formálja most a békét a szocialista ország ereje. Az imperialisták a Szovjetuniót nemcsak nyílt háborúval, hanem kémek és ügynökök sáskahadával is igyeke- j zett gyengíteni, megsemmisi-j leni. A Szovjetunió története : fegyveres és fegyvertelen harc a külső és belső ellenség el-1 len. Győzelmes harc a had-! színtér minden szakaszán, j mely az épitőmunka soha sem látoti lendületével párosulva a gazdag, erős, müveit, legyőzhetetlen szocialista orszá-i got eredményezte. Ebben ke- j resendő az imperialisták gyűlöletének alapvető oka, ezért rontottak rá Hitler banditái nyolc évvel ezelőtt a Szovjetunióra. j A Szovjetunió fényes győzelme nagy lecke a zsarnokoknak. Bizonyság arra, hogy nem lehet legyőzni azt a népet, mely sajátját védi, mely saját jövőjének alkotója. A magyar népi demokrácia is a Szovjetunió győzelmeinek eredményekép jött létre. A mi gazdasági, politikai és nemzeti, létünk kimeríthetetlen kutfor- rrása az a ragaszkodás és szeretet, ^mellyel felszabadítónkat, a nagy barátot s annak vezérét, Sztálint övezzük. Véget ért a légy külügyminiszter tanácsának párisi ülésszaka A külügyminiszteri tanács zaróközleménye ríai olyanok maradnak, mint amilyenek 1938 január 1-én voltak, hogy az osztrák szerződés elő fogja irni, hogy Ausztriának biztosítania kell a szlovén és horvát nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, hogy .Ausztriától nem fognak jóvátételt követelni, de Jugo- szláviának joga lesz, hogy birtokába yegye, visszatartsa, vaígy felszámolja Jugoszlávia: területén található osztrák tulajdonjogokat ós érdekeltsiégiekiet, Fogy a Szovjetunió Ausztriától szabadon konvertálható valutában 6 év alatt kifizetendő 150 mii Hó dollárt kíap. A záróközlemény megállapítja a végleges elszámolás részleteit. A többek között rámutat, hogy azok a német aktívák, amelyek a Szovjetuniói tulajdonába jutottak, nem. idegiem thetők el a Szovjetü|nió| beleegyezése nélkül. A külügyminiszteri tanács záróközlie- mónye végül; megállapítja, hogy a külügyminisz tér helyetteseid rövidesen ismét folytaitják munkálataikat, hogy 1949 szeptember 1-nél nem később megállapodjanak az egész egyezmény- I tervezetne vonatkozóan. Rákosi elvtárs és Dobi István vezetésével elutazott Prágába a magyar kormányküldöttség A folyó év április 16-,án aláirt magyar-csehszlovák barátsági szerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére hétfőn este magyar küldöttség líiazod Prágába. A küldöttség tágjai Dobi István miniszterelnök, Rákosi Mátyás élvtárs miniszterelnökhelyettes, Gerő Ernő elv társ államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke és Kállai Gyula elvtárs külügyminiszter. Kíséretükben utazóit Horváth Iván, Csehszlovákia budapesti követe. A magyar kormány küldöttség búcsúztatására megjelentek a Nyugati pályaudvaron Olt Károly elvtárs, az országgyűlés elnöke, a kormány számos tagja, a diplomáciai kar Budapesten tartózkodó számos ■képviselője, Harustyák József elvtárs, a Szaktanács elnöke, Boldoczkyáfános, a Magyarországi Szlovák Antifasiszta Szövetség főtitkára, valamint a magyar politikai élet több más ■kiválósága. Párizsból jelentik: A négy külügyminiszter hétfőn este 11 órakor a párizsi külügyminisztérium épületében tartotta utolsó ütését. Ezen a külügyminiszterek megszövegezték a záróközleményt. Erről a TASzSz Iroda a következőket jelenti; A külügyminiszteri tanácsnak \T. ülésszaka Párizsban 1949 május 23-tól junius 20-ig tartott. Az ülésszakon a német és a/, osztrák kérdést vitatták meg, amelyről a külügyminiszteri tanács a következő határozatot hozta: NÉMET KÉRDÉS Bár a külügyminiszteri ta- nácsnaK ezen az ülésszakon nem leheteti ' terjes' megegyezésre jutni Németország gazdasági espsoiitikai egysegedé vonatkozóan, a Szovjetunió, az egyesült Aliamok, Nagybri- tannia és Franciaország külügyminiszterei továbbra is laLbavetik erejüket, hogy elérjék ezt az eredményt. Most a következőkben egyeztek meg: Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének "folyó év szeptember havában összeülő IV. ülésszakán a négy nagyhatalom kormányai a közgyűlésben képviselőik int- járt kicserélik nézeteiket • a külügyminiszteri tanács német kérdéssel foglalkozó következő ülésszakának idői Ipontjáról és az egyéb feltételek tekintetéten. A megszálló hatóságok aj külügyminiszterieknek Németország gazdasági és politikai egysége helyreállítására irányuló törekvései szellemében Berlinben négyhatalmi alapon tanácskozni fognak. Ezeknek a tanácskoz ásóknak többek között az lesz a célja, hogy enyhítsék Németország és Berlin fennálló közigazgatási széttagoltságának következményeit, különösen az alább felsorolt kérdések tekintetében: a kereskedelem kibővítése, a pénzügyi és gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A Szovjetunió, Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormányai megegyeztek továbbá, hogy az 1919. május l.-i newyorki egyezmény érvényben maradjon, amelynek értelmében a megszálló hatóságok ajánlani fogják a keleti és nyugati övezetek vezetőinek és a német gazdasági szerveknek: működjenek közre az övezetek szorosabb gazdasági kapcsolatainak megteremtése, valamint a kereskedelmi és egyéb gazdasági megállapodások hiánytalanabb végrehajtása érdekében. OSZTRÁK KÉRDÉS A külügyminiszteriek megegyeztek: hogy Ausztria haitáAratási is csepiesi versenyre mvta ki az ország valamennyi földmövesszivetkezetét a Qemecseri FiEimivesszevetlezet Dolgozó parasztságunk országszerte nagy lielkesiecléssel készülődik iaz aratásra és cséplési e. A gépállomásokon versenyben folyik a munka, szorgalmasan tisztogatják és javítják a gépieket. A Demecseri F ölidmüvesiszövetkezet tagjai taggyűlésen, egyhangúan elhatározták, hogy aratási és csép- Eési versenyre hívják ki az ország valamennyi földmüvesszö- vefckezetét. A szövetkezet ver- senyfelhivásábiaai vállalja, hogy az aratást a viasz-éréskor végzi el;, amikor a szemvesztőség a minimumra csökken. Az akkor aratott búzából, nyert kenyér jobb minőségű lesz. A szövetkezet tagjai vállalják, hogy a cséplőgépeket a cséplós megkezdése ellőtt megjavítják, csáp- léskor a szemveszteségét a ínn~ nimrumra csökkentik' és a munka megszervezésével a cséplést meggyorsítják. Még a cséplés megkezdése előtt rend behozzák és fertőtlenítik a raktárakat, kijavítják a mérlegeket, beszerzik a faj siilymérőket. Első a sümegi járás a termelési versenyben Zalaegerszegen a Vármegyeháza elölt kifüggesztett mezőgazdasági munkaver- seny-táhlákon a járások közötti verseny állása a következő: 1. sümegi, 2. zafaeger- szegi, 3. zalaszentgróti, 1. tapolcai, ö. keszthelyi, 6. nagy- kanizsai, 7. le lényéi, 8. lenti, 9. pacsai, 10. novai. A városon közötti versenyben 'Zalaegerszeg’jóval megelőzte Nagykanizsa' városát. A községek •közötti versenyben Hetyiefő néhány ponttal visszacsúszott és így Zalalövő került az élre, mig közvetlen utánuk Tűrje csak néhány ponttal szerénykedik a harmadik helyien. Pö- löske a negyedik helyezeti. Dióskál és Kapolcs községek viszont jó néhány ponttal vezetnek a hetedik helyen lévő Gsesztreg előtt. Zalabaksa, Gátőrt öl de és Rozi követik egymást a versenytáblán, mint a vármegye mezőgazdasági termelési versenyében kitűnt 10 legjobb község. (SZJ'). Nyolc évvfel ’ ozelítt, 1941 junius 22-én a hitleri Németország hadigépezete hadüzenet nélkül, hitszegé módon, orvul rátámadt a Szovjetunióra. Nyomukban tűz, halál, — gyűlölet a szociaLiz- mus hazája eilen, mely a világ szabadságának már akkor is legerősebb bástyája volt. A világ dolgozói aggódva figyelték, amint a gyilkosságban jártas náci bandák léptei nyomán városok, gyárak dőltek össze, földek lettek terméketlenné, amint megsemmisült a szocialista épitőmunka egy- egy csodás eredménye. Az egyes házakat, gyárakat össze lehetett rombolni, de nem lehetett összerombolni a szocialista gazdasági és társadalmi rendet, a szovjet hazaszeretetei és hadsereget. »Az igazság a mi oldalunkon van, miénk lesz a győzelem/« — hangzott Sztálin szava. S a Szovjet Hadsereg csapatai a pokol fenekére küldték Hitlert és rendszerét, 1945 májusában egy szovjet katona id- tüzte Berlinben a sarló-kalapácsos vörös lobogót. 1946 február 9-en Sztálin a választópolgárokhoz intézett be* szedőben a győzelemről szólva megállapította: ,a szocialista ipar és mezőgazdaság legyőzte a kapitalista ipart és mező- gazdaságot, a szocialista társadalmi rend szilárdabbnak bizonyult a kapitalista társadalmi rendnél. A szovjet hadsereg szétverte a légy őz hetet-, lenség nimbuszával övezett német fasiszta hadsereget. A szovjet katonák és polgárok a Raziaszeretetnek és áldozat- készségnek hídk ölten lénye it alkották ömiön életükkel, és halálukkal. A Szovjetunió 30 év óta a világ dolgozóinak példaképe, de a második világháborúban aratott világtörténelmi győzelme után látják be a kételkedők is, hogy a szovjet rendszer nemcsak igazságosabb, jobb, erkölcsösebb, de erősebb is a tőkés rendszernél. Nincs a világon egyetLen áljlam, mely ellen tudott vol,iia állni — és nem is állt ellen — a német hadseregnek. És nincs a világon egyetlen állam, mely az elszenvedett veszteségeket oly gyorsan helyrehozta volna, mint a háború főterhét viselt Szovjetunió. A Szovjetunió gazdasági, politikai és katonai sikersorozata — ez az, ami tán- torithatattanul a Szovjetunió oldalára állítja a világ népeit, s ez az, ami napról-napra növeli az imperialisták szovjetel- lenes gyűlöletét. Sokan nem értik, hogy a háborúban győzelmes szövetségesek, a Szovjetunió, ;iz Amerikai Egyesült Államok és Nagy bn tanúi a között a háború befejezése óta a nemzetközi élet számos területén mélyreható el fen lélek vannak. A kérdés i Iven OltíPvése a/nn-
