Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)
1949-06-22 / 142. szám
Tudni akarja az ország, hogyan gazdálkodjék Letették a fogadalmat a cséplési ellenőrök Vasárnap értekezleteket tar- tőitek a járási székhelyieken a csép iaaéptulajílon osok, a DéFOSz által kijelölt ellenőrök, községi jegyzők bevonásával.. Tájékoztatót adtak itt a esép- lési munkákkal kíapcso latban s ugyanakkor az ellenőrök letették a hivatali esküt, ültetve fogadalmat. LENTIBEN rész tvett az értekezleten B arcúti József főispán, Soós János elvtárs, DéFOSz megyei szervező, Szabó Jánosné központi kilkül- döft és a gépállomás 'több dolgozója. Soós elvtárs a(cséplós- ellenőrzés jelentőségéről beszélt és megáll,api tóttá, hogy ezzel a falusi osztalyharc egy uijahb szakasza kezdődik. Áz, ellenőrökre komoly feladat vár a terménybegyfijtést mjegietőző felvilágositó munkában is. Meg kell értétniök dolgozó parasztságunkkal, mit jelent az ország szempontjából a termény- teád a-s pontos teljesítése. Szabó Jánosné a DéFOSz munkástagozatainak megalakítására és azok megerősilésére hívta fel a figyelmet. »A munká,stagoza|t nagy segítséget nyújt minden feladat megoldásában« — mondotta. Több hozzászólás hangzott el, amelyek az éberség fokozására és a kulájkság támadásainak kivédésére mulattak rá. NAGYKANIZSÁN Agárdi Tibor elvtárs alispán, Trombitás Dezső elvtárs, DéFOSz megyei titkár és dr. Pais József megyei közellátási felügyelő vett részt az értekezleten. Az alispán a' tűzvédelmi intézkedések betartására hívta fel, a figyelmet* miért ez is (egyik előfeltétele a termés megvédésének. Pontos,, lelkiismeretes munkára buzdította ai fogadalomtételre egybegyült ellenőröket. Munkájuk fontosságát igy határozta meg: Az ország tudni akarja, mije van, hogyan gazdálkodjék, nehogy megismétlődjék az az eset, amikor csak nehezen lehetett biztosítani a dolgozók kenyérszükségletét. Trombitás elvtárs a falusi kizsákmányolok elleni harcról beszélt. Az ellenőröket éberségre intette, hogy a kuljá- kok né téveszthessék meg őket. A cséplési munka §lőtt még tájékoztatják ,az ellenőröket, hogy fontos feladatukat a dolgozó nép érdiekében végeztessek el. A Magyar Dolgozók Parija vezetésével a miénk lesz a győzelem Jól vizsgáztak a termény fel vásári ók »Az éberség fokozása osztályharcunk egyik legdöntőbb feladata« — ezt a feliratot olvasom a nagykanizsai Szövetkezeti Vezetőképző’ Iskola egyik tennének faiján. Velem szemben itt ütnek a »Munkás- paraszt ,szövetség«-ről elnevezett szeminárium tagjai. Nénit izgalom és látható megillető- döítség tükröződik az arcokon. Ma van a négyhetes terményfelvásárlói tanfolyam záróvizsgája, — Mit jelent a gépállomás a falu életében? — teszi fel a kérdést Bechme Márta tanárnő és Sós elvtárs nyugodtan, mosolyogva felel: Ez a gépállomás! — A gépi művelés sokszoros termény hozamot eredményez, igy az életszínvonal emelkedését biztosítja. A gépállomás azonban nemcsak a falu gaz- díasági é 1(0léié nézve döntő hatású, hanem kulturális jelentősége is óriási... Ui kérdés következik és Sós elvtárs minden kérdésre pontos és kielégítő választ ad. Utána Bécsi Ferenc elvtárs következik. Ki skanizsaii szegény paraszt. A hároméves és ötéves fervről, beszél és a szeme gyanúsan csillog. Pedig ő nem szokott el érzékeny ülni! De sosem merte remélni, hogy a kommunistáik egyszer ilyen Iratai más eredményeket érnek majd el... Nincs kímélet az ellenféllel szemben Délután 3 óra. Kezdődik a záróünuepély. A tanfolyam 61 zalai és 39 somogyi hallgatója a gyönyörűen díszített nagyteremben gyülekezik. — A Párt forró üdvözletét tolmácsolom Önöknek — kezdi beszédét Gál József elvtárs, a járási pártbizottság küldötte. — Ne felejtsék el soha, hogy mindig a népért, a dolgozó parasztságért kell küzdeniük. Akadnak még néhányan, aikik megpróbálják a termény begy ü j tós sikerét megakadályozni. Ezekkel szemben nem szabad kimélteiet ismerni. Fel kell s,zá- molpi a kupec-szellemü kereskedelmet, hogy helyébe léphessen a dolgozóív érdekeit sízem előtt tartó szocialista kereskedelem. Ebben a küzdelemben a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a miénk lesz a győzelem ! A kommunisták vezetésével napról napra erősödünk Bili Károly elvtárs, a SzÖ- VOSz megyei titkárságának kiküldői te hangsúlyozta: a tanfolyam hallgatói itt elsajátított. tudásukat is annak köszönhetik, hogy népi demokráciánk a kommunisták vezetésé vei naprol-niapra erősödik. Fekete László, a kaposvári SzÖVOSz központ kiküldötte és Bölényi Lajos elvtárs, a nagyk'aniz sa i Tér meny f o i gal mi NV küldöttének, felszólalása után Győri Gyula tanfolyam- vezető szólt a hallgatósághoz és 'kérte őket, hogy tudásukat fejlesszék és hasznosítsák. A beszédek után nagyszerű kultúrműsor következett, végül kiosztották 94 hallgatónak a tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló igazolványt. ZALASZENTLÁSZLÓ községben az elszaporodott ürgék irtása jól, halad. A dolgozó nép szilárd őrei akarunk lenni Elbúcsúztak a rendőrtanosztály hallgatói Kedves, családias ünnepség kenetében tartották meg a nagykanizsai rendőrtanosztály most Végzett hallgatóinak évzáró ünnepélyét. A rendőrtanosztály nagytermét ez alkalomra ünnepélyesen feldiszi- tétjték. A falakon Sztálin és Rákosi elvtársiak képei, mellettük egy-egy demokratikus felirat. A Köztársasági Induló el- éneklése után Deszpot László elíytárs, főhadnagy, a tanosz- táljy vezetője meleg szavakkal bocsátotta útnak a most vizsgázott rendőröket — Amikor kimentek az őrsökre, S'ohase felejtsétek el, hogy titeket a dolgozó nép küldött ide és a szolgálataLtouk során mindig az Ö érdekeiket kel,l szem előtt tartanotok — mondotta teszédében többek között. Ezután a tanosztály végzett hallgatói egy éneket adtak elő, majd Kovács Lajos, baj társ elszavalta Majakovszkij: »Sztálin esküje« cram versét. A baj társak nevében L. Szabó Sándor bajtárs 'köszöntötte az oktató baj társakat. — A tanfolyamon megtanultuk, hogy eredményesen csak úgy tudunk dolgozni, ha fenntartjuk a kapcsolatot a Párttal. Tudjuk, hogy csak úgy áll Irat- ■ juk meg becsülettel a helyünket k int az életben, ha állandóan szemünk eljött tartjuk a dolgozó nép érdekeit, melynek szilárd őrei akarunk lenni — mondotta. • A rövid, bensőséges ünnepség az Internac ionálé elének- lésével ért véget. Hitelszövetkezeti vezetők [lesznek... Felvételi vizsga Nagykanizsán Hetven: fiatal — fiú és leány gyűlt egybe hétfőn délelőtt a ka>- nizsai járás minden részéből, — Hitelszövetkezeti vezetők akarnak lenni — mondja Reisch Béla .elvtárs, a kanizsai hitelszövetkezet igazgatója. — Most lesz: a feltételi vizsgáljuk. Öttagú bizottság — dr. Berényi János, az Országos Szövetkezeti Hitelintézet igazgatója vezetésével — dönt a felvételről. Akik megfelelnek, rövidesen valamelyik i vidéki hitelszövetkezethez kerül- I nek. Három hónapig gyakornokos. kodnak ott, majd tanfolyamra kerülnek. Akik (legjobb eredménynyel végzik el a tanfolyamot, hitelszövetkezeti ügyvezetőkként folytatják pályafutásukat. A többiek beosztottak lesznek. —- Elsősorban a rátermettség a döntő a vizsgánál — jegyzi meg Reisch elvtárs. — Akik ide eljöttek, valamennyien átlátják a szövetkezeti mozgalom fontosságát, s igy a hitelszövetkezetek nagy jelentőségét is500 bányászcsalád uj lakóházakat avatott A ,.Liszicsanszkugol“ és a ,,Ki- rovugol“ bányavállalatok építői a szocialista verseny során nagy termelési sikereket értek el. A bányászlakóház építési tervét négyszeresen túlteljesítették. A teljesen gépesített építkezések során a ..Csernomolka“ és a ,,Matrosz- kája" bányák bányászcsaládai uj, jól berendezett lakásokba költöztek. 500 bányászcsalád már május 1 - én megtarthatta a házavatási ünnepségeket. ZALAKAROSON a Magyar Dolgőzók Pártja szervezetében szombaton esténként tartandó öthetes. szeminárium indult meg. Munkában a Donbasz szénfejtőgép A szovjet bányákban az uj Doni- vasz szénfejtőgép üzembeállításával kapcsolatban a bányamunkások uj munkaversenyt indítottak. A győztes a 3 sz. Csisztakovantra- cit tárna munkacsoportja lett. A b-rigáld tagjai: Maiivá eniro, Kodo- kovszki és Kucserov bányászok csúcsteljesítményt értek el. Májusban 9418 tonna szenet fejtettek ki. A havi tervet 144 százalékra teljesítették. Ilyen eredményt a járás bányáinak egyetlen munkacsoportja sem ért el. Matvienko a bányászok napjának ünnepén ígéretet tett, Hogy most júniusban az uj fejtőgéppel 12.000 tonna szenet fognak kitermelni. IGY ÉL A SZOVJET PARASZTSÁG A KOLHOZOKBAN C. MILYEN AZ ÉLET 'EG Y KOLHOZFALUBAN Erre válaszoljon helyettünk .1. Sz. .Jegerov, a Szocialista Munka Hőse, . a climitrovi »Crvőzefem -k ol hoz elriöke: A mi falunk, Naszfasznijo, egy domb lejtőjén, terül el. Majdnem minden kolno,ztagnak uj háza van. A régi ház ritka. A fenyőfából készüli, simára Megy aluli gerendák borostyánkőként ragyognák. Pi- ruslanak a cseréptetők. Ebben az évben még tizenöt család építkezik: van, aki <i régi lakást helyettesíti ujjal, van aki a fiának épit uj házal. Mindezt abból a jövedelemből, fedezik, amelyet a kolhozban végzete munkájuk után kaptak. A kolhoz gazdasága még jobban kibővül. Lejárt már a gémeskul ideje. Tiz szivalv- tyus kutat á Ilitől lünk fel. Ezek a kutak a kolhoz tagok házai mellett, a kertjükben lesznek. A veteményes kert dk öntözésére vízvezetéki főcsövet fok leltünk le, szivattyúközpontot és víztornyot .emeltünk, Az artézi kút elegendő vizet ad a mezők öntözésére is. Hatalmas gabonaszárilól építettünk fel. Borjüistálljót építettünk, rendbehoztuk a téglagyárai. Most garázst építünk f> teherautó számára. Sor kerül még a főzelékféljék és gabon a mag vak kéjbe me 1 c 1 e s raktárának felé piles érc. Fészert építünk a műtrágyáinak, a lószerszámoknak, fürdőkét létesítünk... Minden évben többet és többet. Többtermeléssel elfértük azt, hogy telyollesite.ni tudjuk jó léglaliázzai u falusi kunyhót, mindenféle városi kényelmet szerezhetünk, villanyt, vízvezetéket, fürdőkádlat. A falu közepén kétemeletes klubot építünk, halaimias nézőtériéi, könyvtárszobákkal, «lvasóter- mekkeí. Megalakítjuk saját színházvinkat, zcneiskolálíjkat, mezőgazdasági tanfolyamot léte sitiink. A falut dísznövényekkel szépítjük meg, virágágyakkal, pázsittal. Parkot létesítünk g y üm öl csf á k kai. h á rs fákkal, fenyőkkel, búnkat ásunk, melyekben lü körponty okai fogunk nevelni. Jó utakat építünk és nemcsak a kolhozban lesz több autó, hanem a kolhoztagok is beszerezhetik a maguk számára a »Moszkvics« gyárira áhy u s zeniéi}’kocsij nkat.« Ebből láthatjuk azt, hogy milyen sok jót hozott a koliiozparasztoknak a kolhoz. Egész más emberek lellek. Azelőtt soha el nem képzelt jólétet hozott nekik a kolhoz. SZERETIK-E A PARASZTOK A KOLHOZT V Természetesen szerelik a parasztok u kolhozt, mert a mindennapi életük nagymértékű javulásán keresztül tapasztal Iák, hogy helyesen cselekedtek, amikor kolhozba tömörültek. A németek által megszállt területeken a német katonai hatóságok elrendelték, hogy oszlassák fel a kolhozokat és osszák szét a tagok .között a földet egyéni gazdálkodásra. Ha a parasztok meg akartak volna szabadulni ti •kolhoztól. akkor kihasználták volna ezt az alkalmat. i>c a nácik terve csődöt mondott. Sok száz és ezer kolhozparaszt az életét áldozta tel a kolhozért. Nem engedelmeskedtek a németeknek, elásták a terményeket, elhajtották az állatokat; a kol- hozparasztokból, a- szén} okból, fiatal legényekből és leányokból partizánok lettek és fegyverrel harcoltak a német hordák ellen, amelyek feldúlták békés életüket, el akarták tőlük rabolni a szovjet hazájukat. Mindazt a jót és hatalmas eredményeket, melyeket nekik a kolhozgazdálkodás hozott, tönkre akarták Lenni és vissza akarták süllyeszteni őkiet a régi paraszti nyomorúságba. Ha a kolhoz parasztok nem szerették volna j kolhozt, akkor nem harcoltak volna olyan hősiesen, ni int amilyen hősi elszántságnak a mi falVaink népe, is tanúja lehetett. Az amerikai lökések újságotokat küldtek a Szovjetunióba, hogy kikérdezzék a Mul- hozpárasztokat és aztán a világ előtt leleplezzék, hogy kényszerűik a parasztokat a kolhozba, amit azok nem szeretnek. Az egyik amerikai újságíró a »Győzelem -kolhozban feltett egy ilyen »beugratás« kérdést a kolhozpamszlóknak: Mit csinálnának maguk, na megengednék, hogy elhagyják a kolhozt?« I A parasztok először csodálkoztak'. hogy lehet ilyen buta ■kérdést feltenni, mert ez nekik még soha sem jutott az eszükbe, meg különben is a szovjet alkotmány kimondja, hogy aki akar, az kiléphet a kolhozból. Aztán igy feleltek neki:: Ez sohasem fog megtörténni. Gondolja csak meg, hogy akar-e valaki Amerikában munkanélkülivé, koldussá válni saját akaratából? Ugy-je nem! Mi méghozzá nemcsak egyszerűen dolgozunk a kolhozban, hanem szeretjük munkánkat, szereljük a kolhozt.« A társalgás ebéd közben folyt le. — Ha ön olyanhoz tért volna be, aki egyénileg gazdálkodik, mert van ilyen is, akkor nem talált volna ilyen bőséget. A kolhoz tett minket gazdaggá. És az emberek gondolkozása is megváltozóit, — ma már senki sem akar egy kis tele kikel bajlódni: ez hátrányos és értelmetlen volna. Hiába ment az újságíró faluról falura, minden csődöt mondott a »beugrató« tudománya. Amelyik tehénben nincs borjú, abba nem lehet a bor jut belebeszélni? —■ ha még oly szépen beszélünk is! . (Vége kör.)
