Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-19 / 140. szám

a Tavaszi munkákról és MEGYÉNK ÁLLaTTENYÉSZTÉSÉRÖL Két érdekes nyilatkozat Közel négy hónapja alakult meg Zala miegyében is a Me- zögazAasági Igazgatóság-. Dol­gozó parasztságunkat ;ez a szerv iSßgitiöttie tanácsokkal a tavaszi mezőgazdasági munkák o'végzésénél ép nagyi-észt az igazgatóság munkájának kö­szönhető, hogy megyénk az el­sők között szerepel a termelési versenyben. A tavaszi munkák során szerzett tapasztalatokrjc(l beszélj nekünk Felházi Sándor elytárs, az igazgatóság helyet­tes vezetője. — .Megyénk dolgozó paraszt­sága , száz százalékig teljesítette a vetéstervet, tehát nagy munkát végzett. Nem hagyhatjuk azonban fi­gyelmen kívül azokat a hiá­nyosságokat, amelyeket a ve­tésterv teljesítése körül tapasz­taltunk. — Első helyen kell megem­líteni a termelési szerződése­ket — mondotta Felházi elv- társ. — Ezt csak 80 százalék­ban teljesítette dolgozó pa­rasztságunk. Ez azt bizonyítja, hogy parasztságunk egy része még ma is engedékeny a reak­cióval szemben és a kulákság könnyűszerrel; fél levezetheti kok ecetben tapasztaltuk, hogy ivulákok uszítására a dolgozói kis- és középparasztok nem akartak, vagy nem mertek tér- | mielési szerződést kötni. Hason­ló esetek meg ismétlődésének rendszeres felvilágosító munkával vesszük elejét a jövőben. — A műtrágya felhasználása terén is hiányosságokra lettünk figyelmesek. Kellő mennyisé­gű műtrágya felhasználása ese­tén gabonánk és sziemestaikar- manyunk mind szembon, mind szárban acélosabb lett volna és megkíméltük volna a megdü- 1 léstől. Számtalan dolgozó pa­raszttal beszéltem a műtrágya- használatról — folytatta Fel­házi elvtárs. — Megái ta^itot- íiam, hogy ott, ahol műtrágyát használtak, szép egyeneseik a gabonák, ahol viszont elmu­lasztottak műtrágyát használni ott nemcsak hogy megdőlt a gabona, die a termésátlag1 is lé­nyegesen kisebb az előbbinél. Nyilatkozata végén a követ­kezőiket mondta Felházi elv­társ a rövidesen megkezdődő aratási munkákról :- ügy készüljünk az ara­táshoz, hogy azt már viaszéréskor megkezdhessük, s a termést mielőbb be is takaríthassuk. Vigyázzunk, legyünk éberek és nie üljünk fiel a kulákokirak. A későn megkezdett aratás, vagy cséplés az egész országnak, minden dolgozónak kárt jelent. Simon János, a Mezőgazda- sági Igazgatóság állattenyész­tési osztályának vezetője kér­désünkre kijelentette, hogy a Tény és z ál lat tör gal mi N V ' ed­dig egymillió forintot fizetett ki a megye állattartó kis- és középelárasztjaimák a vásárolt állatokért. A’ piaci ár és a NV által fizetett ár között hozzá­vetőleg 80 százalékos külön­bözet van. A megyében folyó törzskönyvezésekről ezeket mondta Simon elvtárs: — A Földművelésügyi Mi­nisztérium által kiadott ütem­tervet egyes állatfajoknál már túlteljesítettük, de valamennyi­nél elértük. Legközelebb 2700 teny ész kocát vá lógatunk át a SEKNEVÁL zalaf telepein. A felszabadulás, előtt — az ura­dalmakat is beleértve — 1900 törzskönyvezett tenyészkoca volt a megyében. Ma tehát en­nek másfélszeresével dicseked­hetünk. '— Utasította egyébként a minisztérium az állattenyésztő osztályt, — mondta befejezé­sül. Simon elvtárs — hogy te­gyük meg a szükséges lépése­ket a megyében mesterséges szarvasm arba n:egterrnékeny i- tő állomások fel állítására. A közeljövőiben két ilyen állo­mást létesítünk a legjobb te­nyészbikákkal1. Jövőévi kenyerünk érdekében... TERMELÉSI VERSENYÉRTEKEZLET SÜMEGEN A versenyértekezlet a dolgozó parasztok parlamentje. Megbeszé­lik közös problémáikat, kicserélik tapasztalataikat, hogy megkönnyít­sék egymás munkáját, S persze a termelési verseny újabb szakaszaira is kiterjed az értekezleten a figyelmük. Nézzünk meg most egy ilyen értekezletet. Például a sümegi já­rás verseny értekezletét... Vasárnap van, de az or­szágú lak csaknem olyan ele­venek, mint a munkanapokon. Kocsik jönnek Dabronc, Káp­talanfa, Nyirád és Bazsi fe­lől. Valamennyinek egy célja van: Sümeg. A községben szépen gyüle­keznek az emberek. Ismeret­lenek elegyednek szóba egy­mással. Megvan a közös be­szédtéma is. — No, milyen lesz a ter­més? — Elég jó. De ha még esik —\ s felnéz az elboruló égre — akkor még jobban meg leszek elégedve. . — Hogy állnak fi kapálás­sal? , i v— Mi jól. Nemaddig má­sodszor kapálunk már. — A- csáp léssel rendben a munkás-panaszt szövetség megszilárdításának alapja. Érdeklődéssel haligatják Scher János elvtárs szavait is:: •— Fokozni keli laliun az éberséget. Az osztályharc pil­lanatig sem szünetel. Pártunk támogatja a dolgozó paraszt­ságunkat ebben a harcban... Kocs György elvtárs, a Dc- ■FOSz járási titkára megszív­lelendő tanácsokat ad a hall­gatóságnak. — A termelési munka ha­li, árosán újabb szakaszához ér el. Líj feladatok várnak ránk: az arjatájs!, a beliaikaritás, a cséplés... Már most fel kell készülnünk ,ezekre a fel­adatokra. jövőévi kenyerünk érdekében. Élénk helyeslés fogadja eze­kéi a szavakat. Egymásutájn emelkednek fel helyeikről a jelenlevők, hogy községük ál­láspontját nyilvánítsák ki. — Ezután is a tőlünk lel­hető legjobban „és leggyorsab­ban végezzük el a munkákat — mondta Tóth József nvires- pusztaí ujgazda. — Eddig is hely tál.(tünk, ez­után is megbízhatnak ben­nünk — jelenti ki. Bors Fe­renc dabrőnei középparaszt. S elhangzanak egymásután a felszólalások, amelyek a sü­megi járás dolgozó paraszt­jainak az öntudatáról tesznek I anu bizonyságot. 9 Közben odakinn hull a ter­mékenyítő eső. A versenyér­tekezlet; pedig tovább folyik. A dolgozó parasztok jól átbe­szélnek minden közös problé­mát. Segítenek az esőnek... /Vemze tiségi fia talok ! lesznek? — Meghiszem azt, mifelénk minden gép dolgozik majd. Hamar akarunk végezni a esép léssel, hogy ne-sokat kés­sünk a termény beadással... Teljesült legtöbbjük vágya. Az eső lassan szemerkélni kezd, majd pár perc múlva szakad, mintha dézsából ön­tenek. Az utcák egyszeribe : iürülnek. Mindenki a gim­náziumba siet. Ott tesz a ver- . any értekezlet. Figyelmesek ők, mind az íöOU-anf!!), akik ott szoron­ganak a nagyteremben és a folyosókon. Szcnlii'ma!/ lv- lárs, a járás főjegyzője beszél: — Járásunk dolgozó pa­rasztsága annak köszönheti példamutató, jó munkáját, eogy elismerte a .Magyar Dolgozók Pártja áltat irányí­tott termelési verseny fontos­ságát, ami boldogulásának és Szlovák, román és délszláv tanszék létesült a Pedagógiai Főiskolán A magyar népi demokrácia a lenini-sztálini nemzetközi politika alapján mindent el­követ, hogy hazai nemzetisé­geink számára biztosítsa a tel­jes anyanyelvi művelődés le­hetőségét az általános iskolá­tól kezdve egészen a főisko­láig. temberétől kezdve be akarnak iratkozni, nevüket, születési adataikat, szüleik nevét és foglalkozását, lakóhelyüket 'és nemzetiségüket közöljék a Vallás- és Közoktatásügyi Mi­nisztérium fii. (nemzetiségi) ügyosztályával Budapest, V., Hold-utca 16. III. emelet. A jövő tanévtől kezdve a budapesti Pedagógiai Főisko- %in pedig délszláv tanszéket létesítettünk. Itt. kapnak ké­pesítést azok, akik hazai nem­zetiségi iskolában fognak ta­nítani, valamint azok is, akik mint szlovák, román, délszláv szakosok, magyar nyelvű ál­talános iskolákban nyernek majd alkalmazást. Akik a pedagógiai főisko­lák e tanszékeire 1949 szép­NÉP- FILMSZÍNHÁZ Uj gép- és hangberendezési Csüt.-vasárnaplg Jun. i6-19-ig. Varázskristály Zenés vígjáték Előadások: hétköznap 6 és 8 érakor, Vasárnap 4.6 és 8 érakor j Valison Mimidet: 3 at tizet, 4-et kap VÖRÖS RÓZSÁK a „Vörös Rózsa“ gyár selymein Fessünk rózsákat az idei legszebb mintákba — mondta Ga­lina Kuznyecova, a tervézőmühely vezetője. --És már festik is a fóliákat a műhely művésznői, a csodálatos emprimé anyagok és kendők tervezői. A Vörös Rózsa selyemszövő kombinát a Szov­jetunió egyik legnagyobb textilüzeme,. évente sokezer kilométer szebbnél-szebb selyemanyagot készít, sokszázféle változatban. A két kiváló, tapasztalt’ munkásnő vigyáz a nép selymére, a nép vagyonára. Volt nap, amikor 140 javaslat érkezett az üzem ujitási bizottságához. Közülük a legjobbak megvalósítása 1.5 millió rubel megtakaritást hoz, így aztán megy a munka a hatalmas szo­cialista üzemben. A selyemfonal állványok nagy ablakos termében közben za­vartalanul, éjjel-nappali peregnek az orsók. Vidám cikk-cakkban szaladnak a csillogó ezüstszálak, mintha sietnének, hogy a sza­badság szép piros rózsáit minél előbb rájuknyomhassák. Nos, Nina Iljícsna —• mit szól az eredményhez? Termelők, ter­vezők, fonók, mérnökök mun­kájából ime itt van az eredmény. Néhány a sokszázfajta minta közül. Tessék választani. —• Gurítson csak le kérem négy véget, ott lesz már alul a „vörös rózsás” is. Vegye meg hamar, csináltassa meg ha­mar, hadd hirdessék a „Vörös Rózsa,, gyár vörös rózsái a dol­gozó szovjet nőik uj ruháiról is mi­előbb a szocializmus örömteli és Jel'tia rt ózta tha t at lan győzelmét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents