Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-19 / 140. szám

Melyik párt&ox

MEMnRANDT?

Az ameri/cdi kato'nék és tisztek részeg tivornyái mind nagyobb méreteket öltenek a ■megszálló t Németországba Nemrégiben Berlin amerikai ható nai parancs ttokénak fej éh vágtak -égj/ üveg szeszesitalt. Külső jelei nem mhotatkoálak az ütésünk g’ tábornoki 'kopg- •ngán, de leket, hogy belülről aurát jobban érezteti hátasét a. megrázkódtatás. Legalábbis erre mintát az a rendkívüli kérdés, amely egy műkereskedő kérvényén- szerepel az amerikai katonai parancsnokság határozataként :

»Kérek jelentési orról, hogy melyik pártnak tagja Rembrandt 2«

Mig erre a kérdésre válasz \nem érkezik, az amerikai övezetben élő műkereskedő és kiadóvállalat •nem kapja meg a

jogot ia zseniális festőművész müvei másolatának terjesztéséhez. Ehelyett kénijtefenek az amerikai katonai parancsnok I kedvenc lovának, rBettyz-nek ■ fényképéi piaira dobni. A ravasz »Die Neue Zeitungé,hogy a kaloaai parancsnok kedvében járjon, a he ivem lovacska f éai/hépét h ítjéle változóbban hozta le.

Nifiigatberlin m ükereskcdói az amerikai parancs rőt súg kérdésének megfejtésére sok ankert mozgási tártak, de mind - czideig nem sikerüli -megáilapítani, hogy hová is tartozik tu\l{ajdonképpen Bem brand l.

Így azhátán a berlini k-iadfü kénytelen Rembrandt kepeinek művészi másolatait lakar alatt faitani, nehogy a veszedelmes képek >>megfe, főzhessék < a lakosságot.

cA tények hány (a

Az amerikai Egyesült Államokban tömegesen zsákmányolják ki a fiatalokat. A munkáltán álló £i3rdüleikorualc, a 14—18 éves fiatalok száma közel 3 millió. Hivatalos adatok . zierint a fiierdülcikoniiaík bére igen alacsony, távolról sem éri :1 a felnőttiekét. A négereik zonos munkáért a fehér munkások bérének felét kapják. A luínkahivatalj statisztikája sze: mt 1946-ban 16.500 munkás í alt meg üzemi balesetek' l>ö- • etkíez'tében és két millió munis szenved súlyos testi fogya- ékoslságban, ugyanezen okból > ifolyiblag. 1946-ban csak a zénbányákban 974 munkás ment tőinkre üzemi, balesetek miatt. Ilyen ß modern rab- - oloamunká az Egyesült Alla- okban.

* p

Majakovszkij, a nagy szov- d költő “hal állának 12. év fordája alkalmából Elza Tmo- tt francia (4rí<5|nő előadást/ bárt' tartani a várisi egyetemi \ci költő életéről és művelői. A rektor beleegyezését ad- > d.e Delbos/közo-asxigyi ■ miniszter »államid-élyK láiot Mondás megtartásában es ereken '»egtütdM. Kilátni ; jp j, gy !nemrégiben Ngu|- ‘ i^d 'iietország amerikai megellő .csapatainak parancsnoka a-- tiltotta Májakovszkij müveinek terjesztését. A rvarshalli- lt Franciaország minisztere

ame. lkai gazdáinak kedvébe aka,- járni.

*

Byrnes, vol;t aCnei-ika! külügyminiszter egy gyű'énen kije intette: »Meggyőződésem, hogy a 'Szovjetunió nem zavarja mega békét». I án, Byrnes is rájött, hogy a Szovjetunió békét akar. Persze, sokkal jobb ](ett volna, ha ezt még k üi ügy mi írisz térségé alatt' is" meri fel,, illetve ha ennek a felismerésnek a jegyében ő iis békiepoijtiikát folytatott volna. Be még mindig jobb későn, mint soha... Utódai tanulhatnak tőle.

*

Ma már mindenki itudja, hogy a MarshalUterv nem segély a nyu- ig.ateurópai népeknek, hanem jó üzlet a Wall-Street bankárjainak. Ezt a tényt támasztja alá az Action c. francia lap, amely Ikivona.- tokat közöli George Malone neva. dai köztársaságpárfi szenátor beszédéből:: ,,.A Marshall-terv európai bizotítságának adatai szerint a Wall-Sitreet nagy bankárjai a következő nyereségeket tették zsebre a Marshall-terv keretében kötött szerződésekből: a Bankers Trust Co és Irving , Trust Co (Morgan; tröszt) 91 illetve 35 millió dollárt, a Chase National (Rockefeller) 87 milliót, egy newyor- iki bank, a Continental National Bank egymaga 28 milliót és igy tovább és-így tovább.,,”

Könyvtári

előfizetés

A PUSKINRÓL elnevezett Krasznodarszki vidéki köl-ca ön- könyv I ár távoli előfizetési osztályt létesített. Az oszt tiy sok miezőgaz diasági s.pecfai ist át,

kolhoz és szovhoz ve;e- tő't lát ol ia legfrissebb mezőgazdasági szakkö nyvekkel. A mezőgazdasági szaímm,berkenek a krasznodarszícl vidéki Puskin könyvtár megküldi a szükséges irodalomjegyzéket és a. válasz leérkezése után a kért könyvei is.Ezer tagú énekkórus

A Szovjetunióban nemrégiben zajlott le a dal ünnepe. Podoljlzkban a járás, területéről mintegy 4500 énekes gyűlt össze. Áz ünnepséget 1000 tagú kórus énekszámaival nyitották meg. xA kolhoz-kuItuTcsoporfcík. énekkarainak fellépése kb. nég ói a hosszat tartott. -A kór usok orosz és ukrán dépdalokat énekeltek, népi táncokat a Italt elő és Puskin, müveit szavalták. A dal ünnepén Po.lolszkban más jáiá'ok és kerti le lek küldődéi is rész Ivettek.

Uj munkás lakóházak épülnek Minszkben

Minszkbíen nagy lendülettel folyik az uj lakóházak' építése. A pályaudvar előtti, téren rendkívül gyors iramban épül egy gy önyorü, sokemeletes. munkás lakóház a vasutasésál adok ©zárnál-a. A házban. 110 összkomfortos lakás lesz. A Hapcikban indult két ugyanilyen nagy munkáslakóház építése M inszik más kerületében. A. gépkocsigyár nruiikásteteptilósén hét uj hatalmas bérház építését fejezték be nemrégiben. Megkezdődött 44 2—3 emeletes lakóház építése is.

Népi demokráciánk nemcsak megnyitotta az iskolák cs egyetemek kapuit a dolgozók gyermekei elölt, hanem anyagi segítséget is nynjt tanulmányaik elvégzéséhez. Az 1948— kJ. tanévben 130 millió tor intői fordítanak a munkás- és p arasz látják t o vá bb tan a 1 ásának biztosítására. Ez az ösz- szeg jövőre még jelentősen megnövekedik. Idén I10 állami és népi kollégium működik az országban. A kollégiumok száma szeptemberig ötszázra, a kollégiumi diákság létszáma 23 ezerről 32 ezerre emelkedik. Az ál.am 350 forintot költ minden egyes kollégista ellátására. Azok a kollégisták, akiknek szülei mái nem élnek, vágy ellátásuk án..'iiyen más osbót Hiányos,

a jövő tanévtől kezdve ruhát, fehérneműt, tanszereket és havonta 30 forint zsebpénzt is kapnak. A Magyar Dolgozók Pártja javaslatára már az idén is 15 ezer általános iskolai tanuló kétizken negyven-nyolcvan forintos, 3000' középiskolás pedig háromizkon nyolcvan-száz forintos tanulmányi segélyt kapott. A jövő tanévken a középiskolások közül

11.000 diák 50 forint, 2000 pedig 100 forint tanulmányi segélyt kap havonta. A főiskolai és egyetemi hallgatók közül minden rászoruló 100-100 forintos ösztöndíjat kap. Ezenkívül kiosztják a tudományos munka eredményeit értékelő és jutalmazó ösztöndij-tanács dijait is a legjobb lois-kolai hallgatók közöti.

Junius 25-től Julius 10-ig

lehet jelentkezni az egyetemekre és főiskolákra

A magyar főiskolák ésegyejemek az aj tanévben ezei és ezer uj diákot várnak. Most közöxtékm beiratkozások rendjét. Ezek szerint valamennyi egyetemen és főiskolán június 25-től július 10-ig kérhetők a felvételek. Y kér- vényürlapot a középiskolák pályaválasztási bizottságai n á 1 vagy az egyetemen és főiskolákon kapják a diákok. A felvételi kérvényeket okmány- bélyeg nélkül arra i karra, vagy főiskolára kell, beadni, illetve postán elküldeni, amelyikre a jelentkező beiratkozni kíván. A kérvényekhez egy részletes életrajzot is be kell nyújtani. Az okmányokat a ben atkozáskor kell eredetiben bemutatni.

Egyidőbcn több karra, illőivé főiskolára is beadható felvételi kérés. Ha az illetőt több helyre is felvették, három napon belül nyilatkozni köteles, hogy melyiket választja.

A lehetséges ifjak továbbtanulásának elősegítésére mindenki kap ösztöndijat, aki rászorul, s szorgalmas, becsületes munkájával rászolgál). Elsőéves egyetemi hallgatóknál a szociális helyzeten kívül; a középiskolában elért eredményt veszik az elbírálás alapjául. Elsősorban munkások és szegén vp arasz tok gyermekei kapnak ösztöndíjat, de rendszeres támogatásban részesülnek az egyéb kisemberek és értelmiségiek gyermekei is.

Junius 26:

SzÖVOSz nagyválasztmányi ülés

Junius 26. iá megye szövetkezeti életének fontos határköve lesz. Ezen a napon megye -nagy választmányi ülést tart a SzÖVOSz, ahol majd megválasztják Zala megy© szövetkezeti küldött art az országos értfeikezl tetre.

Tudatában van a szövetkézbe tömörül[fc dolgozó parasztság e nagy válasz t mányi ülés hatalmas jelentőségének, hí- |

szén a vezetést kis- és közép- parasztjaink vették a kezükbe Őzen a vonalon is. A közös érdek kötelez, hogy a jövő fontos• feladatainak irányítását, úgy politikailag, mint szakmailag- a jegjobbaikra bízzák. Megfelelő embert, a megfelelő helyre! Ezeknek a göndioljaitcjknaik a jegyéi ea se; eglgnek össze június 26.-án, vasárnap Zalgegerszegcíl a megye városainak és falvai- |

rak szövetkezeti küldöttei.

Emeli a magyválasztmányi ülés jelentőségét az a tény is, hogy képviseltetik magukat, a vármegyében eddig megalakult 1 er melócsoportok is.

— TORMAFÖLDÉN a Szülői Munkaközösség határozatban ítélte el a háborúul uszitókat. ,,Gyermekeink jövője .érdekében nem segítünk a nép sírásóinak” — írják.

— ZALALÖVÖN az általános iskola tanulói 20 mázsa rongyot gyűjtöttek és adtak át a Gyapjú- értékesítő Nemzeti Vállalatnak.

GY ÉL A SZOVJ ET PARASZTSÁG A

KOLHOZOKBAN

5.

HOGYAN OSZTJÁK EL A JÖVEDELMET A KOLHOZBAN?

Induljunk ki onnan, hogy az ••• szes jövedelméből elsősorban kolhoz kiadásait, kell fedezni.

A kolhoz visszafizeti az, álmának azokat a kölcsönöket, amelyeket kapott. Ilyenek pél- . ul az állami gépállomásoknak szántási dijak és egyebek, léi :a különböző beruházási lesönök, tenyészállatok, stb. pénzbeli jövedelme után jö- \ delpni adót fi>zefc a kolhoz.

Ezenkívül egy bizonyos meghatott tie rmésim ennyi séget el- az aljamnak. Erre azért a szükség, m|srt a szovjet álom igy biztositjia., hogy az ipari dolgozóknak mindéig biztosítva Jegyen megfelelő • mérték ben az éljohniszerellátása és ebből tartalékol az állam, esetleges elemi csapások idejére, amikor szűkösebb a fonmés.

Ezek a terheik, amelyeket a kolhoz az állammal szemben visel,, az egész Szovjetunió területén átlagban a koljiozoik jő vedel mének 9.4 százalékát teszi ki, tehát egyá Ijalában nem nevezhető nagy tehernek.

A másik kiadási tétel tulajdon képen csak olyan kiadásnak számit, mint mikor egy paraszt, elgidja. a süldőt a vásárban és iaz árából ekét vesz magúnak, vagy ólat épít, stb. Ugyanis mikor a kolhoz vezetősége ösz- szieszámoljn. a'z év végén a jö- \©delimet, akkor miegál 1 appitja azt is, hogy mennyit kelj tartalékolni a következő esztendőre, milyen állatokat vásárol esetleg a kolhoz, milyen gazdasági épületeket építenek a következő évben, vagy bevezetik a viljainyt a kolhoz fial ub!a(, miennyit tartalékolnak esetleg rossz esztendőre, mennyit fordítanak a m unkíalképtélén, beteg, vagy öreg kolhoztagok segélyalapja javára:, stb. Látjuk, hogy ezek mind; olyan kiadások, amelyek más utón megtérülnek a kolhoztagoknak és éppen ezért ebben a kérdésiben nem szoktak viták ljenni a közgyűlésien, amely jóváhagyja ezeket az összegeket.

Ezek a beruházások és tartalékok országos átlagban a kolhozok tiszta jövedelmének körülbelül 37,7 százalékát teszik ki.

Az ezek után fennmaradó részét a tiszjtai jövedelemnek, ami kb. 52.9 százalékot tesz ki, szétosztják a tagok között, kinek-leinek a végzett munkája arányában. A kolhoztagok részenodnek pénzben is. A kolboztagok a tiszta pénzjövede- lemnek több mint a felét, a terményeknek pedig kb. eg'y- harmadát kapjak meg munkájuk utáni részesedés fejében.

VAN-E EGYÉB JÖVEDELME A KOLHOZPARASZTNAK ?

xY kiolhozpiarasztoknak tekintélyes jövedelmük van a házuk körül termelt növényi és állati termékekből. Minden kol- hoz parasztnak van a háza körül kertje, amelyben vannak gyümölcsfák, soknak van méhészete, tehene, anyadisznója, nevelj aprójószágot, apró veie- ményeket és ezekét maga adja

ol, iá piacon.

MENNYI A JÖVEDELME EGY KOLHOZPARASZT CSALÁDNAK ?

Nehéz lennie erre a kérdésre röviden válaszolni, mert sok mindentől függ, hogy mennyi a jövedelme ©gj családinak. Természetesen attól függ, hogy mennyi, munkát végeztek.

Példának hozunk ide egy ál lag-családot. 1947-ben egy öttagú család, ahol a családfő nem is volt még otthon az év legnagyobb részében, mert még katona volt, a család évi'jövedelme a részesedésből : 41 q gabona, 160 q burgonya, 100 q főzelékféle, 41 q takarmány és 10.428 rubel készpénz volt. Ehhez jött még az a pénz, amit házkörül i termékekből, tejből, aprójószágból, stb. árultak a piacon.

MIT HOZOTT A KOLHOZRENDSZER A PARASZTSÁGNAK?

Azok a parasztok, akik a cári időkben olyanok voltak, mint a koldusok, rongyokban jártak, akik állandóan’éhezlek és tízezrével pusztultak el az éhségtől ér a járványoktól, akiknek 10—12 é\es gyermekeikkel kelteit ehnenniök h faluból rnesz- sziie dolgozni, hogy betevő falatjuk legyen, akiié előtt isme- nőtlen volt a fehér kenyér, amelyről ilyen közmondás szü- lplett. : »xY testvérkém látta — a földesül- zabálta« —- ezek a parasztok most müveit, megöl égődet t kolhüzparasztok.

500 kollégiumban 32 ezer diák tanúikat az 1949-50-es tanévben