Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)
1949-06-16 / 137. szám
Trockizmus, nacionalizmus s *' az imperialista behatolás eszközei 1. Mi a trockizmus ? Talán valami eltévelyedés, holmi téves »ideológiai irány» a muinkás- rr.ozgalmon belül ? Nem, sem.- tnieáetre sem. A troc'kizmluis nem »eltévelyedés«, nem »térés irány«, amilyet kellő bírálat és önbirálat segítségével vissza letet te rolni á marxi z- ntlus-leninizmus talajára. A trockizmns: a munkásmozgalom soraiba befurakodott ellenforradalom. Kik a t rock isták? Talán olyan személyek, akik egyik- másik kérdésben téves álláspontot foglalnak el? Nem. Az elhajlás a helyes marxista- leninista pártvonattól rendkívül súlyos dolog és kiindulópontja lehet a tro-ckizinasnak. Te á trockisták nem »egyszerű« elhajlók, tó védőik. A trockisták párt ütik a munkás- osztály, a szocializmus ügye (ellen:, az imperialisták, az ellenforradalom oldalán. A troc- k isták nem megté ve etettek, ak ik átmenetileg kerültek egy-egy kérdésben burzsoá befolyás alá* A trockisták dühödt ellenségei á proletariátusnak, a dolgozó népnek, oldhatatlan, vak gyűlölet vezeti ökleit a szoeializmiul9 hazájával,, a Szovjetunióival szemben és a kommfünisía pártokkal szemben. Mi a trockisták , programja, ideológiája ? A szocialista építés győzelmes perspektívájának tagadása ? Szembenállás a proletárdiktatúra lenini elméletét \©1, a munkás-paraszt szöveti tóg gondolatával ? A proletár- i n .tornác ionalj zm u s szel lemének tagadása, a burzsoá-i rációnál izmus követése ? Szembefordulás a belső pártidemokráciával, diklátori hajlamok a pártszervezetek vezetésében ? igen, ez is, az is, amaz is, mindez együtt és még mindezeknél is több. A trockizmus »programja«, a trockizmus »ideológiája«, a forradalma, a marxista- leninista elmélet tagadása minden vonalon. A. trockizmus »programja«, »ideológiája« : a burzsoáziának, a kapitalizmusnak, az ellenforradalomnak programja és ideológiája, — hazáig baloldali frázisokkal álcázva. Valójában a‘ trockizmus programja: mindig és mindenütt akadályozni a munkásosztály, a szocializmus ügyéit ek haladását; mindig és mindenütt a kapitalizmust, az ellenforradalmat szolgálni — a munkásosztály soraiba befurakodva'. Amikor sorsdöntő volt a dolgozó paraszttömegek felsorakoztatása a műnk ás hatalocil mellé, Trockij és cinkosai »elméletet« fabrikáltak a munkás- paraszt szövetség gondolata- ellen ; amikor a szocializmus íel- épitéséért folyt a harc, — Trockij és cinkosai tagadták ennek lehetőségét janiikor úgy látták, hogy küszöbön áll a légy vei es összecsapás a SzovÍ 'etUnió és a kapitalista világ űzött — kémkedéssel^, Szabo- tálással, rombolással akarták egyengetni az imperialista hódítás útját, a szovjet dolgozók szabadsága vérbe lőj tásának útját. És minél, erősebb lelt a e zoc ial i z m us őrs z ága, mi n él győzedelmesebb a munkásosztály, annál inkább nyúltak a tog be este le nebb eszközökhöz, a kártevéshez, az orvgyil'kosSághoz, idegen imperialista hatalmak kémszervezeteiniek szolgálatához. A trockistáknak tehát valójában nincs ideológiájuk. A burzsoázia zsoldosai, az, ellen*A feniti cik/kv a ,,Sz.abad Nép'1 junius 12-i számában jeleni1 meg. Nagy fontosságára való tekintettel teljes terjedelmében közöljük, foriadalom brávói ők, akik igyekeznek rejtve, a kommunista álarcában megközelíteni sorainkat és harc i __ taktikájuk! a tőrdöfés, az orvtámadás, az árulás. 2. Azt mondtuk : az elhajlás a marxi-lenini vonaltól, —- kiindul ópontja letet a trockizinus- nak. Visinsizkij, elvtárs 1937- iben, a »trockista szovjetéi lenes központ« tagjai elleni bünper főállam ügyészeként megái lapította a vádlott trückistakról : »Jelent éktelen pártellenes fink ció alakításával kezdték... aíz összes szovjetéi lenes csoportok és irányok legfőbb szócsövévé ,3 a fasizmus élcsapatává váltak, amely a külföldi kémszervezetek közvetlen parancsait hajtja végre.« Meddő dolog volna arról elmélkedni, hogy ennél vagy annál a trockistánál mikor csapott át a pártvonaltól \ aló »egyszerű« eltévelyedés a nyílt pár fűtésbe, osztály árulásba, az ellenforradalom tudatos szolgálatába. Nem az a lényeges, hogy meddig volt Trockij és bandája »»csak« a burzsoá befolyás képviselője a pnunkás- mozgalomiban és mikor lett tevékeny'' ügynöke az imperialisták" kémszervezeteinek. Nem az a lényeges, hooy meddig volt Tito »csak« frakciós, meddig voltak »csak« burzsoá nacionalista és egyéb antileninis- ta elhajlásai és mikor áll át teljesen az imperializmus táborába. Az a lényeges, hogy a párt hűség megszegése, az eltérés a marxi-lenini 'ideológiától : olyan meiedek lejtő, amelyről nagyon gyorsan lehet az ellenforradalom," az imperializmus karjaiba csúszni. A trockista perek során kitűnt, hogy a vádlottak között, a régi trockisták mellettit, mint Kresz- tinszkij, Rosengolc, Kakovszkij, — akik idővel csaptak fel ellenséges kémszolgálatok ügynör keinek — voltak olyanok is, mint Ratajesak, a német titkosszolgálat ügynöke, Hrase, a csehszlovák és Sarangovics,_ a lengyel kém, akik már spio- nokként jöttéik a Szovjetuínió- ba és ott találkoztak össze a trockista Ilkái, ott lettek a trockista szervezet tagjai- És *3z a találkozás épp oly kevéssé véletlen, mint amennyire nem véletlen Vetebitnek, áz angol titkos szolgáliajt jugoszláv helyettes külügyminiszteri tisztségbe emelkedett ügynökétek összetalálkozása Trióval. »Nein ehet véletlennek tudni 'beazi, hogy ia trockisták) bucharinh- Iák, nacionalista elhajlók, Lcr nin és a Párt ellen húr colra ugyanlßzzul végezték, amivel ja mensevikiek és eszerek — a fasiszta kémosztályok ügynökeivé, kémekké, kártevőkké, gyilkosokká, d i verzáfisokka, hamárulókkií leitek« — írja a Szovjetunió iKommunista (bolsevik) Pártjának Történetében Sztálin elvtársi. Nem véletlen ez, mert aki nem a munkásosztállyal tart, aki nem a Párttal tart, laki frakcióharcot indít a Párt ellen, teret enged, az elhajlásoknak, nacionalista szovjetellenes nézeteknek, —- az törvényszerűen az ellenforradalomnál, az imperialistáknál köt ki és ott is a iegaljasabb, legbecstelenebb csapatot alkotja. »Az esőin énij ek me ne te m cg ni uta tta — Írja Rákosi elvtárs. a »Tartós Bókéért, Népi Demokráciáért« legutóbbi számában —, hogy a jugoszláv árulóknál nem az erők túlbecsüléséről, vagy más érthető hiedelemről vári rnár szó. Tizenegy hónap alatt a Tito-band\au szociálisig épiléS és nemzetközi békéfront ellenségeinek egyik legaktívabb ro fia m csapata oá változott. Az imperialisták gy ülőiéi éfa szocializmus építőivel szemben a jugoszláv vezetőknél inég jüb az árulók rossz lelkiismerete és az a feneketlen aljassá// és elvtelenség, amely a trockista mozgalmfit mindig jellemzi.« 3. Nemcsak abban van törvényszerűség, hogy a pártellenes. frakciók, a marxi-lenini, vonal árulói, a 1; rock isták ro- hamlépéEiokbén futnak az ellenforradalom táborába. Az is törvényszeiü, hogy az imperializmus megkeresi és megtalálja a munkásmozgalom ju dósait. Az imperialisták is tudják, milyen kapu-kon kell kopogtat-' niok, melyek nyitnak meg előttük. Ezért építette az imperializmus már 1917-ben a troc- kizníusra ellenforradalmi terveit. »A nagy összeesküvés« eimü könyvben írják v Sayers és Khan erről : »Az angol kormány u,gy döntött (1917-ben), hogy megengedi Trockij visz- sza térését Oroszországba. B mice Lockhart angol ügynök emlékiratai szerint az angol Intelligence Service (a kémszolgá- liat) bizott abban, hogy esetleg kihasználja & Lenin és Trockij közötti ellentétet.« , Visinszkij elvtárs 1937-e,s vádleszédéken azt hangoztatja a pártellenes csoportosulásokról : »Ezeik a csoportok a főcsatornái minden szovjetellenes hangulatnak, reménynek és törekvésnek, ők az a faltörőkos, amellyel a szovjetek ellenségei rést akarnak ütni államunk lallain, le akarják rombolni a szocializmusnak álta- lulnk felépített várát.« . Látják, az ellenség készen áll, ugrásra készen, Jio.gy kihasználja a legkisebb elhajlást a marxi-lenini irányvonaltól, a buyzsoá 'befolyás minden jelentkezését és. a legkisebb résen, repedésen át, amely Pártunk egységének vasfalán ’támlád, — megkísérli, hogy soraink közé hatoljon, belülről végezze bomlasztó -munkáját. 4. Mindebből világos, hogy a trockisták nem egyszerűen az imperializmus zsoldosai, haneml ■speciális feladattal megbízott zsoldosok, orvlövészek. Az a feladatuk, hogy a munkásosztály szivét sebezzék meg, a Párt egységét, erejét próbálják aláásni, feladatuk »|U lenini vezetésnek belülről való me gingatása és megdöntése«. (A Szu(K(b)P Története.) Ezért a trockisták jellemvonásához tartozik a kétk'ula- esósság, a képmutatás, az ál- areviséiés. »Hogy vajat nyomorult csoportjukat a leleplezés-' löl s megsemmisüléstől megóvják, — irjja ;á Bolsevik Párt Törtéjniete — a Pán ocü.actó hívének álarcát vették m. púkra, egyre jobban hajbókolt ka Pártnak diesh lmmtszókát zeng lek neki, cs úsztak-más zt\v a előtte — ugyanakkor megszakítás nélkül folytatva rejlett aknamunkájukat a munlcfósoü és parasztok ellen.«. A Tiío-blanda is azzal igyekezett terroruralmát erősíteni, hogy a tömegek szemébe port hintve, a Szovjetunió odaadó hivének tüntette fel» magát., de ugyanakkor minden eszközzel megpróbálta megtörni a jugoszláv nép szeretekét a Szovjetunió iránt. 5. A trockizmus a szocializmust építő népi demokratikus országokban i,s a kapitalista csókevényekből1, a burzsoá ideológiai maradványokból táplálkozik. Sztálin elvtárs a Bolse- vik Párt XVII. Kongresszus sán hangsúlyozta: »*4 fcapita- Hzrnivisinak az emberek öntuda- lábmi élő csők erényei jóval szivósabbajc a ^nemzetiségi kérdés terén, mint beír mely más téren.« A Pravda 1948 szeptember 8-i számában a Bolsevik Párt Központi Bizottsága cikket tett közzé : »Hova vezet Tito csoportjának nacionalizmusa Jugoszláviában« címmel. Ebben a cikkben hangsúlyozza: »Olyan viszonyok között, amikor a Uúrzsoázia hatalma megdőlt, a kizsákmányoló osztályok és ügynökeik a naciona- Kzm'us mérgezett fegyvereihez nyaknak, hogy segítségével visszaállítsák a régi rendszert.« Ezért lett a nacionalizmus az el len forradalom egy ik legfőbb fegyverévé, ezért lett a nacionalizmus a trockizmus legfőbb forrásává. Miért elválaszthatatlan a munkásmozgalom, soraiba beszivárgó nacionalizmus a troc- kizmustól ? Miért lett a trockisták legfőbb »ideológiát« jellemvonása ma a nacionalizmus ? Azért, mert a nációnálizmiuia egyenlő a szovjeieltenességgel, szembe lord ul ásít jelent a győzelmes szocializmus országával és szembefordulást a nemzetközi munkásmozgalom élcsapatával, Lenin és Sztálin pártjával. Azért, mert a nacionalizmus :a proletár testvérpártok közösségéből való kiszakadást jelenti ; a niulnkásnemzetköziség gondolatának elárulását. És aki nem áll a proletár-internacionalizmus, a munkásnemzetköziség talaján, az nem áll a marxizmus-leninizmusi, nem ál a szocializmus táborában. Aki a nacionalizmus talaján áll, azzal már bizton számolhatnak az imperialisták és ezek kém- szervezetei. Proletár-nemzetköziség — vagy nacionalizmus ? Ez a kérdés a próbaköve annak, hogy valaki a munkásosztály oldia*- llán, a béketáborban áll-e, vagy pedig az imperialisták oldalán. Ti teákat elsősorban nacionalista politikájuk tette szovjjet- ellenessé, süllyesztette az imperializmus hitvány zsoldosaivá. És elkerülhetetlenül az imperialisták partján köt lan mindenki, aki a nacionalizmus fertőjébe téved és árulója lesz a proletár internacionalizmusl marxi-lenini eszméjének. Ezért hangsúlyozza annyi nyomaték- kai a SzuK(b)P Központi Bizottsága említett cikkében : »Tisztában kell lenni azzal, hogy W marxizrréivs és a ináció- ■nalizmms nem fér meg egymással, hogy a 'nacionalizmus, mint ia Ihárzsoázia ideológiája 1— ellensége a marxizmusnak. Tisztában kell lenni azzal is, hogy ta marxizm}u)s-lminizmiis nem tűrheti meg a nacionalizmust, vagy a nacionalizmus felé való elhajlást a komnúip nista 'pártokban, hogy a marx- izmlics -lenimizmus kötél ességé - nek tartja kijiitani a nacionalizmust, bármily formát öltsön is, mert ezt követelik a dolgozók érdekei, ezt követelik a népek szabadságának és barát- súgónak. a szocializmus diadalmas építésének érdekei.« 6. Természetes, hogy ez a figyelmeztetés nemcsak Jugoszlávia felé hangzott el. Mi sem feledhetjük, hogy a kapitalista világ határán élünk és országúinkban is erős kapitalista elemek vannak még. Nem feledhetjük, hogy a szocializmus építése nálunk ezeknek a kapitalista elemeknek fokozódó ellenállásával találkozik. Nekünk is szól Sztálin elvtársnak a Bolsevik Párt XVIII. Kongresszusán elhangzott figyelmeztetése : »Ne feledkezzünk meg a kapitalista környezőiről; véssük, emlékezetünkbe, hogy a külföldi kém szervez etek ezentifj is küldeni fognak országiunkba kémeket, gyilkosokat, káólevó- ket; tarVstUfc ezt emlékezetünkben és erősítsük meg a mi szocialista felderítő szervezetünket, segítsünk neki rendszeresen abban, hogy összetörje és kiirtsa a nép ellenségeit.« Nem először vetődik íiel nálunk ez a kérdés. Közvetlenül Tito és cinkosai árulásának leleplezése után Rákosi elvtárs ügy el mez tetett bennünket : »Más elvtársak felvetik akér- dést, hogy nem fenyegeti-e a mi párlu\nkat is hasonló veszély. Nem történhőlik-e meg xrelünk is, mint a juyoszlávok- kal, hogy miközben vizet prédikálunk, bort iszunk. A felelet erre, kedves elvtársak, csak az lehet, hogy igen minket is fenyegethetnek ilyen veszélyek, ha letérünk a marxizmus-lenin- izmais útjáról. Három hónappal ezelőtt, . amikor Politikái Bízott súgunk először szögezte le ha/á, ozafilag álláspontját a jugoszláv kérdéshez, láasi'toMuk a Politikai Bizottság tagjait, hogy legyenek résen ‘es c’sirá- jában fojtsanak el _ minden olyan kísérletet, amely a felszabadító Szovjetunió szerepének lebecsülésére, vagy el- homályositásám irányulna vagy amely alkalmas volna arra, hogy zavarja és megrontsa azt az őszinte és bensőséges viszonyt, amely PárMnkdf; és országúnkat a felszabaditó Szovjeéujnióhoz, annak Kommunista Pártjához és nagy tanítónkhoz, Sztálin ehtiárshoz fűz.« És Rákosi el.vtárs felhívta a figyelmet arra is, hogy »nú- f[únk is megvan a veszélye árnynak, hogy a burzsoá-naciona- lizmus belopódzik soraink közé. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a felszabadiiilást 25 esztendős Horthy -rendszer előzte meg, a maga soviniszta-irredenta propagandájával. S hogy <e rendszer elölt meg éppenséggel a magyar faji, fens óbb s ég, a magyar szuprémácia tévtana fertőzte meg a magyar nemzedékeket. öncsalás volna ai'ra gondolni, hogjy ennek a soviniz- musnßk már nincs maradványa és nincs szükség vele szembeszállni.« (A nagybudaposti pártf u,nkc ionár ius ok értek|ez leién mondott beszédéből.) Arra figyelmeztetik eziek a sorok Pártunkat, hogy mi sem lehetünk tétlen szemlélői a »jugoszláv esetnek« ; bennünket is fenyeget az a veszély, hogy az ellenség sorainkba csempészi hitvány trockista ügynökeit; nekünk is fel kell venni ez ellen a harcot. A harc az imperial,izmus trockista ágensei elten elsősorban azt jelenti, hogy még jobbján elmélyüljük Pártunkban és egész népünkben a lángoló szereteteit függetlenségünk és szabadságunk oltalniazója, a népek szabadságharcának útmutatója és példaképe, a Szovjetunió iránt. Azt jelenti ez a harc, hogy még jobban elmélyítjük sorainkban a jirole tár- in tornác io- naliznius szellemét, még kíméletlenebb harcot folytatunk a burzsoá-nacionalizmus minden árny alata, minden maradványa ellen. Azt jelenti ez a harc, hogy még tovább fokozzuk sorainkban a határtalan odaadást jés hűséget Pártunk iránit, Rákosi eivtars iránt, & Sztálin elvtárs Útmutatását követve »úgy őrizzük Pártunk- egységét, mint m szemünk vi’ágát«. Betlen Oszkár
