Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-01 / 126. szám

'

„Szaktudásomat úgy kasznositoni, hogy dolgozó paraszttársaímnak

haszna legyen66

Látogatás a szövetkezeti termény felvásárló tanfolyamon

1 MICHAIL SZUCHA NO V :

A szovjet paraszt magántulajdona

Az asztalon ’nedveisségmegál lapító 'kiószülék, fajsulymérő, kiilön- Jböző magvizsgáló nagyítók, meg vagy 40—50 féle termény és fü- mag, Valóságos kis kísérleti laboc- raíóriumban érezzük magunkat, amikor a Zalaegerszegen megindult kéthetes sző vetkezeti-termény f elvé.. sárlóképzö tanfolyamának előadóterhiébe lépünk.

Elméleti és gyakorlati oktatás

A hallgatók Somogy és Zala megye területéről jöttek. Mind a 48-an dolgozó kis- és középpa- rasz'tok vagy azok gyermekei. Sző- ■vetkezeti tagok, vezetők. Négy nőt is (látunk a padsorokban, IN’ag'y figyelemmel hallgatják Kollen Vilmos szakelőadását. Éppen az apró magvakról beszél. Minder hallgató előtt ott vannak a mag- minták, meg a magvizsgáló nagyító. Valamennyien azonnal gyakorlatilag elsajátíthatják az anyagot.

Most néhány perc szünet következik. Éppen itt van mellet tűnik Horváth Béla Somogytarnócáról. Uj gazda. Szövetkezeti vezető, Simon Erzisébet meg Kisgörbőről jött. Hallgassuk csak meg,, mi az ő véleménye erről a tanfolyamról:

4 nők bebizonyítják: méltók a bizalomra

— Felbecsülhetetlen hasznos tudnivalókat sajátítunk él ezen a tanfolyamon. Minden szövetkezeti term én yif e)ívásá hlóna k mu lhaltat 1 an szüksége van erre a szaktudásra. Bizony, enélkül úgy érzem, meg sem kezdhettük volna munkánkat. ’Igyekiszem is minél jobban megisi- merni a terményfelvásárlás tudományát, nehogy becsapjon otthon majd a kulák, mert hát a falu ku- pecei és azoknak szövetségesei iki penderítitek! .a gabonafelvásárlók sokaiból. 'Persze, hogy ez nem tetszik nekilk. De mi nők is bebizonyítjuk, hogy a belénk helyezett bizalomra méltók leszünk.

Tanulságos volt a Szovjetunióról szóló előadás

Gyuranecz Károly miháldí szövetkezeti vezető a következőket fü. zi hozzá:- Azokat a politikai előadáso- -<kat, amiket itt az iskola vezetőjétől, Márkus Imre elvtárstól hallunk, este magunk közt megvitat

juk, A munkás-paraszt szövetségről tártait tegnapelőtti előadása, meg a mai, amely a Szovjetunió mez őg.a zda s ág ával 4 og IVillkb z oitit,

olyan tanulságos volt, hogy aká" reggelig is elhallgattuk volna. Lesz miről beszéljek, ha a faluin hazamegyek. Elmondom a szövetkezeti tagtársaknak’ is, amit itt tanultam.

Most Máhkus Imre elvtársé a szó. Arra a kérdésünkre, hogyan látja a tanfolyam hallgatóinak az előmenetelét, a 'következőképpen íeíel:

Kiragadjuk a terményíelvásárlást a spekulánsok kezéből

— Az iskola Valamennyi tanú- dója lelkiismeretesen, szorgalmasan tanul, képezi magát'. Politikai és szakelőadásainkat általam. , eddig még nem tapasztalt érdeklődéssel és figyelemmel hallgatják. Hiszem, hogy odahaza is a terményfelvásárlásban becsülettel megállják a helyüket. Ami megragadta a figyelmemet, az a hallgatók példás fegyelme,

— Az a célunk ezzel a tanfolyammal is — folytatja —, hogy hazamenve a hallgatóki munkaterületükön, az itt szerzett tudásukat tovább adják. Érezze dolgozó pai- raszfságunk. hogy a régi kupecék helyett az ő vérük, a nép fiai veszik át szövetkezeteinkben ferméA „PÁRTMUNKÁS“

május végén esedékes 11-ik száma Központi Vezetőségünk (ülése miatt csak 'j un ins elején jelenik meg.

nyeiket és ezzel is az ö érdekeiket szolgáljuk. Kiragadjuk a ter- ményfelvásárláist a falu spekulálóinak kezéből.

Kitűnő szakember leszek, a nép érdekét szolgálom

— Nagyon helyes ez így — állapítja meg Novak János gutor- földiei kisparaszt. — Előttem kiulák volt Gutorföldén la. gjabonaf el vásárló. Szidták is mint a bokrot a mi parasztjaink. Én megmutatom

A MEZOGAZDASAG

i&összerü Kérdlésets

Zsigmond István gazdasági felügyelő nyilatkozata

35 dülőfolelős. tartott érto- ■kezlietiet ;a napokban Nagykanizsán. Átbeszélték a mieziőgiaz- daság- időszerű problémáit. Zsigmond István, a város gazdasági felügyelője a következőket mondta munkatársunknak ezekről, a problémákról:

— Bejártam a Nagykanizsa határához tartozó 4160 hold szántóföldet. Meggyőződtem a kanizsai dolgozó parasztok szorgalmáról is, hiszen a tavaszi munkákat általában rendben elvégezték. l)e hibákat is tapasztaltam, amelyeket a jövőben kerülni kell.

Gyepes mesgyék

Milyen hibákat tapasztalt?

Elsősorban azt, hogy néhány dűlőben, mint például az úgynevezett vadalmási dűlőben és a köztemető környékén, elhanyagolták annak idején az egérirtást. Ezeken a helyeiken aztán főleg a rozsvetésekben károk vannak.

• — Érdekes és nem eléggé el Ítélhető hiba az, hogy a f 61(1 - darabok között gyepes mesgyék vannak, ami egyáltalán ngm nevezhető a korszerű mezőgazdaság tartozékának. Ezek a gyepes mesgyék attól elteki- kintve, hogy rengeteg területet- Kanizsa határában- hozzávetőlegesen 80—100 holdat - vesznek el a termeléstől, valóságos gyom és rovarfészkek, ahol ,a vetésiek minden ellensége megterem.

A len sekély vetést és hengerlést kíván- Itt-ott elmaradt az alapos gyomirtás, ami ismét csak a termés rovására megy. A gyomnövények ugyanis a hasznos növények elöl vonják el a talaj táperejét és a nedvességet. Be a gyomnövények is .jelentős termőterületet ’ foglalnak le.

— A következő észrevételem inkább csak a gazdák tájékozatlansága felé szól. A környéken idén vetettek-először lent, igy sokan azt sem tudták, hogyan kell hozzáfogni. A len talaj munkája általában gyenge Nagykanizsa határában. Sekély vetést, hongerelést kíván a len, s valóságos kerti művelést, ami ■jövőre minden bizonnyal mégis lesz. Hasonló esetek előfordulásának elejét vesszük a jövőben és szakelőadásokat rendezünk a gazdák részére.

A kapálás és töltő get és fontossága

— Melyek a legközelebbi teendők a mezőgazdaságban?-— A kukorica és a burgonya

kapálása, illetvid azután & töl- i tögetés. A kukoricát egy kissé j későn vetették, ami a száraz j időjárás következménye volt. \ A 'kedvező idő azonban most; már sürgeti a kapálást. Leg-1 okosabb a kapálást 'időközönként megismételni, lehetőiéig háromszor is. Minden egyes kapálás a kukoricánál 5—6, a burgonyánál pedig a töltögle- tés 10 mázsás térméstöbbietet is eredményezhet. A többszöri kapálással minden gyom el- távolitihatö s, a talaj' nedvességé is megőrizhető.

Harc a burgonya- bogár ellen

— Megszervezzük most a burgonyabogár figyelőszolgálatot is. Szombattól kezdve kéthetenként csoportok járják a dülőfelelősöik vezetésével a burgonya- és a paradicisomiölcleket- a hírhedt burgonyabogár ugyanis ellensége a paradicsomnak is — és minden egyes bokrot megvizsgálnak. Ahol burgonyabogárra, vagy akár

nek, Körülbelül 600.000 rubel kölcsön 'kaptak Prelyosztínoje falu parasztjai, köztük Anna Amelycsen- ko is. Ezenkívül az állam kiutalt ép ü le if át, küldött, (élelmiszert.

„VÁJJON AZ ÁLLAM csak fával és pénzzel segített a kolhó- zistáknak?'* mondja Anna Amely- esnko. „Nem, Sztálin elvtárs, a szovjet hatalom távolabb, nézett. A felszabadítás első napjaitól kezdve dolgoztak a kolhozok talp- raállitásán, mert , a kolhoz a íeg- igazabb, legbiztostbb támasza a kolhózisátknak.

Az állam és a kolhoz segítségével Anna Amelycsenikó uj házat épitett magáinak. A falubeliek is építkeztek. És ott. ahol hamu és romok voltaik, áll az uj, a réginél szebb Prélyesztnoje falu.

Nemcsak a kurszki Prelyesztno- je falu nőtt ki a hamuból, nem csal Anna Amelycsenko teremtette meg uj tűzhelyét. Az Orosz Föderációban, Ukrajnában a megszállók által megsemmisültek, újraépítették k ét m i 11 i ó k étls zázny o le vamki 1 encezer házat. Csak az Orosz Föderációban Inégy és félmillió paraszt ünnepelte meg a ház felavatásának ünnepét. 1943-tól 1948-ig a

kolhozoknak, kolhózistáknak, leszerelt harcosoknak, a Honvédő Háború rokkantjainalki és a hősi halottak családtagjainak a szovjet állam 1 milliárd négyszázkilenc és félmillió rubelt adott építkezésére. A kolhozokban speciális brigádok alakultak, melyék az építkezést végezték.

Az állam és kolhozok segítségével felépített lakóházaknak milliói a parasztoké, az ő magán- tulajdonuk.

(Folytatás következik)

csak ia petéjére akiadnak, ott nyomban szigorú védelmi in- téz:keclŐ£©ket foganatos i tünk a burgonya-, illetve a paradi- csomtermós megóvása érdekéten. Persze minden gazdának a j án latos s zeni mel tar tan i a

saját földjét.- Milyenek a Jerméskilátások Nagykanizsa határában?-—- Általában jók. A kalászosokból jobb termés ígérkezik: a tavalyinál. A gyümölcsfélékből szintén, bár a szilva gyengébbnek látszik. A kiskanizsai kertivetemények jól fizetnek —• mondta Zsigmond István gazdasági felügyelő.

NAGYFÁMBAN ÚJBA

KINT JÁRTAK A NÉPNEVELŐK

Vasárnap délután a falu csendjét motorbúgás veri fel. A vörös zászlóról, meg a tüzes forradalmi dalokról felismeri a falu népe, hogy ezek csak

régi ismerősök, a népnevelők

lehetnek. Megvan ám az öröm. Messziről kendőket lobogtatna^ a népnevelő csoport felé. A gépikocsi megáll. Kovácsaié kezében egy lócával a kocsi hátuljához fut.

— Erre lépjenek le telkeim, hozta isten magúikat újra közénk — lelkendezik a többiekkel. Nem lehet szavakkal leírni azt az örömei és Jeljkes fogadtatást, amiben részesülnek i'alujáróink. Elvtársnőin- ket a nagyj) ál i asszonyok öleli k-cs okol ják. A falu parasztjai régi ismerősként üdvözlik, jó kemény paraszt kézfogással a városiakat.

— Büszkék vagyunk a faiunkra! Egy szálig a Népfrontra szavaztunk. Hál bizony

rájöttünk, hogy hol a helyünk

Úgy jó, ahogy eddig történt, helyes, amit a kommunisták ezután cselekedni akarnak, hisz minden a mi javunkat szolgálja. — Ez Takács bácsi ■véleményeMi asszonyok is látjuk ám végre, — mondja Nagyúé hogy az összefogásban az erő, oszt megalakítjuk ám Nagypáliban is az MNDSz csoportot. A jövő vasárnap még egy kis ünnepélyt is rendezünk ennek tiszteleténe.

Elvtársnőin kel, e Ívtársainkat karonfogják a falu dolgozói. Kilencen vannak, de Legalább harminc helyre invitálják őket.

— Elát hozzánk jöjjön Kovács elvtárs, aztán folytassuk csak, ahol a választások előtt abbahagytuk, mert bizony

az egész falu a szövetkezetről beszél

Olvastuk a keszthelyi, meg a lenti gépállomás felavatását, meg hogy az elaggottakról sem feledkezik meg a demokrácia. Szeretclházat avattak Ujnép- pusztán Bezzeg a múltban ígértek fül-fát a választáskor, azután még sem csinállak semmit.

Horváth Jóska is megtalálja a kis úttörő pajtásait. Máris együtt dalol velük.

Közben a termelésről folyik a szó Nagyéknál.

Kivágjuk a búzából a rozsot mind egy szálig, hogy jövőre jo vetőmagunk legyen. Olyan gyönyörű a határunk,

mint még soha — büszkélkednek a gazdák.

— Most ám alaposan

nekilátunk a művelődésnek Is

Idát csak nem maradunk el — szólal meg egy fiatal panasz [legény az asztal sarkán. Kulturcsoportot a 1 aki lőttünk.

*

Közben esteledik, de népnevelőinket csak nem akarják engedni. A búcsú zásnál megint ott van a falu apraja- nagyja. Az egyik öreg paraszt néni meg egy lányér kaláccsal kedveskedik a csoport tagjainak. A gépkocsi megindul és Nagypáli dolgozó parasztsága boldog megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a városi dolgozók, akikkel összekovácsol ód lak, kijönnek újra, meg újra, hogy a barátságuk méa szorosabb lesven.

— ELÜTÖÍTE A MOTORKERÉKPÁR. Könnyen végzetessé válható baleset történt Nagykanizsán a Dózsa György-uton. Kelemen Katalin négy éves kislány hasonlókorú barátnőivel együtt játszott az utca közepén, amikor egy motorkerékpáros szaladt végig az utcán. A kislányok ijedten elszaladtaik] a motor elöl, Kelemen Katalin azonban ott maradt és a motorkerékpár elütötte. Súlyos fejsérülésekkel szál Ütött ák a kanizsai közkórházba.

hogy különb szakember leszab mint ő és a nép érdekét szolgá lom. Most itt megtanultam a különféle műszerekkel való bánást és| úgy hasznositom itt szerzett tu-] d ásó mat, hogy abból minden dolgozó paraszttársamnaJki haszna legyen, Igen. A szövetkezeti ter- ményfelvásárló-tanfolyam mind a 48 hallgatója tudja, hogy jó munkájuk újabb jelentős lépés falus; szövetkezeti mozgalmunk megerősödésében. Ezért képezik; magukat.

ANNA AMELYCSENKO orosz parasztasszOnynak a németek felgyújtották a házát és egész gazdaságát kifosztották. De nemcsak Amely csenik ónak. Az egész -Pre- lyesztnoje falut, mely a kurszki területen fekszik, a megszállók

I hamuvá és romokká változtatták, A háború nyomorúságához csatlakozott az elemi csapás is, mely 1946-ban a kurszki területet kegyetlen szárazsággal sújtotta.

Mi történt volna a paraszttal, magántulajdonával a kapitalista országban, hogyha két ilyen rettenetes csapás érte volna? Az Északamerikai Egyesült Államokban 1935-től 1945-ig 1 millió farmer vesztette el feje felett a fedelet. No de azoknál, akik ma még nem kerülték ebbe az 1 millióba, sem vált ki a holnap rózsás érzéseket.

Azok a isötét gondolatok, melyek úrrá lesznek az amerikai farmeren, háborútól nem érintett házában, élete bizonytalan alapra

I

van épitve; Anna Amelycserikon, az orosz parasztiasszonyon még akkor sem lett úrrá, amikor a leégett tűzhely mellé állott,

S tNAGY KESERŰSÉGÉBEN, az orosz parasztasiszony, nem vesztette el a lelkierejét, érezte és tudta, hogy segítenek majd rajta, nem hagyják a nyomorúságban, akad ezernyi -kéz is, mely segítségére siet. Az a tudat, hogy kolhozista, a falubeliek nagy és barátságos kollektívájának a tagja, akik a ,.K r esztj ánszkáj á Novj“ mezőgazdasági termelőszövetkezetben tömörültek, hogy lő k szovjet országnak állampolgára, nincs fontosabb. mint az emberről való gondoskodás, erőt adott neki, megadta a jövőbe vetett hitét. Az állam azonnal segítségére sietett Anna Amelycsenkonak és’ falubelijei*-