Zala, 1949. május (54. évfolyam, 115-125. szám)

1949-05-26 / 121. szám

A Szakszer vezeti Világszövetség kongresszusa elé 9 Ez év június 29-én ül ösisze Milánóban a Szakszer vezeti Világszövetség II. kongresz- szusa. A kongresszus meg fogjja tárgyalni a szakszervezetek ál­talános politikáját, a szakszer­vezetek egységére és a békie biztosításáért folytatott harc­inak a kérdéseit., Hatalmas jelentősége van a Világszövetség kongresszu sárnak a magyar dolgozók számára is, hiszen a nemzetközi munkás - osztály osztály harcának olyan kérdéseit van hivatva megvi­tatni és eldönteni, amelynek fontossága megköveteli, hogy a kongresszus élők ész itése á nemzetközi munkásmozgalpm legszélesebb tömegeiben men­jen végbe és- kifejezésre jut­tassa az egész vil,ág munkás- osztályának álláspontját a kon­gresszus által meghatározandó akcióprogram kérdéseiben. A Szakszervezeti Világszö­vetség állandó és kemény harc­ban áll a szakad árokkal, akik a Világszövetség egységlét meg akarják bontani, akik arra tö­rekednek, hogy szakadást idéz­zenek elő a i proletár iátus nem­zetközi mozgalmában, akik ki­szolgálják a tőkés imperialista érdekeket, saját érdekük bizto­si tása céljából. Nem is olyan régen az angol Szakszervezeti Tanács elnöke, Deák in lett kísérletet arra, hogy a Szákszervezeti Világ­szövetséget szétszakítsa és arra törekedett, hogy a Világszö­vetség mondja ki önként saját feloszlatását. Es azzal próbált zsarolni, hogy ellenkező' eset­ben az angöi szakszervezetek kilépnek a Világszövetség kö­telékéből. Igaz az, hogy az angol Dea- kin, az amerikai Carrey és a holland Kupers bejelentették szakszervezeteik kilépését a Vi­lágszövetségből, az is igaz, hogy hatalmas örömujjongás tört ki az imperialisták táborában, azonban sokkal alább hagyott ez akkor, amikor rájöttek árra, hogy a Szakszervezeti Világ- szövetség nem csak, hogy meg­maradt, hanem állandóan erő­söd ik és a szakadást előidéző szakszervezetekben egyre in­kább erősödik a Deakinek, Car­rey és Kupersiek elleni mozgal­mak. De még alább szállt a sza­kadások dicsőítése akkor, ami­kor újabb szakszervezetek kér­ték felvételüket a Világszövet­ségbe. A keletnénletországi szakszervezetek 5 millió taggal, a több mint 7 millió tagot számláló japán szakszervezet, a chilei, a Fülöp-szi.geti, a máltai, a délrodiéziai és a tú­ri iszi szakszervezet. A Szakszervezeti Világszö­vetség kongresszusa újabb mér­földkövet fog jelenteni a nem­zetközi munkásmozgalom erő­södésében. szembe fog szállni miniden olyan törekvéssel, a mely veszélyezteti a világ dol­gozó népének békéjét, szabad­ságát és jólétét. Á Szakszer­vezeti Világszövetség kongresz­Wár csak Q napig a Czája Cirkusz! Búcsú - előadás csütörtökön, 26»án délután 4 és este 8 órakor. szusa a munkásosztály béke- akaratának egyik harcos meg­nyilvánulása lesz. Mi, magyar dolgozók és benne Zala megye dolgozói is, úgy fogjuk legméltóbban ün­nepelni a kongresszust, ha ter­melési eredményeinkkel még szilárdabbá tesszük á békefront ránk eső szakaszát. Minden szervezett magyar dolgozó fel­adata, hogy aktivan résztvegyei A napokban Kanizsán is sor kerül az üzemekben a vá i lalatvezetők beszámolói na. Évieken a beszámolókon, a leg­utóbbi négy hón api munkáju­kat ismertetik a munkásság elöli s a munkásságnak igy üzemi értekezletek keretében módja lesz, meet nini a vállalat munkájával kapcsolatos ész­revételeit. A munkásság ter­mészetesen már most nagy érdeklődéssel tekint ezek elé A novai falap árló üzem, amely nemzetgazdasági szem­pontból1. hatalmas értékkel bir, egy esztendeje, hogy Kassai László üzemmérnök nagyszerű tervezése nyomán megkezdte működését. Az üzem dolgozói ebből, az alkalomból bensősé­ges kis ünnepségre ültek össze, amelyen megjelentek a Magy ar Dolgozók Pártja megyebizótt- sága részéről Lakatos Dezső elvtárs megyei titkár, ország- gyűlési képviselő, Baratt Jó­zsef főispán és Agárdi Tibor alispán a vármegye közigaz­gatása részéről. A zalaegerszegi igazgatósig kutturgárdája kétórás, nivós műsorral járult hozzá az év­forduló ünnepségének omelé­Népi demokráciánk, mint a múlt egyik legsúlyosabb, átkos örökségét vette át az ország­szerte, de zalamegyei viszony­latban is hatalmas számokban mutatkozó analfiabétizmnst. Az 19 41 -e s néps zám 1 álás a data i szerint a mai Magyarország területén a 15—60 év között/ anal­fabéták száma £61-524 noJ\t. az ehh ez az évjárat­hoz tartozó népesség 4.4 százaléka. . A felszabadulás után az analfabétizmus egyik legfőbb okának, a feudalizmusnak fel­számolásával megindult a küz­delem az analfabétizmus ellen. Az eddigi eredmények tulaj­donképpen hazánk felszabadu­lása óta elért fejlődésiével, gaz­dasági feilend ülésével tál tan ak lépést. Kiválóan rámutat, erre ez a számadat. Amíg 1945— 46-ban 27 tanfolyam volt és 488 ember tanult meg irni- olvasúi, addig 1948—49-ben 906 tanfo­lyamat tartott a szabad- művelődés az országban s eom eh ered m éri;'/ek épp; n 12.135 ember tamilt meg ír ni-olvasni. De ho.oy is néz ki a helyzet megyénkben. A népszámlálás adatai szerint megyénkben öt­a^ Világszövetség munkájában, támogassa és erősítse a Világ- szövetséget azáltal, hogy növeli termel ési eredményéit. A magyar munkásosztály termelési győzelmiéi nemcsak belső eredmények, hanem nem­zetközi jelentőségűek is. Zala megye dolgozóinak gondoskodn kell arról, hogy hazánk ne rés, hanem bástya legyen a béke frontján. Molnár László az üzemi értekezletek elé. amit úgy fog fel, mint kettős számadást. A szakszervezet vezetősége meglátogatja az üzemeket és előkészíti, megszervezi az ér­tekezletet. A készülődés a tég­lagyárban és a vajgyárban a a legserényebb, előrelátható­lag ebben a két üzemben tart­ják meg először az üzemi ér­tekezletet. sebez. A zalaegerszegi Erdőgazda­sági NV részéről Le vácié István hangsúlyozta beszédé­ben, hogy ma már a vállalat egyik legfontosabb üzemegy- jsége- a fíaképálrlő s ez. azt. a kö­telezettséget rója az‘üzem dol­gozóira, hogy a- kezdeti jó munkát tovább fokozzák. Az üzemi bizottság titkára, az MDP járási bizottsága részé­ről pedig Révész elvtárs szó­lották az üzem dolgozóihoz. Végül :a lepárló tervezője és megvalósítója, Kassai László mérnök hangsúlyozta, beszédé­ben, hogy a választási győze­lem után az. üzem dolgozói még többet fognak aljkotni az ország felvirágoztatása érdekében. ezer analfabéta van, & nagyka­nizsai és letenyei járásban a legtöbb. A szabadmüvelődés ebben az évben 9 tanfolyamot rendezett, amelynek keretében 100 analfabéta tanult meg irni-olvasni. A helyzet itt is ugyanaz, mint országos vi­szonylatban. Fokozni Íveli az ütemet. Népi demokráciánkban minden dolgozónak joga van megtanulni irni és olvasni és joga van ahhoz, hogy ezt szá­mára lehetővé 'tegyék. Az ál­lam feladata, hogy ezt a lehe­tőséget biztosítsa, viszont az analfabéta kötelességé, hogy éljen ezzel a joggal. Ezt a colt szolgálja az a m,osl készülő l örvény ja- va\sl\at) amely az ana'jabé- tizmus egy esztendő alatti Icljős felszámolását céloz­za és rövidesen az ország­gyűlés elé kerül. Nyilvánvaló, hogy a ‘szo­cializmus építését* csak azok szolgálhatják sikernél, a poli­tikai harcban, a termelés foko­zásáért vívott küzdelemben is csak azok állhatják meg helyű­ivé,t, akik a művelődés első lépcsőfokára eljutottak: tud­nak írni és olvasni. Magyaror­szágon szocializmus épül s építésében szükség van arra a 184 ezer életerős emberre is, akik még analfabétáik1. Készülnek a kanizsai üzemek a vállalatvezetők beszámolóira Egyéves jubileumát ülte az orszigashirü naval falepároló Törvényjavaslat készül az analfabétizmus ellen Boldog otthon, biztos jövő Ez a népi kollégium — Lajcsi! Nem hallod ? Tedd már le azt a könyvet és gyere röplabdáim. Egész nap csak tanulsz és tanulsz. Mióta lettél ilyen könyvm oly ? Vörös hajzsi szeretettel vé­gi gsimit ja ia könyvet és 'mo­solyogva válaszol: — Jó, jó, azonnal megyek, őseik elolvasom még ezt az ol­dalt. A tanulást különben inár befejeztem mára. Most Fagye- jev Ifjú Gárdáját olvasom. — Igazán? — csodálkozik Előtár Imre, aztán hozzáteszi: — Nagyon szép könyv, én is olvastam. Az ember szinte vá­gyat érez, hogy hasonló hős­tetteket vigyen véghez. De most már igazán gyere . .. TANULÁS ÉS SZÓRAKOZÁS A tanulószobában nem ma­rad senki. Annál hangosabb lent az udvar, Jókedvűen nyü­zsögnek a fiuk ia röplabda- pályán, meg szerte az udvaron. Titokban még az öreg épület is mosolyog sok ablakszem évet. Ilycsm:t gondolhat magában:- Sokan laktak már ben­nem, de ilyen boldog 42 fiút még nem láttam ... Valóban, a nagykanizsai di- lava Dózsa György kollégium lakó nak minden okuk meg van az örömre. Boldog otthonra találtak itt, ebben a gyönyö­rűen berendezett épületben, ahol a tanuláshoz és szórako­záshoz minden eszköz rendel­kezésükre áll. — 11 á te hova sietsz ? — fordulunk Varga Károlyhoz, aki nagy igyekezettel veszi a kanyart a lépcsőn felfelé. — Megyek udsőnná.ni. Ilyen kor uzsonnára mindig tejet, ka­punk. HA NEM VOLNA KOLLÉGIUM... — Aztán mennyit fizetsz havonta a teljes ellátásért? — Tíz forintok Ugyanis az édesapám szegény paraszt és csak ennyit tud biztosit ami ha­vonta. Ha nem volna kollé­gium. nem, is tanulhatnék. — Van, iaki még ennél is- ke V&sebbet fizet? — Hogyne. Például a Báj Gabi, akinek az édesanyja hadi özvegy. Ö csak öt forintot fi­zd, azt is önként, mert nem kellene. De a többiek is csaK elvétve fizetnek 30—50 forint­nál többet. Aki ele’miszert hoz be, az gyakran többel kap v'sz- sza, mint amennyit' fizetett, mert az élelmet, ’rendes napi áron vásárolják meg. Úgy látszik . megelégelte a magyarázatot, mert a többiek­kel együtt eltűnik az ebédlő­ben. Igaz, kár is volna le­maradni az uzsonnáról! KITŰNNEK A MUNKÁS- ÉS PARASZTIFJAK Az 'irodában Fülön Ernő <elv- társ, a kollégium igazgatója el­mondja, hogy a bentlakók 70 százaléka munkás- és paraszt- származású. Közülük kerülnek ki nemcsak a kollégium, de az iskola legjobb tanulói is.- Előtár Imre, P-.etelei Jenő, Vö­rös Lajos stb. Közéjük tartozik Kovács Lajoi is, a kollégium titkára, akinek édesapja 3 hol­das gazda. — Persze nemcsak a köte­lező iskolai tanulásban mutat­nak kitűnő eredményeket a kollégisták. Valamennyien is­merik a tál, sndalomtudomány kér léseit és alapelv eil, a népi. demokrácia problémáit is. Ál­talában minden szempontból fejlettebbek és öntudatos abbuk a többieknél. ÖNTUDATRA NEVELÉS- Es hogyan sikerült el­érni. ilyen eredményeket ? — Az iskolai angagot tanuló- körökben dolgozzák fel a fiuk. Nálunk jól bevált a közösségi tanulás. A szóba szövetkéz etek elnöke,és a nevelőtanár a fiuk­kal egyénileg is foglalkozik. Az öntudatra ^nevelést■ pedig kollégiumi vitaesték és rend­szeres heti szemináriumok biz­tosítják. I- Hogyan vettek részt gvá- lasztási harcban a kollégisták ? — A környező falvakat jár­tuk, ahol a Diákszövetséggel együtt kul tűre! őad ás okot ren­deztünk és népnevelő munkát végeztünk. A f elvűág ősi tó munkában az edcUg közömbös­nek látszó tagok is resztvettek s igg a kollégisták jól össze- koiázsolódtak. Tudatossá, vált bennük, hogy a közös célt csakis együtt, a Kárt. vezeté­sével érhetjük el. Junius 5-én kezdi nyári vendégszereplését a Pécsi Nemzeti Szinház Strausszal nyii, de gazdag választékban kerülnek előadásra haladószellemű darabok is Pécsi Nemzeti Szinház ? — Igen! Lendvay Ferenc igazgató beszél... Mikor me­gyünk Nagykanizsára? Junius 5.-én, pünkösdvasárnap nyi­lunk. Szabadtéri előadás ke­ret élen mutatkozunk be a ka­nizsai közönségnek. Strauss : Tavaszi hangok című operett­jét adjuk elő.-— Milyen műsorral jönnek? — A prózai* részben igyek­szünk bemutatni a legnagyobb sikerű, haladó szellemű dara­bokat Előadjuk többek között Petrov: Béke szigete, Gorkij': Kispolgárok, Gergely Sándor: Vitézek és hősök, Solojov: Csendháborító, Moliérc: Tar- luffe és a Tudós nők cimü színdarabját... — - Ze nés d a rab ok ? — Csak néhányat említek. Bemutatjuk Szirpijajjfól a Mág­nás Miskát, Lehár Vig özve­gyét, a Gül Babát, a Szibillt, a Szabin nők elrablását és Hervé: Lili c. operettjét. — Kik jönnek a színészek közül ? A teljes gárda. Többek közöli Móricz Lili, Szentir- may Éva, Máté Éva, Bázsa Éva. Sándor Böske, Tobak Káló, Yelenczey István, Ba­kos László, Kozaróczv József, Jánoky Sándor, Bodor Tibor... — Kik rendezik a darabo­kat ? — - Várad i György és Wöt­ezer Károly.'A díszletek Ütő Endre tervei szerint készül­nek — Utolsó kérdésünk: meny­nyi ideig tart kanizsai vendég­szereplésük ? — Előreláthatólag másfél hónapig.

Next

/
Thumbnails
Contents