Zala, 1949. május (54. évfolyam, 115-125. szám)

1949-05-26 / 121. szám

KÉT ÉRDEKES NYILATKOZAT: miért álltak a Párt ás a Népfront mailé a kanizsai kisiparosak és kiskereskedők A kanizsai kiskereskedők és kisiparosok a választásokon egységesen a Népfrontra ad­ták le szavazatukat. Ez az eredmény annál értékesebb, mert soraikban nemrégen még eredményesen dolgoztak a jobboldali szociáldemokraták és a mögöttük álló reakciós erők. Mi a változás oka? Viola Lajos elvtárs válaszol a kisiparosok nevében. — Nálunk a- kisiparosság kezdi felismerni a KIOSz je­lentőségét. Tömegesen lépnek be, mert felismerték, hogy csak ez a szerv képes érde­keiket megvédeni. A KIOSz- nak már is sikerült a Magyar Dolgozók Pártja segítségével a kisiparosság helyzetén javí­tani. — Felállítottuk a munka- katasztert, amelynek segítsé­gévéi minden kisiparos része­sedik in hároméves tervből. 'Uj munka! ehetőségekhez futnak az állástalan kisiparosok is és ezzel rövidesen sikerül ezen a fronton is a munkanélkülisé­gét felszámolni. T- Nagy jelentőségű az ipar­ügyi miniszter rendeleté is, amely megengedte a kisiparo­soknak, hogy 50.000 forintos közmunkákat is megpályáz­hatnak. Ezek a gondoskodások megnyerték a kisiparosság bi­zalmát a Párt iránt és ezért szavaztak egységesen a Nép­frontra. A demokratikus kiskereske­dők véleményét Harangozó Lajos foglalja, össze: — Menjünk végig a város fő utcáin. Mindenütt dúsan megrakott kirakatok néznek a járókelők felé. Az egy-két év előtti helyzethez, képest hatal­mas a fejlődés és a kiskeres­kedők inkább hisz nek ma már saját szemüknek, mint a rém­híreknek. Tudják, hogy a tö­megek jóléte az ő érdekük is. Ezt pedig csak a Párt által i rány i 1 o tt l ervgazdál kodásnak köszönhetjük. — A kiskereskedelem a de­mokráciának sokat köszönhet. Fokozott niértékü az áruellá­tás, egyre szélesebb körű lesz a hitelellátás. . A kiskereskedők ma már ny ugo dtabban dől gőz nak. Hisznek a Pártban és a Nép­front mellé állnak. Az orvostadensány ideoláglai problémái, a rák ás a fertőzi betegségek A hévízi Orvoshét napja A hévízi ,orvosáét keddi nap­ján Simonovics István elvtárs tar­tott elsőnek előadást az orvostu­domány ideológiai problémáiról, Simonovics elvtárs ismertette az •orvostudományban fellelhető kü­lönböző idealista elméleteiket, majd feltette a kérdést: az áltudomány '.szolgálj a-e az orvostudományt, vagy pedig az igazi tudomány, a "haladás, a materializmus. Az ál­tudományból fejlődött ki végső fokban a náci faj elmélet és ezen az utón jár a mai ,,nyugati tudo­mány“ is. Ezzel szemben a szov­jet tudósok, éjlükön Micsurin és Liszenko tudományos alapon fej­lesztették tovább a darwinizmust, A tudomány és gyakorlat össze­kapcsolásán kell alapulni a mi or­vostudományiunknak is. A it judo.- mányos tanács kilencmillió forin­tot irányzott elő erre az eszten­dőre orvosi kutató munkára. Nagy érdeklődés közben tartot­ta meg előadását a rák kezelésé­ről, gyógyszerekkel dr. Issekútz Béla elvtárs,. Gazdag tapasztalatá­ban arra a megállapításra jutott, hogy a rosszindulatú daganatokat az ismeretes rádium-kezelésen kí­vül gyógyszerekkel ‘is kezelni le­hßt. Vizsgálatok arra mutatnak, hogy a daganatok életfolyamata különbözik az ép sejtekétől. Ezen az alapon sikerülhet olyan gyógy szerek felfedezése az eddig ismer­teken kívül, melyek a rákot el­pusztítják, de az ép sejteket nem támadják meg. Dr. Faragó Ferenc professzor a fertőző betegségek megelőzéséről tartott előadást. Hazánkban a vé­dőoltások alkalmazása eléggé el­terjedt, a kérdés csupán az, le­het-e egyetlen oltással több fertő ző betegséggel szemben védetté tenni a szervezetet. Már az is nagy haladást jelent, hogy egyetlen be­tegség ellen egy oltással és nem oltássorozattal védekezünk. Mos' törekednek már bevált kísérletek alapján a cHUéria-szamárköhögéS- tetanusz elleni kombinált védő­anyag szélesebb körben való alkal­mazására. Mindhárom betegség igen súlyos, kiváltképp falun. Ha­sonlóan nagyjelentőségű a skarlát- XzamárköhögéfS és ,a Hhisz-para- tifusz-vérhas elleni védőoltás. A fertőző betegségek " előfordulási számát az utóbbi években egytí- zed-egyhuszadára csökkentettük, 1 VrSfó:—#ehgú• -•••. -w'.- > j Néz« meg a népegészségügyi paneptikümit — szombaton nyílik Nagykanizsán Viaszfigurákkal mutatja be a veszedelmes népbetegségeket Érdekes kiállítás nyílik meg szombaton Nagykanizsán. Ä üállitás neve: Népegészség­ügyi Panoptikum. Vezetője: janmitzkg Viktor ezeket mon­dotta a kiállításról: — A prágai Masaryk Tudo­mányegyetem klinikáján ké­szült viaszfigurákkal bemu­tatjuk azokat ti veszedelmes népbetegségeket, amelyek el­len minden dolgozónak köte­lessége küzdeni. Elsősorban a fertőző nemi betegségek elle­ni védekezésre akarjuk fel­hívni a figyelmet a kiállítá­son. Megmutatja a kiállítás láto­gatási naplóját, amit számos vidéki város közintézményei, tömegszervezetei és iskolái látlak el emléksorokkal. Fel­hívja a figyelmünket az egyik bejegyzésre: »A plíisztikumot megnéz­tem. Az ifjúságnak és min­den magyar dolgozónak aján­lom. Sopron, 1949. május C>. Rákosi Mátyásaié.« A kiállítást előreláthatólag az ipartestületi székházban rendezik meg és 8—10 napig áll az érdeklődők rendelkezé­sére. Csoportos látogatások esetén ismeretterjesztő előadá­sok lesznek. 99 tévőre összeáilunk néhányat! tá tolás csoportba és traMtors szántásra" Csütörtökön osztják a MÜORT-nál a nyereségrészesedést Csütörtökön délben osztják ki a MAORT-nálj a nyereség­részesedést. 15 munkás kap 200—1000 forint j utalmat. Székely Pál, a MAORT vezér- igazgatója iá gyűlésen beszá­mol az üzem utolsó három hó­napi munkájáról. 42 uj in käs a ligetvárosban A nagykanizsai ligetváros­ban pár héttel ezelőtt 15 újabb kislakás készült el. A laká­sokba azóta már be is költöz­tek. Most újabb két épület javítása, illetve áhalakiljásia van folyamatban. A két épü­letben 17 kétszoba-konyhás la­kás készül. Előreláthatólag1 már június elsején készen lesznek, úgy hogy rövid más­fél hónap alatt a városnak 42 i! j lakással sikerült enyhíteni a lakáshiányon. Megkezdődött egyébként 15.000 forintos költséggel a mellékhelyiségek építése is. A *3zovjetunióban Munka után van már Ágos­ton István. Hét hold, földjét az utolsó négyzetméterig beve­tett©. Azt találgatja, milyen is lesz idén a termése? Lesz-e olyan, mint tavaly, vagy ta­lán jobb? — Azt hiszem, búzából 5— 5.5 mázsa lesz holdanként — mondja. Rozisból 7 mázsára számítok. Elég kevés ez — mondja. — Miért? Megmon­dom őszintén. Műtrágyát nem használtam. Eddig sem, az igaz és most is arra gondol­tam, jó lesz anélkül. No, de többet nem teszem már ezt meg. A tehén nem ad tejet — Hogyan művelte meg a földjét? — A válasszal nem sokat késik. — Mivel műveltem volna meg? Hát persze, hogy a tehe­nekkel1. Hogyan, túrják a mun­kát? Arra nem volna panasz, túrják elég jól. Csakhogy tejet alig adnak. 6—8 liter kellene egytől-egytől. Örülünk, ha hár­mat kapunk. Meg a borjut is eldobta egyik. Természetesen jobb lenne, ha megkímélhet­ném óikét. »Belejött« a beszélgetésbe. Most már azt magyarázza, ho­gyan is lehetnie megkímélni az állatokat? — ügy, ha gépekkel müvei- tetnémk a földiét. Éppen most van róla szó, hogy megpróbál­kozunk. Összeáll u:nik néhányan bakónak! gazdák, összehozunk olyan 50—60 hold földet, fél­sz ántatjuk, l>evettet i ük a trak­torral, aztán meglátjuk, milyen eredmény lesz. Azt hiszem, nem csalódunk. Irigylem, akik a; Szovjetunióba mennek —- Már tél1 óta törjük ezen a fejünket és őszre meg is csi­náljuk. Hallottuk, hogy a Szovjetunióban is igy csinál­ják és még az aratást, csáplést iis egyszerre, ege géppel végzik. Jó volna ezt látni. — Éppen most mennek ki a Szovjetunióba magyar gaz­dák megnézni ezt a mezőgaz­daságot. , -— Tudok róla — mondja. —1 Mennek a mi megyénkből is. Kicsit irigylem óikét, mert annyi mindent látnak, tapasz­talnak majd ott. De majd el­mondják ők nekünk, ha haza­jönnek — vigasztalja magát. — Most az a f ő, hogy j ó ter­mésünk legyen — jegyzi meg beszélgetésünk végén. — Aztán jövőre majd megpróbáljuk a táblás gazdálkodást is. Tepap zsellér volt, ma tisztviselő a Terményforgalminál Viüáminterju Csancsár Józseffel UgrárlecSioikai előadások a Pártaktíva tagjainak Tambovban a körzeti pártbizott­ság a pártakiiva mezőgazdasági ismereteinek gyarapítása céljából szeminárium őt szervezett, ezen a pártszervezeteknek, a szovjet ha­tóságoknak és a komszomol-szerve. zetnek kb, 50 vezetője vesz részt. Előadássorozatok fogják tájékoz­hatni a szemínárkíum \ Hallgatói'J az öntözési rendszerek kiépítésé­nek technikájáról, az erdőövezetek gondozásáról, a füves vetésforgó kérdéseiről stb. Az előadásokat tu­dósok, helyi agronómusok, állat- tenyésztési és mezőgazdasági szak­emberek tartják. Expedíciók a talalvéúő e?döö¥8£3iek kijelölésére A természet átalakítására vonat­kozó sztálini terv szerint, mint is­meretes, jl950-itiől 1965-ig hatall- mas talaj védő erdőövezet-rend- szert fognak létesíteni a Szovjet­unió európai részében. ‘A szov­jet földművelésügyi minisztérium és a szovjet erdőgazdasági miniszté­rium hat expedíciót szervezett az állami erdőövezetek helyének ki­jelölésére. Az expedíciók, ame­lyeknek 120 tagja közt talaj szak­értők, agronómok és erdőmérnö- kök vannak, már a helyszínre utazták és nagy lendülettel foly­tatják munkájukat. Az összes ál­lami talajvédő erdőövezetek hosz- sza több mint 5000 km lesz. Az expedíciók általában úgy tterve­zik, hogy őszig, az erdősítési mun- tkálatok megkezdéséig 'befejezik munkájukat. Kolhozparasztok tanulmányozzák Micsurin munkáit A tambovti JSzitállíin-koShóz Mi- csurin-köre most rendezte meg az első szemináriumot, amelynek ke­retében I. V, Micsurin, a termé­szet nagy átalakítójának: munkáit tanulmányozták. A bevezető elő­adást I. Sz. Gorskov, a központi Genetikai Intézet igazgatója, Mi­csurin egyik legközvetlenebb tanít­ványa tartotta. A körzetben 70 Micsurin-kör működik, s hasonló körök tucatszámra alakulnak a terület más körzeteiben is. Ezek­nek a munkájába belekapcsolód­nak a micsurini intézmények tu­dományos munkatársai, főiskolai és szakiskolai előadók, biológu­sok, agronómok és zootechnikusok is. A Terményforgalmi Nem­zeti Vállalat irodájában hétfő reggel óta fiatal, alig 22 éves vékonyáról, szőke fiú hajol a zöld űrlapok fölé. Erős, bar­nára sült kezében keményen markolja a tintaoeruzát, mely­nek vonalai nyomán hosszú számoszlopok alakulnak ki. Csancsár Józsefnek hívják. — Szegény zsellérfiu voltam világéletemben s ezért végez­tem csak hat elemit — szól, mikor rámnéz. Rövid mondat s egy fiatal élet sok szenvedése van mögötte. 8 éves volt és Franciaországban kelleti szü­leinek munkát keresni. 16 éves s már kezdi a földnélküli zsellér sanyarú kapássorsát. A felszabadulás már egy nyilteszü látószemü fiatalem­bert ért s meglátta, hol a he­lye. A Pártban. Dolgozott érte, dolgozott a nagybakón aki pa­rasztokért, dolgozott a Dé- FOSz megalakulásáért s dol­gozott lelkesen, fáradságot Ismeretes, hogy a kormány­zat a sertéstenyésztés fejlesz­tésébe be akarja vonni az or­szág dolgozó parasztságát is. A tenyészkocákat le lehel köt­ni szerződéssel tenyésztésre s ugyanígy a süldőket hizlalás­ra. A tenyésztési és ahizlalási szerződés nagy kedvezménye­ket nyuj t. A gazdák kocán­ként. illetve süldőnként 300 forintot kapnak előlegbe. Ezenkívül a tenyésztés, illetve hizlalás idejére biztosítják a nem ismerőén a győzelemért. Miaga is iskolába járt, ő is tartott tanfolyamok járt nép­nevelő útra... s most mo­solygós • arccal, sebesten be­szél mindenről. — Hogy kerültem ide ? A Párt megbecsüli, akik dolgoz­nak érte, igy lett belőlem gya­kornok itt a NV-nál. Jókedvű, tele lelkesedéssel, az uj min­den igézetétől átitatva. — Csak még kissé mintha unalmas lenne itt, alig tudok megülni a széken — mondja nevetve. — Hiába, a mozgás­hoz vagyok szokva. — Aztán megejtő kedvességgel, egy­szerűen mutatja meg uj bar­na félcipőjét. — 200 forint előleget kap­tam. Szoknyát vettem anyám­nak, meg egy félcipőt, olyan nehéz volt a bakancs. Meg- kapóan egyszerű és kedves a hang, ahogy ezt mondja. Sok sikert kívánunk neki és jó munkát. Megérdemli. kedvezményes állatorvosi ke­zelési is. A malacokat és a hízókat a napi árnál maga­sabb áron veszi at a SERNE- YÁL. Részletes felvilágosítást a helyi földművesszövetkeze- lek nyújtanak s ugyanott le is lehet szerződni. A tenyész­tési akcióra június 15-ig,, a hizlalási akcióra pedig június 30-ig lehet jelentkezni. 1949. május 26. oldal Kedvezményes feltételeit. áol&ossóparas sertéstenyésztési és hizlalás! szerződésre

Next

/
Thumbnails
Contents