Zala, 1948. június (53. évfolyam, 123-146. szám)

1948-06-06 / 128. szám

■ '•>)' v c':''yy?yr7­ZALA 1948. junius 6. Az államosítás óta 24—40 százalékig emelkedett a Stern téglagyár , ahol megszűntek a pénzgondok és túlteljesítik a normát Mint ismeretes, Zaiamegye legna­gyobb téglagyárában az ál tamási tás előtt állandóak voltak a pénzgon­dok és ezzel kapcsolatosan az újjá­építés szempontjából oly nagyon fontos tégla és cserép gyártásának rohamos visszaesése. A gáz- és j egyéb köztartozások 100.000 forintos ; összegekre rúgtak. A gyár volt tő­kései nem nagyon szerettek fizetni. A város kénytelen volt a gázszol­gáltatást beszüntetni, mert a gyár a város közönségével fennálló köte­lezettségének nem akart eleget ten­ni. Állandóan munkáselbocsájtássat fenyegetőzött, végül is kijelentette, bogy leállítja a gyárat, amennyiben megfelelő államsegélyt nem tud ki­eszközölni. i Az államosítás óta merőben meg- j változott a helyzet. Kitudódott, hogy I dacára az erősen lehasznált gépek- ! nek, a gyárat gyümölcsözővé lehe­tett tenni, olyannyira, hogy a gyár már uj felvonópályát épit Lettre beit és uj gummiszijakkal láthatta el | a gépeket. j Az 19-í7-es termelést a napi 8000 I cserépről 11.500-ra, a téglatermeljés- | nél a múlt évi napi 16.000-es át- i lagot pedig 20.000-re emelte fel a J gyár­r v A kemenoemunkánál 130<y0-kal í haladták meg a normát, mig a cse- j répprésnél 125 o/o-kai. A kemencénél Széphegyi István vezetésével 11 dolgozó végzi napi munkáját, mig a cserépprésnél Deák Károlyné ért el különösen nagy teljesítményt. — Ma már munkaversenyre gon­dolhatunk, mondják- a gyár dolgo­zói. A Zalavölgyi Iparmüvekkel1 folytatunk tárgyalásokat a munka­versenyre vonatkozólag. Reméljük, hogy rövid időn belül versenybe állhatunk, amit bizonyosan meg is nyerünk majd. Azelőtt folyton azért keljlett re­megnünk, hogy megkapjuk-e a bé­rünket, ma már ilyen félelmünk nem lehet. A gyár az állfámé, az állam pedig mi vagyunk, igy hát magunknak dolgozunk. A Stern téglagyárban bizakodó a hangulat és serényen folyik a munka. Ha a régi elhasznált gé­peket kicserélhetik, akkor a terme, lést kétszeresére tudják felemelni. Ez pedig nem késik sokáig. I Államosították a kanizsai tűzoltóságot Felszerelésink korszerűsítését és a legénység létszámának felemelését jelenti az államosítás — mondja Szigetváry Elemér tűzoltóparancsnok Néhány nappal ezelőtt döntő változás állatt be a nagykanizsai tűzoltóság életében. A mentőszolgálat államosítása után az ország­szerte működő tüzolt^űgokaF^^'Tíőzluk' a kanizsait is — állami felügyelet alá vonta a kormányzat. — A belügyminiszter rendelete a kanizsai városi tűzoltóság helyébe alosztáíjparancsnokságoí állított fel — mondja érdeklődé­sünkre Szigetváry Elemér hadnagy, a kanizsai tűzoltóság parancs­noka. Felügyeleti hatóságunk ezentúl nem a város, hanem az országos tüzoltófőparancsnokság lesz. — Az államosítás előnye, hogy létszámunkat felemelik — rövi­desen 2 tiszt és 20 fő legénység látja el a szolgálatot — felszere­lésünket korszerűsítik és természetesen szociális helyzetünkben is változás áll be. — Közelebbi részleteket nem tudok az államosításról, csak annyit, hogy az átszervezés folyik. — Laktanyánk egyébként továbbra is a város birtokában marad. Remélhetőleg az uj ötéves terv keretében sor kerül az uj kanizsai tűzoltólaktanya felépítésére is — fejezi be nyilatkozatát Szigetváry hadnagy. A hároméves terv az egészség szolgálatában Rövid idő alatt teljesen megszüntetik a maláriát Magyarországon Csodálatos eredményeket értek el Nagykanizsa fertőzött vidékein Magyarországnak Legmaláriásabb vidéke kétségtelenül Nagykanizsa és közvetlen környéke, ahol minden évben komoly járványként lép félj ez a veszedelmes fertőző népbeteg­ség. Statisztikai kimutatások sze­rint Zala megyében évente átlag háromezer maiáriás megbetegedés történik, amely gazdaságilag fel nem mérhető súlyos károkat okoz. Ehhez hozzászámithatjuk az em­berek szenvedését, amit ez az alat­tomos betegség okoz, akkor még jobban kitűnik ennek a népbeteg­ségnek köziegészségügyi és nemzet­gazdasági jelentősége. Nagykanizsán a népjóléti minisz­térium a malária hathatós leküz­désére egy állomást létesített, mely­nek feladata a betegség csökkentése és olyan védőeszközök kidolgozása, amely alkalmas ennek a veszedel­mes népbetegségnek a teljes kiirtá­sára. A Zala munkatársa felkereste dr. Kiss József vezető főorvost, aki a>- intézet működéséről a következők­ben számolt be. Több évi kísérletezés után remél­hetőleg sikerüli megtalálnunk — mondta bevezetőben — a leghatá­sosabb és leggazdaságosabb védő- szert, a DDT-t. A demokratikus kormányzatunk népegészségügyi té­ren kifejtett áldozatkész támogatá­sával, valamint a vafuláris nehéz­ségek leküzdésével sikerült ezt a vé­dőszert külföldről beszereznünk és a permetezést már tavaly megkez­deni. Milyen eredményekkel jártak a kísérletezések? A lehető leg jobbakkal — vála­szolja mosolyogva. Bajcsán, Fityeházán, Pogány - szentpéteren és Molnáriban 5—6 he­tes időközökben végeztük el a per­metezéseket és az eredmény min­denhol majdnem százszázalékos si­kerrel járt. Az idén milyen program szerint folyik le a permetezés? Már az év elején elkészítettük a Nagykanizsai Malária-állomás mun­katervét a hároméves terv keretein belül. E tervek alapján — magya­rázza dr. Kiss József — még eb­ben iaz évben sor kerül áll,amkölt- ségen a környező falvak permete­zésére. A munkaerőt természetesen a községek adják. Jövőre már az egész megyében el akarjuk végezni ezt a munkát, sőt Somogy várme­gyét is végig akarjuk permetezni. Ezt már azonban nem államköltsé­gen végezzük, hanem a községeknek erre a célra megszavazott költség- vetéseinek keretében. 1950-től kezdve — folytatja a Ma­lária-állomás terveinek ismertetését — már országosan kötelezővé akar­juk tenni a permetezést. /J zalaiak budapesti otthona az újjáalakított TPalace - pensió Budapest, vII. Somogyi Béla-ut 3/a. Telefon 220-089 Olcsó úralt. — Tökéletes kamfati. Eiöxékeny, figyelmes kisxolgúlós. Ebben az évben a permetezés mi­kor indul meg? Remélhetőleg junius 15—20-ika között. Az ez évre kért költségvetési előirányzatunkat a GF jóváhagyta és annak felét már ki is utalta, úgy hogy a Svájcban megrendelt anya­got a gyár már el is küldte. A per­metezést 50 géppel kezdjük meg naponta 5—6 községben. A permetezésnek csak a malária megakadályozásában van jelentő­sége? Nem —, hanem még sok más legyek által terjesztett betegség, mint pl. a tífusz, vérhas, bélhurut, stb. terjedését és fellépését is meg tudjuk akadályozni. Azonkívül je­lentősége van a permetezésnek a tej hoz am emelkedésben. Megfigyelé­seink szerint a rovarlalanitott istál­lókban a tejhozam 10—15 száza­lékkal emelkedik. Ma már, amikor a Balaton nem a kiváltságosaké, hanem az azt kiérdemlő dolgozóké, különös öröm és eredmény az szá­munkra, hogy a balatoni nyaralást szunyogcsipés-mentessé tudjuk tenni. Végezetül még el kell mondanom, hogy nagyon sokan félnek a ma­láriavizsgálattól, Ezúton is felhí­vom mindenkinek a figyelmét arra, ha valakinek 2—3 naponkint meg­ismétlődő hidegrázásai vannak, me­lyet láz követ, haladéktalanul ke­resse fel a malária-állomásunkat, ahol minden szerdán és pénteken díjtalanul megvizsgáljuk a malária- gyanúsakat és gyógykezelésben ré­szesítjük. Családi házamat eladam nagy udvarral Kossuth tér 20. szára alatt Nagykanizsán. Az épület masz- sziv építkezés, úgyszintén a tetőzet is, szép utcai fronttal. Az eladási megbízott: HQKVÁTH ANTAL ingatlaniroda Nagykanizsa, Sugár ut 42. RÁDIÓMŰSOR Vasárnap, Junius t>. Budapest 1. 7 Orgonanmzsika. 7.30 Szia bad egyházak váltásos fél­órája. 8 Híreik. 8.20 Szív kü'Mi szív­nék szívesen. 9 Görögkéfeti isten­tisztelet. 9.30 Református vallásos félóra. 10 Római katolikus isten­tisztelet. 11 Kisriportók a képzőmű­vészet virágából. 11.15 Zenekari mu­zsika. 12 Harang-szó, hírek. 12.^5 Anyák öt perce. 12.20 Negyedóra az »Arany angyaliban«. 12.35 Gade: F- dur zongorákárínas. 13 .Bányászok vasárnapja. 13.20 Tánczene. 14 Ili­itek. 14.10 Ünnepi hanglemezek. 15 Elbeszélések. 15.20 Dalok. 15.45 Vasárnapi krónika. 16 Magyar nó­ták. 17 Hírek. 17.10 Magyar En­ciklopédia. 17.40 Könnyű dallamok. 18 Levélváltás a nagyvilággal. 18.20 Falu hangja. 19.15 Helyszíni köz­vetítés a ’Magyarország—Románia válogatott labdarugómérkőzés II. fél­idejéről. 20 Hírek, sporthírek. 20.30 Kapitány Anna énekel. 21 Á rádió hangja. 21.10 Sporthírek. 21.20 Ma­gyar nóták. 21.40 Rádió-ankét. 22 it írek. 22.25 Tánczene. 23.40 Da­lok. 24 Ilinek. Budapesti 11.9 Magyar nóták. 10 Fejtörő séta Zenopotámiában. 11 Zenés déMÖtt. 17 Tánczene. 18 Dolgozók rádiószinháza. 19.35 Ze­nekari müvek. 20.30 Könyvszem'lto. 21 Hirek. 21.15 Tánc zene. Tegnap óta már féláron lehet Budapestre utazni a Nemzetközi Vásárra A junius 11-én megnyitó centenáris Budapesti Nemzetközi Vásár vásár­igazolványával már junius 5.-e óta féláron lehet Budapestre utazni. Az utazási és sok egyéb kedvezmézy igénybevételére jogosító vásárigazolvány a vásár tb. képviseleteinél, valamint az IBUSZ menetjegyiroda fiókjainál és kirendeltségeinél kapható és ilyet bárki szerezhet megának. Mint Budapestről jelentik: a város­ligeti vásárváros már teljesen felépült. Közel 2000 kiállító, pontosan 974 féle tárgvai állít ki, úgy hogy a látogató megismerheti az ipar minden ujponságát. Kiállítják az ipari újítók találmányait, amelyek segítségével két és fél év alatt hajtható végre a 3-éves terv. Soha még ekkora vásár nem volt Budapesten, egyetlen vásár sem nyújtott annyi tanulságot és látványosságot, mint az idei. A féláru utazás kedvezményével legkésőbb junius 27-én kell Budapestről visszautazni.

Next

/
Thumbnails
Contents