Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Gyimesi Endre: Adatok Pálóczi Horváth Ádám vagyoni viszonyaihoz – Özvegye, Kazinczy Klára csődügye

lesz - ez utóbbihoz Kazinczy Klára sosem jutott hozzá. A birtokok nagyobb része tehát Nagybajomban volt. A zalai 200 hold alig hozott hasznot, mert nem egy tagban volt; egy részét zálog terhelte, amelyből évtizedes perek keletkeztek. Vol­tak adósságai, de ő is perelte Szapáry Péter özvegyét. Megállapítható tehát, hogy Kazinczy Klára nem annyira vagyont, mint inkább keserves feladatokat örökölt.46 Már a következő esztendőben panaszkodott Kazinczy Ferencnek. A múlt esz­tendőben ... férjem holta után, a keresztúri birtokomat szándékoztam eladni, s mikor már ráalkudtak 8000 forintig, akkor a jég úgy elvágott mindent, hogy a vevőnek elmenvén a kedve, a Jószág rajtam maradt. Környülállásaim pedig olya­nok, hogy vagy egyiket, vagy másikat el kell adnom... mindezeket megtarthat­nám, ha a gróf Szapárynénál lévő 8000 Ft kapitálist megkaphatnám, mely már 1814-től fogva minden interes nélkül hever, most már a kőszegi táblán foly a per, az uram még életiben 819-ben megnyerte a kapitálist, csak éppen az interest kellett keresni; történvén az uram halála, már most nem tudom meddig halad."47 Ugyanitt szólt férje életrajzának esetleg megjelentetéséről és Kazinczy hozzá írott leveleiről is, amelyek „szent helyen", Petrikeresztúrban vannak elhelyezve. A következő évtizedben keveset tudunk Kazinczy Klára anyagi viszonyairól. Egyedül élt Petrikeresztúrban nehéz anyagi körülmények között gazdálkodva. A Zala Megyei Levéltár dokumentumaiban csupán néhány adás-vételi ügyletével és peres ügyeivel találkozhatunk.48 Annál gazdagabb volt a szellemi hagyaték. Kazinczy Klára életének a férje halála utáni másfél évtizedét főleg a hagyaték feldolgozása, rendezése töltötte ki. Amikor végzett a kéziratok és versek összerendezésével, öccsével Kazinczy Gá­borral lemásoltatta azokat. О mentette meg a széthullástól a Göcseji Helikon köl­tőinek szövegeit. S ő mentette meg férjét is a feledéstől, hiszen az utolsó évtized rendkívül gazdag, sokszínű kézirat hagyatékát elküldte 1835. március 24-én a Magyar Tudós Társaságnak, hogy „őket az örök semmisségtől megmentené".49 így az életmű java része az MTA Kézirattárába és az Országos Széchenyi Könyv­tárba került. A csomag 49 tételből állt, amelyben a szépirodalmi műveken túl, matematikai, történeti, lélektani, földrajzi tárgyú írásokat tartalmazott, valamint 2 drámát is. Kiadásra a szakértők nem javasolták az anyagot, csupán Vörösmarty Mihály választott ki 3 tételt a levéltár számára. Ez tartalmazta többek között az Ötödfélszáz énekeket, amely a költő halála után 133 évvel került először kiadás­ra, s indult azóta is tartó hódító útjára. 46 Ugyanerre a következtetésre jut Németh József. 2011. 78. p. 47KFL XVII. k. Kazinczy Klára levele Kazinczy Ferenchez 1821. január 30. 48 Pl. Csillag Lajos előtti perek MNL ZML IV. 17. Alispánok és szolgabírók előtti perek 16. doboz Fasc. 3. No. 51. Nagy József felperes - Kazinczy Klára alperes 1825. 08. 22.; Továbbá lásd: Szentmihá- lyi Imre: Adatok Pálóczi Horváth Adám göcseji birtokáról. In: Göcseji Helikon 6. sz. Zalaegerszeg 1973. 25-29. p.; Oroszváry András előtti perek. No. 5.1820. 08. 22. stb. 49 MTA Kézirattár R-ú írók 4 r 41/I-II. К 688. 90

Next

/
Thumbnails
Contents