Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)

Látható, hogy Nova esetében uradalomról, nem beszélhetünk ugyan, de a novai birtok viszonylagos önállósága 1792 után tagadhatatlan. Mi lehetett azonban az oka annak, hogy a novai birtok az 1777-es zalaegerszegi uradalom birtoktestei közül gyakorlatilag egyik évről a másikra a forrásokban „uradalommá", pontosabban az egerszegi birtoktól elválasztott, és viszonylagos önállóságot élvező, közvetlen (számtartói) irányítással rendelkező birtokká lépett elő?

Az 1783-ban még bizonyosan három településből: Zalaegerszegből, Novából és Karácsonyfából álló zalaegerszegi uradalom, az 1790-es évek elejétől, (s talán nem véletlen, hogy épp a tehetséges Zsolnay József számtartósága idejétől) amikor Nova a forrásokban önálló uradalomként tűnik fel, tehát két külön birtokra oszlott.

Az nagy egerszegi uradalom egységének a megbontása lehetséges volt, és praktikus érvek szóltak mellette. Lehetséges volt, mivel az egerszegi birtok önmagában is jelentős bevételi forrást jelentett a püspöknek, a novai „uradalomnak" pedig Nova mellett része lett még Karácsonyfa is, ahonnan a földesúr szintén számottevő bevételekre számíthatott29, ezen jövedelmek kezelésére már érdemes volt a földesúrnak külön-külön vezető alkalmazottat (Egerszegen tiszttartót, Nován számtartót) fizetni. Ugyanakkor a megosztást indokolta a két birtok közötti földrajzi távolság. Az egyházmegye Nova közeli településeket érintő gazdasági ügyeit: mint például a tized beszedését, vagy éppen építkezéseit ugyanis egyszerűbb volt püspök megbízottjaként az aktuális novai számtartónak figyelemmel kísérni és irányítani, mint a Zalaegerszegen székelő számtartónak, illetve tiszttartónak. így a helyi viszonyokhoz és a novai birtok nagyságához képest a novai számtartó kiterjedt hatáskörrel is bírt. A novai központ létrehozását indokolttá és aktuálissá tehette, hogy ebben az időszakban a környéken két jelentősebb templomépítkezés is folyt: mégpedig (Szily kevés zalai templom-építkezései közül) az egyik Nován (1778-ban), a másik pedig valamivel később (épp a zalaegerszegi uradalom egységének megbontása idején 1792! és 1794 között) Milleiben volt. A novai templom építése jó például szolgálhatott arra, hogy az építkezések ellenőrzését, gazdasági felügyeletét a püspök Szombathelyről csak nehezen végezhette. Egerszeg pedig Novától szintén viszonylag távol volt. Legalábbis annyira távol, hogy az építkezések napi ellenőrzését, felügyeletét, és ha kellett az építkezésekhez szükséges anyagok előteremtését az Egerszegen székelő püspöki tiszttartó csak szintén körülményesen tudta megvalósítani. Nova, a másik zalai püspöki mezőváros viszonylag önálló gazdasági és igazgatási központként való

29 A „jelentős", „számottevő" bevételt itt természetesen viszonylagosan kell érteni. A szombathelyi püspökség nem volt túl javadalmazott. Sőt, Magyarország egyik leggyengébben javadalmazott egyházmegyéjének számított. A tárgyalt három birtokából származó bevételei - bármilyen nagyságú bevételeket is jelentett - így fontos részét képezték a püspökség összbevételének, s számottevően hozzájárultak a püspök nagyszabású építkezéseihez.

74