Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)
kiemelése viszont egy csapásra több kérdésre is megoldást jelenthetett: egyrészt a püspökségnek nem kevés bevételt hozó, s lakosságát tekintve jobbágysorú, így könnyebben, konfliktusmentesebben irányítható novai és karácsonyfai birtok közvetlen irányítás alá került, másrészt 1792-ben kezdődő miilei templomépítkezések körüli munkálatok közvetlen felügyelete is - a novai számtartó révén - megoldottá vált. A miilei templom körüli munkálatokkal kapcsolatban 1794 augusztusában Szily arra utasítja novai számtartóját, hogy vigyázzon „hogy a miilei templomnál sok üdőt a kőmívesek ne vesztegessenek." Valamint ne engedjen „tisztogattatni ... általok, hanem csak ennek a holnapnak végéig, sőt ha sok esős üdő lenne még ebben a hónapban is" hagyassa abba és halassza a tisztogatást jövő esztendőre.30 Ugyanakkor a novai számtartóra nemcsak a környékbeli építkezések felügyelete járult. Az erdőkben gazdag novai birtok Szily püspök idején sajátos szerepkörhöz is jutott a három püspöki birtok gazdálkodásában: folyamatosan biztosította a faanyagot a szombathelyi és a zalaegerszegi uradalom építkezéseihez: gazdasági építményeihez, és nem utolsó sorban a szombathelyi székesegyház építéséhez. Az székesegyház építését 1791-ben (nagyjából egy időben a novai birtok önállósulásával) kezdte el Szily, s az építéshez szükséges faanyag jelentős részét a novai erdőkből nyerte. 1793 és 1798 közötti időszakból fennmaradt Szily püspök Zsolnay számtartóhoz intézett leveleinek egy része. Bár a levelek esetlegesek31 és egy kivétellel Zsolnay levelei sincsenek meg, így semmiképpen sem rekonstruálható belőlük pl. egy egész éves gazdálkodási folyamat, de számtalan fontos információt hordoznak. Köztudott, hogy a székesegyház építéséhez szükséges faanyag egy része Nováról származik, de talán kevéssé ismertek olyan apró részletek, hogy a székesegyház egyes építési fázisaiban mikor, milyen szerepet játszott az novai „uradalom" illetve az onnan származó faanyag. Vagy hogy ennek a faanyagnak előállítása és Szombathelyre való elszállítása mennyi munkát és gondot jelenthetett a novai számtartónak, hiszen mindezt: a fakitermelés ütemezését, megvalósítását, a faanyag megmunkálását, valamint annak Szombathelyre szállítását, neki kellett megoldania, felügyelnie és megszerveznie. Ráadásul - kisebb késlekedés esetén - olykor már naponta kapta a földesúr sürgetőutasító leveleit. Az 1796-ból fennmaradt 12 levélből 8 tartalmazza a püspöknek valamely utasítását, vagy sürgetését a templomhoz szükséges faanyagok előállításával, vagy Szombathelyre szállításával kapcsolatosan. Megtudhatjuk belőlük pl. hogy a famunkákhoz az ácsokat Szombathelyről küldte le a földesúr, de a velük való megegyezés, alku már a novai számtartó feladata volt. Olykor arra is fény derül a levelekből, hogy a székesegyház építése mely fázisban volt, illetve, 30 SzEK ős XXVII/alsó I. p. „B" 2. Szily levele Zsolnayhoz 1794. aug. 12-én. 311793-ból csak egy, 1794-ből 3,1795-ből 5,1796-ból 12,1797-ből 4,1798-ból 3 db levelet találtam és dolgoztam fel. 75
