Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)
alá-fölé rendeltséget tükröző kapcsolatban állt egymással.26 A novai birtok alárendeltsége tehát mind gazdasági mind kormányzási téren nyilvánvaló. Ezt a hierarchiát mutatja a két birtok élén álló említett vezető tisztség. Az uradalmi kormányzatokban általánosnak nevezhető (uradalmi tiszttartó, számtartó, számvevő, kasznár, ispán, ügyész, pintér, hajdúk, erdőpásztorok, uradalmi juhász stb.) tisztségviselői, szolgálattevői rangsor azonban nemcsak Nován és Zalaegerszegen is igen egyszerűsített képet mutat. Egyáltalán nincs kinevezve például egyszerre tiszttartó és a számtartó, mint pl. a szombathelyi uradalomban; de amíg Zalaegerszegen 1792-től tiszttartó áll az uradalom élén, addig Nován csak számtartó tevékenykedett.27 Annak, hogy Nován és Egerszegen Szily püspök és utódai a birtokkormányzati tisztviselők és munkaerő közül csak a legszükségesebbeket alkalmazták, lehettek egyszerű takarékossági okai. Területi nagyságát és bevételi forrásainak differenciáltságát tekintve ugyanis egyik birtok sem igényelt nagyszámú vezető személyzetet. Mindkét birtok közvetlen irányítását kiválóan el tudta látni egyetlen személy: egy tiszttartó, illetve egy számtartó. Másrészt a fent leírtak alapján is valószínűsíthető, hogy Szily püspök és utódai - függetlenül attól, hogy Novát az 1790-es évektől „uradaloménak nevezik - Zalaegerszeget mindvégig egyfajta „Zala megyei" uradalmi központnak tekintették, amelynek része Zalaegerszeg mellett Nova és Karácsonyfa, s amelynek élén a Zalaegerszegen székelő tiszttartó állt, rangban alatta pedig a speciálisan novai birtok széles körű irányításával megbízott számtartó. A zalaegerszegi tiszttartó, mint a számtartó felett álló magasabb beosztású gazdatiszt így mindvégig betöltött bizonyos ellenőrző funkciót a novai számtartó gazdálkodása és birtokirányítása felett. Ezt támasztja alá Horváth Károly egerszegi tiszttartónak 1854-ben a novai és egerszegi uradalomban zajló aktuális munkákról, a gazdaságok általános helyzetéről és a közelmúltban történt jelentősebb eseményekről írt jelentése is. Ebben a beszámolóban a tiszttartó csaknem két oldalon tájékoztatta a püspököt a novai „uradalom" majorjaiban található néhány építmény helyzetéről, azok felújításának szükségességéről és az ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről. Említést tett még a birkák és az ökrök állapotáról is. Ugyanakkor Zalaegerszeggel kapcsolatban röviden csak annyit írt, hogy a városban tűz volt, amelynek során 2 ház leégett, valamint az uradalom számára szalmát vásárolt.28 26 Gazdasági téren azonban e kapcsolatban kölcsönösség is megfigyelhető: nemcsak az egerszegi uradalom járult hozzá a novai gazdaság működéséhez, hanem a novai is rendszeresen segítette az egerszegit. SzEL, PL Régi gazdasági iratok: zalaegerszegi uradalmi számadások 1781., 1786., 1801; 1810. 27 SzEL PL Régi gazdasági iratok: novai uradalmi számadások 1815. 28 SzEL, PL Püspökök személyi iratai: Szenczy Ferenc püspök iratai 1. d., Cselenkó, 2011. 21-24. p. 73
