Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)

hasonlítottak, illetve ezeknek milyen volt a kapcsolatuk egymással? Másfelől jelentheti azt a tevékenységet, amely az uradalom pénz - és természetbeni javainak, nem utolsósorban a rendelkezésre álló munkaerőnek a felhasználására irányult, vagyis az uradalom bevételei miből tevődtek össze, a megtermelt javak milyen összetételben és arányban határozták meg az uradalom bevételeit, a kiadások miből álltak, valamint az uradalom mennyire volt jövedelmező?

Az uradalmak közigazgatási funkciója szintén számos kérdést foglalhat magába, csak a legfontosabbakat kiemelve: városi ingatlanok adásvétele, betelepülés, tűzvédelem, bíróválasztás, igazságszolgáltatás. Mindezen funkciót jelentősen befolyásolta, hogy az uradalom területén lévő települések milyen jogállásban voltak? Voltak-e privilégiumai, s ha igen, mire terjedtek ki? De fontos volt az is, hogy ezeket a jogokat egy privilegizált település mennyire tudta megőrizni, megvédeni érvényesíteni a nem ritka földesúri túlkapásokkal szemben.

Az uradalom építészeti rendelkezései, vagy éppen saját építkezései befolyásolhatták a település szerkezetét, a városképet, karitatív intézkedései valamint egyes regáléjogának (pl. téglaégetés) időszakos feladása pedig segíthették a városi lakosok életét, a város helyreállítását tűzvész, árvíz és hasonló katasztrófák esetén.

Mindezen funkciók tükrében a szombathelyi püspök e három mezőváros központú birtoka közül a novaira nézve az „uradalom" megjelölés helytállósága igen csak kétségbe vonható, de az alapítólevélben uradalomnak nevezett Egerszeg „uradalom" státusza is vet fel kérdéseket. Az uradalmak egyik fontos jellemzője ugyanis, hogy több települést foglalnak magukba, és van egy birtokközpontjuk. Ha Egerszeget és Novát6, - a 18. század végi és 19. századi források fogalomhasználatát követve - külön uradalomnak tekintjük, akkor Egerszeg birtokközpont funkciója nem érvényesül, hiszen ebben az esetben - mivel a Zalaegerszeg környékén fekvő falvaknak egyike sem tartozott a szombathelyi püspök birtokai közé - az egerszegi uradalom csak a privilegizált mezővárost, Egerszeget foglalta magába. így Egerszeg soha sem vált valódi uradalmi központtá, s az uradalom a gazdálkodási és közigazgatási és egyéb funkcióját is csak a mezővárosban és határában gyakorolhatta.7 Az uradalom megnevezés így csak Egerszegre terjedt ki. Ráadásul a privilégizált mezőváros kiterjedt jogai e viszonylag kis területen is - sok szempontból - behatárolták az uradalom mozgásterét.

6 Itt a novai birtokhoz Nova irányítása alatt a Karácsonyfa település is hozzátartozott. (Karácsonyfa, ma Mikekarácsonyfa Nova szomszédságában fekvő település.)

7 Bár - főleg a 18-19. században - vásárai, mezőgazdasági tevékenysége és mezővárosi kiváltságai révén viszonylag jelentős koordináló gazdasági-igazgatási szerepet töltött be a környék életében, de ez a szerep nem haladta meg egy fejlődő mezőváros környezetére gyakorolt befolyását. A környéken más nagyobb uradalmak sem alakultak ki, így Egerszegnek versenytársa sem akadt. Bácskai Vera: Piackörzetek és piacközpontok a Dél-Dunántúlon a 19. század első felében. In: Gazdaságtörténeti Tanulmányok. 1993. (Zalai Gyűjtemény 34.) Szerk.: Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 1993. 230-231. p. (Továbbiakban: Bácskai, 1993.)

67