Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Cselenkó Borbála: Uradalom? Önálló birtok vagy birtokrész? A novai „uradalom” helye és szerepe a szombathelyi püspökség uradalmi birtokigazgatásában (1777–1848)

évek elejétől látszik meginogni, amikor a novai birtokrészt „novai uradalom"-ként kezdik említeni a források, és ez az „uradalom" státus él mai napig is a (helytör­ténészek tudatában. A két birtok szétválása, vagyis az alapítás kori nagy zala­egerszegi uradalom megosztása4 - és ezzel a zalai megyeszékhely valódi birtok­központi funkciójának megszűnése - után Egerszeg uradalomként való megjelö­lése is vet fel kérdéseket, de Nova uradalmi státusza egészében megkérdőjelezhető. Nova valós uradalmi státuszának kérdése már korábban, a zalaegerszegi ura­dalom története kapcsán felvetődött, de megnyugtató bizonyossággal nem lehe­tett állást foglalni.5 Jelen kutatás eredményei pedig szintén arról tanúskodnak, hogy képlet korántsem egyszerű és letisztult. Mindenképpen érdemes tehát Nova „uradalom" státuszát közelebbről (külön és a másik két püspöki uradalom vonatkozásában) is megvizsgálni. Egyrészt, mivel egy kisebb, önálló, többségé­ben egyszerű gazdasági tevékenységet folytató birtokot, s még inkább birtok­részt, nem szerencsés egy összetett gazdasági, igazgatási, kulturális, katonai stb. funkciót betöltő uradalommal azonosítani. Nem utolsó sorban azért, mivel to­vábbi kutatásokat, illetve a kutatási terveket téves irányba terelheti, hiszen egy nagy kiterjedésű uradalom kutatása sok olyan - gyakran előre feltételezett - funkció és egyéb szempont alapján történik, amelyek egy egyszerű birtok eseté­ben nem, vagy csak korlátozottan léteznek, s így az adott szempontú kutatások egyszerűen nem végezhetők el. Másrészt érdekes szemügyre venni azokat a gaz­dasági, társadalmi és egyházigazgatási, körülményeket, amelyek következmé­nyeként egy eredetileg csak gazdasági funkciót betöltő uradalmi birtokrészből egyik évről a másikra egy viszonylagos önállósággal rendelkező: korlátozott igazgatási, de aránylag széles hatáskörű, „uradalomnak" nevezett gazdálkodási egység lesz. Első lépésként érdemes tisztázni az uradalom szó jelentését. Az „uradalom" fogalom ugyanis nem egyszerűen egy nagybirtokot jelent, hanem jóval több an­nál. A magyar nagybirtokoknak sok funkciót kellett betölteniük: a gazdasági, birtokigazgatási feladatok mellett közigazgatási, kulturális és katonai teendőket is elláttak. A gazdálkodás tehát csak egy - bár igaz, jelentős - részét képezte az uradalmak tevékenységének, amely önmagában is számos kérdést vet fel. Utalhat egyfelől az uradalomban folyó (jobbágyi és majorsági) termelésre, azaz mit és hogyan termeltek az uradalom területén, a jobbágyi gazdaságok és a földesúr saját kezelésében lévő üzemei miben különböztek vagy éppen miben 4 Hogy ez a névleges megosztás mennyiben volt csak névleges, és mennyiben funkcionális, vagyis hogy Nova esetében az „uradalom" megjelölésnek megfelelően valóban beszélhetünk-e önálló urada­lomról, az elkövetkezőkben ennek próbálok utánajárni. 5Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848. Mezőváros és földesura kapcsolattörténete. (Zalaegerszegi Füzetek 12.) Szerk. Kapiller Imre. Zalaegerszeg, 2011. (Továbbiakban: Cselenkó, 2011.) 66

Next

/
Thumbnails
Contents