Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Kurucz György: A balatoni hajózás gróf Festetics György (1755–1819) időszakában: a „Festetics flotta” és a Főnix
fogyatkozás nélkül meg könnyíttethessék..."27 Jelentése további részében arról számol be, hogy kamarai sótisztekkel való tárgyalások céljából személyesen utazott Budára. Festetics arra is utal, hogy az előző két évben az erdélyi adminisztráció eljárása miatt komoly gondokat okozott a magyarországi sóellátás, s csupán báró Orczy László (1750-1807) királyi biztos fellépése nyomán javult a helyzet. Nem elhanyagolható adalék, hogy a kamarai tisztviselőktől származó információi szerint ezen idő alatt több mint fél millió mázsa sót szállítottak Magyarországra. A helyzet javulásának oka azonban abban rejlett, hogy Máramarosban a Tisza mellett, illetve a Mikes birtokokon a Szamos mellett új sóaknákat nyitottak. Lényeges szempont ugyanakkor, hogy az állami monopólium felett rendelkező kamarai sóellátást adminisztratív akadályok nem nehezítik, sőt a Kamara a megyei sóellátás igényét Eszékről a Dráván való felhozatal révén látja biztosítottnak. Festetics György viszont egyértelműen utal a folyami hajózást nehezítő természetes akadályokra, a „sok tőkéknek veszedelmes voltára", s az emiatt bekövetkező gyakori hajó károkra. Festetics konklúziója szerint tehát, a folyásiránnyal szemben vontatott drávai hajózás bizonytalan, ráadásul a „Dráva vize különös sebessége miatt erősebb alkotmányon és vasmatskával ell készétett hajót kéván".28 Nem elhanyagolható tény az sem, s itt Festetics egykori bécsi tanulmányainak, illetve képzett pénzügyi hivatalnoki előképzettségének hatása is megmutatkozik, melynek szellemében óv az egyedárusítás jogából fakadó árfelhajtás lehetőségétől, egyértelműen leszögezve, hogy „E mellett szükséges eleintén is minden Mo- nopoliumtul őrizkedni."29 Ezt követően teszi meg felajánlását, melynek értelmében, ha Türjén sóházat állítanának, de a Kamara ezt költségesnek ítélné „... kész volnék jövő esztendőben magam hajót tsináltatni, s azon Sót a Dunárul a Balaton vizén Keszthelyre próbaképpen hozatatni, melly által ha haszonnal történnék meg, nem csak sóval provideáltathatna a N[eme]s v[á]rmegye, hanem fuorozás is meg kéméltetnék."30 Megjegyzendő, hogy Csáktornyái uradalmának egyik tisztje, egy bizonyos Juren Pál, 1796. január 29-én Perlakról Festeticshez intézett levelében utalt a drávai hajózásról korábban szolgáltatott információira, illetve jelzi, hogy „Fő Méltóságodnak leg előszer is átalam beterjesztett Drávai Hajódzás még most is úgy fekszik szivemen, hogy én azt Méltóságodnak javaslani alázatosan merészlem."31 Festetics György azonban egyértelműen a balatoni szállítás mellett foglalt állást. 27 Uo. f. 69. 28 Uo. f. 70. 29 Uo. 39 Uo. 31MNL OL Festetics Lt P 279 10. d. Directorátusi Ügyiratok 1797.1. ff. 174-176. 44
