Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Kurucz György: A balatoni hajózás gróf Festetics György (1755–1819) időszakában: a „Festetics flotta” és a Főnix
Az előbbiek konklúzióját megvonva láthatjuk, hogy Festetics nem ingyenes felajánlást tesz a vármegye, illetve a régió megfelelő áron történő sóellátása érdekében, hiszen egy ilyen komoly ráfordítást igénylő beruházást rendkívül komoly adósságszolgálati kötelezettségei miatt valóban nem engedhetett volna meg magának.32 A felajánlást megelőzően ugyanis alaposan tájékozódott, illetve a Nagyváthy János kézírásával fennmaradt, 16 pontból álló feljegyzés tanúsága szerint a director a Dunán való só és egyéb áruszállítás jövedelmezőségéről, illetve az átrakodást követően a Balatonon való további szállítás feltételeiről részletesen tájékoztatta munkaadóját.33 A kérdés-felelet formájában készült elemzés kitért a Balatonig történő szállítás költségeire, így a só különböző helyszíneken való beszerzési árára, az egyes helyszínektől számított fuvarköltségekre, a szárazföldi és vízi szállítás idejére, a hajósok fizetésére, vagy éppen a 15. pont szerint „Télen által hol fog a hajó állani, és mitsoda előre való intézetek szükségesek annak épségben való megtartására?" Nagyváthy mellékelt költségkalkulációja szerint Dunavecsén a só mázsája 4 ft 8 xr, s ha onnan 1500 mázsát szállítanának Kenéséig, a szállítási költség 375 ft lenne. A hajó személyzetének bérét 28 ft-ra tette, a só kalkulált veszteségét 17 ft 25 xr-ra. Az értékesítést legalább a kanizsai árral számítva, vagyis 4 ft 39 xr-ral, évente minimálisan hat szállítmány esetén a nyereséget 2007 ft 54 xr tette volna. Természetesen ebből az összegből még le kellett volna vonni a hajó építésére fordított tőke összegének dupla kamatát, vagyis 400 ft-ot, illetve az egyéb, közelebbről meg nem határozott „conventiókat" 500 ft értékben, s így azután a tiszta nyereség Nagyváthy szerint 1107 ft 54 xr-t tett volna ki.34 Sajnálatos módon eddig még nem került elő olyan forrás, amelynek alapján pontosan meghatározható lenne, hogy Festetics György mikor döntött vitorlás hajójának megépítéséről, illetve milyen információk szerint, s ki járt el nevében a később alkalmazásra kerülő trieszti hajóépítő mester ügyében, illetve mikor adott utasítást Sebestyén Sámuel mérnök számára a hajó, illetve a fenéki kikötő sójatér- rel, valamint hullámmentességet biztosító töltéssel való tervezésének elvégzésére.35 Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a nevezetes bizottsági jelentéssel szinte egy időben, tehát még 1795-ben alkalmazásra kerülhettek az építők. A későbbi részleteket illetően egyébként Pegony György 1796. június 10-én a Directióhoz intézett jelentése tartalmaz értékes adatokat, s egyértelmű utalást arra, hogy a munkálatok ekkor már megkezdődtek. „Az új hajóhoz kívántató fákat megvágattam Somogybán és már nagyobb része a víz parton vagyon, mihelest az idő engedi, a 32 Festetics pénzügyi helyzetéhez: Kurucz György: Adósság, hitel, törlesztés: Festetics György pénzügyi helyzete 1782 és 1818 között. Századok 140. (2006/3) 539-565. p. 33MNL OL Festetics Lt P 279 8. d. Directorátusi Ügyiratok 1796.1. ff. 88-88v. 34 Uo. 35 Tóth hivatkozott munkájában részletesen elemzi az MNL OL Tervtárban fellelhető terveket. 45
