Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Kurucz György: A balatoni hajózás gróf Festetics György (1755–1819) időszakában: a „Festetics flotta” és a Főnix
xindálny [kijelölni]", illetve javasolja, hogy „az halászók jégvermeik közel vannak, hanem V[endég]fogadó mellett all szélről lehet nekie hellyet rendelni...", mintegy 8-10 öl szélességű udvarral.23 A néhány évvel később kelt „Status personalis Officilium" szerint Khek József „csajkás"-t alkalmazták, akinek az éves fizetése 150 ft készpénzből állt, deputatuma pedig 16 akó bort, 10 köböl búzát, 12 köböl rozst, fél köböl borsót, fél köböl lencsét, 20 font sót, 300 font tehénbúst, 20 font faggyút, 24 font birka vajat, 1 süldőt, továbbá 2 szekér szénát, 12 szekér tűzifát, 1 hold kukorica földet foglalt magában. Teljes fizetésének készpénzben számított értéke 246 ft 48 xr-ra rúgott.24 Nem elhanyagolható szempont ugyanakkor, hogy Nagyváthy direktorsága alatt a révészekkel kötendő szerződések, így a hajókárok és áruveszteségek felelősségének szabályozása tekintetében az ország más régióiban gyakorlatban lévő mintákat igyekeztek alkalmazni Festetics uradalmaiban. Thaly Zsigmond ágens ugyanis 1793. augusztus 17-én Komáromból, vagyis a jelentős folyami áruforgalmat bonyolító dunai városból Nagyváthy direktorhoz intézett levelében igen részletesen foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. „Ha hajót, vagy a Hajós Legényeknek vigyázatlanságok, vagy a Hajónak, kötélnek, s más egyébb szerszámoknak defectussa [hibája, hiányossága] miatt, valamely szerencsétlenség éri, illyenkor a kárt egésszen magára veszi: - de vágynak előre nem látható s ki nem kerülhető esetek / casus improvisi/ p. о. ha part szakadás, hirtelen szél, a Dunában soha az előtt azon a Hellyen nem tapasztalt, a mint a Hajósok hivják, vak Tőke által esne a szerencsétlenség, ezeket az eseteket ki köti, s magára nem veheti. - Ezek a casu- sok, a Felséges Camera [Magyar Királyi Kamara] által is minden Transportualis Contractusban ki szoktak köttetni."25 Az eddigiek alapján egyértelműnek tűnik, hogy Festetics Györgyöt határozottan foglalkoztatta a megfelelő vízi áruszállítás biztosítása. S hogy nem pusztán magánérdekei alapján ítélte meg a jelentősebb beruházást igénylő, az evezős révhajókhoz képest nagyobb rakományt befogadó, s azt megfelelő széljárás esetén jóval gyorsabb idő alatt célba juttatni képes vitorlás hajó építésének gondolatát, azt éppen Zala vármegyéhez intézett, 1795-ben kelt hosszabb jelentése bizonyítja.26 A jelentés bevezető soraiból ugyanis kiderül, hogy Festetics bizottsági szintű munkálatra kapott megbízatást: „Méltóztatott a Tekéntetes Nemes V[á]rm[e]gye velem abban parancsolni, hogy a ki rendelt Deputatióban ollyan indéttó okok, és eszközök terjesztessenek elő, mellyek által a Sónak ezen N[eme]s V[á]rm[e]gyé- ben való hozattatása a szegén adózó Népnek leg kevesebb terhével, és minden 23 UO. 24MNL OL Festetics Lt P 279 10. d. Directorátusi Ügyiratok 1797.1. f. lOlv. 25 MNL OL Festetics Lt P 279 3. d. Directorátusi Ügyiratok 1793.1. ff. 225-225v. 26MNL OL Festetics Lt P 279 7. d. Directorátusi Ügyiratok 1795.1. ff. 69-72v. 43
