Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Káli Csaba: Az 1947. évi országgyűlési választások Zalában

vagy ennél is kevesebb választó élt. Mennél nagyobb volt egy település, annál differenciáltabb és az átlagoshoz jobban közelítő, szélsőségektől mentes eredmények születtek.

Érdekesen módosították a területi átlageredményeket egyes települések markánsan eltérő vallási vagy nemzetiségi viszonyai.82 A dél-zalai horvát falvakban (pl. Tótszentmárton, Tótszerdahely, Petrivente, Fityeház, Bajosa) a DNP - olykor mélyen - ötven százalék, de mindenképpen a megyei átlag alatt teljesített, viszont az MKP és kisebb részben az SZDP, illetve az NPP itt rendkívül jó eredményeket ért el. Nyilván a magyar nemzeti eszmére erősen építő konzervatív pártokkal nem minden esetben tudtak mit kezdeni az amúgy katolikus horvát választók. A Balaton-felvidéki sváb falvak közül Pula községben született extrém eredmény azzal, hogy az SZDP 54%-kal itt érte el a legjobb százalékos arányt. Csak valószínűsíteni tudjuk ennek okát, nevezetesen, hogy az SZDP kiállt a svábok jogfosz- tottságának enyhítése érdekében, amire az országban máshol is volt példa.83

Zala megye vallásilag meglehetősen homogénnek számított, a katolikusok aránya 90% feletti volt. Néhány markánsan református település (Szentgyörgy- völgy, Becsvölgye, Kustánszeg, Csonkahegyhát) választási eredményeiben a vallás, mint kulturális megkülönböztető tényező vissza is tükröződött, minimum annyiban, hogy a DNP ezeken a helyeken átlag alatt szerepelt és inkább az FKgP, illetve kisebb mértékben az NPP került helyzetbe. Kustánszegen és Csonkahegyháton például a több, mint ötven százalékos eredményével maga mögé utasította a Kisgazdapárt a DNP-t is, ami igazán kivételes jelenségnek számított. Ez az egyik oka a - mellesleg Göcsejt lefedő - Novai járás már ismertetett eredményének, ahol a fenti református falvak többsége található. A foglalkozási szerkezetnek az általánostól való eltérései - vagyis a földművelésből élők kisebb aránya - is jól kitapinthatóak a választási eredményekben, melyek leginkább az SZDP szereplésében mutatkoztak meg. A párt a járások és városok viszonylatában Nagykanizsa városban szerepelt százalékosan a legjobban (18,87%) és abszolút számban is (3012 szavazat). Ezután a Letenyei járás, Zalaegerszeg város és a Nagykanizsai járás következett, ezen kívül még a Tapolcai járásban szerepelt a párt a megyei átlagon felül. A városok, különösen Nagykanizsa esetében kézenfekvő a jó eredmény magyarázata, amely a megye legnagyobb városaként (a megyeszékhely Zalaegerszeget csaknem kétszeresen múlta felül lakosságszámban) jelentős iparral és kereskedelemmel bírt, ráadásul rendkívül erős pártszervezet létezett a városban. Ebben az esetben az ok és okozat (szavazóbázis és pártszervezet) viszo82 Békés vármegyére vonatkozó analógiákhoz lásd Ignácz 2004.115., 124. p.

83 Csekő 2001.114. p. Az MKP Zala vármegyei titkára, az 1947 augusztusi havi jelentésében megemlíti az SZDP tapolcai járási titkárának Pulán elmondott kampánybeszédét, amelyet becsatolt a központba beküldött jelentéséhez. Ennek tartalmát nem ismerjük, de vélhetően az MKP titkár elsősorban annak kommunista-ellenes éle miatt tartotta fontosnak megemlíteni ezt az esetet. MNL ZML MKP ZVB ir. 1946-1948. 6. ő. e.

374