Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Paksy Zoltán: A balatoni idegenforgalom fejlődése a 20. század első felében

bályozza pontosan. A rendelet intézkedett arról, hogy az üdülőhelyeken hatósági biztos, fürdőbiztos rendelhető ki, valamint arról, hogy az üdülőhelyeken a kiadó lakásokat jegyzékbe kell szedni, és csak az a lakás vagy szoba adható ki, amelyet a fürdőbiztos jóváhagyott.

S végül a rendelet tovább pontosította a már működő Balatoni Intézőbizottság feladatait is. A Magyar Királyi Bálatoni Intézőbizottság (BIB) 1928. április 16-án alakult meg, melyet az 1928. március 23-ai minisztertanács hagyott jóvá és a népjóléti és munkaügyi miniszter hozott létre 58.663/1928. sz. rendeletével. Tagjai az érintett megyék fő- és alispánjaiból, valamint a minisztériumok egy-egy kiküldöttjéből áll. Elnökét a népjóléti miniszter előterjesztésére a kormányzó nevezte ki 6 évre. 1928-tól a bizottság elnöki tisztét Veszprém vármegye főispánja, Kör- mendy Ékes Lajos töltötte be, a székhelye is így Veszprémben volt, a hivatali munkát pedig a főispáni iroda munkatársai látták el. A BIB feladatait a következőképpen határozták meg:

1. Javaslatokat tesz a Balatont érdeklő közérdekű kérdéseknek a törvényhozás, a minisztérium, a miniszterek, a törvényhatóságok által leendő megfelelő szabályozására.

2. Az üdülőövezetben a parcellázások tekintetében véleményt nyilvánít.

3. Javaslatot tesz a Balatont érdeklő összes közmunkáknak a miniszterek által leendő elrendelése tárgyában.

4. Figyelemmel kíséri a Balatonnal kapcsolatos összes kérdéseket, és előkészíti mindazokat a terveket, amelyek a Balaton partvidékének látogatottságával és fejlődésével összefüggnek.

5. Irányítja a Balatoni Iroda útján a balatoni gyógy- és üdülő helyek látogatottságát előmozdító kül- és belföldi propagandát. Utóbbi, tehát a Balatoni Iroda feladatait az említett rendelet következőképpen körvonalazta: „А В. I. B. a Balaton látogatottságát előmozdító propaganda lebonyolítása, és általában az idegen- forgalom előmozdítása céljából Balatoni Irodát állít fel, amelynek vezetőjét és alkalmazottait а В. I. B. elnöke választja ki, és szolgálati viszonyaikat a rendelkezésre álló hitel keretén belül megállapítja. ... A Balatoni Iroda propagandamunkáját támogatja az érdekelt fürdőigazgatók és szállodatulajdonosok közül а В. I. B. elnöke által kijelölt legalább 12 tagú bizottság, amelyik az ügykörébe vágó kérdésekben javaslatot tesz."

A kormány nemcsak rendeletekkel, hanem anyagi források biztosításával is igyekezett megteremteni a balatoni idegenforgalom fejlesztésének lehetőségeit. Az 1929. évi 3. törvény a vízi beruházásokról kimondta, hogy a Balatonon 15 év alatt 4.420.000 pengő értékben lehet fejleszteni, ez tehát átlagos felhasználás alapján, évi 295.000 pengőt tett ki. Ezt egészítették volna ki olyan kedvezményes hitellehetőségek, amelyeket a fejlesztésben részt vevő vállalkozók, intézmények vagy törvényhatóságok kaptak volna. Ezeknek a fejlesztési terveknek a kidolgo332