Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához
A krónika még a Zalaegerszeg környékére vonatkozó néhány mondata így hangzik: „Muharren hó második napján indultak el Egervárról. Más tennivaló nem volt, mert a gyaurok Kaponakot49 is (.... a szöveg itt hiányos, nyilván elhagyták), pár embert odaküldtek, akik a palánkot elégették. Néhány gyaur, aki az egervári várból kegyelemmel jött ki, áttért az iszlám vallásra, és az ellenséges országban hozzáértő vezetőként szolgált nekünk.... Tehát Muharren hó 2. napján indultak Egervártól, két órai menetelés után egy ismeretlen nevű síkon táboroztak. Onnan 3-án (július 27.) indultak el és a Rába partján vertek tábort... ."50 Áttekintve Hasán aga leírásait, azok mind a hadjárat útvonaláról, mind a várak helyszínéről, az erődítmények építési anyagáról, az ostromlás módjáról teljesen hitelesnek tűnnek, a történésekről tekintetében is elfogadhatóak, és nagyon jól használhatóak. A krónika minden bizonnyal a legrészletesebb forrása az időszaknak. Hasan aga krónikájának egyik hiányossága, hogy az általa felsorolt elpusztítandó várak között szereplő, más leírások és létszámadatai alapján is erős várként számon tartott Szentgrótról nem esik szó. Talán a forrás hányatott sorsa, átdolgozása során ez a rész elkallódott. Szentgrót pusztítása Esterházynál is szerepel, Murphey szerint az őrség elmenekült és július 27-re teszi felgyújtását.51 Mivel július 27-én már az elfoglalt üres béri várba küldik az egervári helyőrséget, s ha Murphey dátuma helyes Szentgrót felgyújtásáról,52 akkor lennie kellett egy ezt az akciót végrehajtó, az egerszegi táborból induló csapatnak. Ha külön sereg ment volna ebbe az irányba, akkor két úton mehettek volna: vagy a Zala völgyében, vagy Nagykaponak felé. Az egyik útvonalon Kemend, a másikon Kapornak vára esett volna az útjukba. De mint láttuk, mindkét vár elpusztítása később, az egervári táborból kiinduló seregek által történt. így az feltételezhető, hogy ezt a hadműveletet az a sereg hajthatta végre, amely Pölöskét 22-én elfoglalta, s utána Szentgrót és Bér felé vette az irányt, és már 27-én az egervári táborba ért. Hasan aga a krónikában a várak felégetéséről beszél. Megerősíti azt, amit a későbbi források és a kutatás is bizonyít, s a költői túlzások közé utalja Eszterházy 49 Kapornak, a mai Nagykapornak vára a 12. században alapított bencés apátság épülettömbje, amelyet sokszögű bástyákkal erősített palánkfalakkal és árokkal vettek körül. Alaprajzát 1570 körűiről ismerjük. Kriegsarchiv Wien. 1572 máj. No 77. 0078. 50 Hasan aga 213. p. 51 Rhoads Murphey 1999.127. p. A szentgróti vár feltárása során a kapu térségében talált 17. századi égésréteg leletanyaga alapján köthető az 1664. évi eseményhez. Vándor László: Szentgrót vára. Kutatások a zalaszentgróti volt Batthyány-kastély területén. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1978. (Zalai Gyűjtemény 8.) Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1978. 73. p. 52 A dátum az angol szerző többi időpontjához hasonlóan téves is lehet. 32
