Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Vándor László: Hasan aga krónikája. Adatok az egerszegi és a környékbeli végvárak 1664. évi pusztulásához

Pál leírását az erődítmények földdel egyenlővé tételéről.53 A kővárakat, téglaépületeket nem lehetett egy-két nap alatt teljesen lerombolni, ezt csak palánkvárak, mint Egerszeg, Kiskomár és Zrínyi-Újvár esetében lehetett megtenni. Bár az utóbbinál, ahol komoly földművek is voltak, a lerombolás sok emberi munkát és robbantásokat is igényelt. A többi várnál, Pölöskén, Kernenden, Kapornakon nyilván csak a tetőszerkezetek és a külső palánkok felgyújtásáról van szó.

Megjegyezném továbbá, hogy más hasonló török forrásokhoz hasonlóan, Hasan aga az összes várat palánkként határozza meg, függetlenül az egyes erődítmények építési anyagától. Ezzel egy újabb adatot szolgáltat az ilyen jellegű erősségek meghatározása körül folyó vitához.54

A helyismerettel nem rendelkező kutatók, így a többször idézett és más török forrásokat használó Rhoads Murphey a legtöbb esetben helyesen a várak felgyújtásáról beszél („Fort set fire"), pontos azon meghatározása is, hogy Kiskomárt lerombolták („Fortess demolished"), de Egervárnál téved, amikor a kiürítés utáni lerombolásról beszél („Fortess evacuated then demolished").55

Pár év múlva a vasvári békében foglaltak szerint Zrínyi-Újvár, valamint a hallgatólagos egyezség alapján pusztán maradt Kiskomár kivételével mindegyik várban újból őrséget találunk.

53 Esterházy 1989.169. p. Hasan aga egy esetben Kemendnél használja ezt a kifejezést, a vár aknákkal történő felrobbantásával kapcsolatban, de ez is bizonyosan túlzás, nem az egész a várra, csak egyes részeire vonatkoztatható.

54 Tolnai Gergely: Palánkvárak Magyarországon. Bp. 2011.

55 Lásd 44. jz.

33