Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919

hatállyal valóságos tizedessé és egyszersmind címzetes őrmesterré léptették elő. 1919-ben tagja volt a Vörös Őrségnek, majd a régi rend visszaállítása után 1920-ban átvette a m. kir. államrendőrség. 1922-ben a kerületi főkapitány felterjesztésére a belügyminiszter főtörzsőrmesterré nevezte ki. A rendőrség mellett közel két évtizeden keresztül tagja volt a nagy- kanizsai Hild István Temetkezési Egyletnek, ahol pénztárosi teendőket látott el. (18. kép) MNL ZML NVT1919/2878., KA Kriegsgefangenenkartei RÍ 26. doboz, К 1916. június 1. (11. sz.) 84. p., ZK 1943. december 2. 4. p., ZH 1916. június 21. (140. sz.) 2. p.

KIS TÓTH IMRE (Kisrécse, 1888. március 12. - Nagykanizsa, 1966. május 5.) rendőr. Apja Kis Tóth József, anyja Sonics Rozália. Eredeti foglalkozása földműves. Nős Bolf Annával (hk. Nagykanizsa, 1914. február 11.), egygyermekes nagykanizsai lakos. Első katonai szolgálatát 1909. október 6-tól 1912. szeptember 23-ig, utóbb mint szakaszvezető a cs. és kir. 48. gyalogezrednél teljesítette. Leszerelése után azonnal jelentkezett rendőrnek. Október 1-jétől próbaszolgálatos, 1913. május 1-jétől pedig állományban lévő közrendőr. A világháború idején őrmesteri rendfokozatban harcolt a 48. gyalogezred kötelékében. Először az orosz fronton a Kárpátokban, majd az olasz hadszíntéren teljesítette kötelességét. Egy ízben a jobb combján gránáttól sebesült. 1918. augusztus 14-én a városi tanács kérelmére bizonytalan időre felmentették a hadi szolgálat alól, és visszahívták a rendőrséghez. 1919. április 18-án rendőri hivatásáról lemondott, és a továbbiakban szarvasmarha és sertéskereskedéssel foglalkozott. MNL ZML NVT 1918/14955., 1919/2878. 1921/2813., ZH 1916. június 21. (140. sz.) 2. p.

KIS SÁNDOR ideiglenes hivatalszolga. Nős Bali Máriával, egygyermekes nagykanizsai lakos. Részt vett a világháborúban, ahol hősies magatartásáért I. osztályú Ezüst Vitézségi Érem, Károly Csapatkereszt és Sebesülési Érem 1 sávval érdemjelekben részesült. 1920. január 1-jétől hivatalszolga a nagykanizsai városi rendőrségen. Az államosítás során átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága. Ugyanitt 1923-ban még hivatal- szolga. MNL ZML NVT Kimutatás 1920., Baksa 434. p.

KISS JÓZSEF (Esztergály, 1872. február 2. - Nagykanizsa, 1919. február 7.) rendőr. Apja ismeretlen, anyja Kiss Magdolna. Korábbi foglalkozása vasúti napszámos. Nős Horváth Máriával (hk. Nagykanizsa, 1899. január 21.), ötgyermekes nagykanizsai lakos. 1901 januárjában kezdte meg rendőri hivatását a városi kapitányságon. A világháború idején 1916-ban a 42-50 éves népfelkelők szemléjén besorozták katonának, de mint a közbiztonság számára nélkülözhetetlen rendőrségi alkalmazottat egyszersmind fel is mentették a hadi szolgálattétel alól. 1917. október 19-től 1918. január 2-ig a nagykanizsai közkórházban súlyos betegséggel kezelték. Szervezetét azonban a háborús idők többszörösére nőtt szolgálati követelményei tovább rongálták. Közel húsz év rendőrködés után 48 éves korában hunyt el tüdőgyulladásban. MNL ZML NVT 1919/781., 1923/5862., ZK 1919. február 10. (6. sz.) 3. p., ZH 1916. június 21. (140. sz.) 2. p.

303