Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Bekő Tamás: A nagykanizsai városi rendőrkapitányság működése az I. világháború kitörésétől a rendőrség államosításáig, 1914–1919

KISS LAJOS dr. (Marcali, 1884. március 25. - ?) rendőrfőkapitány. Apja Kiss Lajos, anyja Phillipovich Mária. Nős Annók Margit tanítónővel (hk. Marcali, 1911. február 11.), gyermektelen nagykanizsai lakos. Tételes jogi szigorlatot 1908. október 23-án, sikeres államvizsgát 1909. december 22-én tett. Előtte 1907. május 9-től október 14-ig bírósági, 1910. június 16-ig pedig törvényszéki joggyakomok. Ezt követően 1913. november 12-ig járásbírósági jegyző, 1916. március 16-án elnyert rendőralkapitányi kinevezéséig pedig törvényszéki jegyző Nagykanizsán. A világháború idején 1914. július 29-től 1915. október 15- ig mint tizedes a cs. és kir. 44. gyalogezred kötelékében teljesített hadi szolgálatot a szerb harctéren. Háborús érdemeiért Károly Csapatkereszt kitüntetésben részesült. Ez idő alatt súlyos tífuszbetegségen esett át, majd felgyógyulása után leszerelt és visszatért polgári állásába. 1916 júniusában, már rendőralkapitányi minőségben érte az újabb sorozás, amelyen ismét alkalmasnak bizonyult. A városi tanács hamarosan beadta a felmentési kérvényét, amely sok huzavona után 1917 januárjára nyert elintézést olyasformán, hogy látási fogyatékossága miatt a honvédelmi miniszter bizonytalan időre felmentette a bevonulási kötelezettség alól. A főispán 1918. november 12-én bízta meg a rendőrkapitányi hivatal vezetésével, 1919. február 14-én pedig Sneff József főispáni teendőkkel megbízott kormánybiztos kinevezte rendőrfőkapitánnyá. A kommün idején a városi Vörös Őrség parancsnoki teendőit látta el, majd 1920-ban átvette a m. kir. államrendőrség nagykanizsai kapitánysága. 1921-ben rágalmazási pert indított Kolozsváry Ödön ellen, aki korábban többször feljelentette, és a vádak egész halmazát bocsátotta rá, holott az ügyek kivizsgálásakor nem bizonyult bűnösnek. Kolozsváry többek közt azzal vádolta, hogy a proletárdiktatúra alatt a szociáldemokrata és kommunista vezetőkkel barátságot tartott fenn, és az egész rendőrtestületet önhatalmúlag vitte át a kommunizmus szolgálatába. Ugyancsak a vád részét képezte, hogy 1919-ben Sneffel együtt 60 ezer koronát tulajdonított el a kapor- naki zárdából. A nagy nyilvánosság előtt lezajlott per során ismét bebizonyosodott Kiss Lajos ártatlansága. Ezt követően a belügyminiszter 1922 júliusában a kőszegi rendőrkapitányság hivatalvezetőjévé nevezte ki, innét pedig szeptemberben a soproni kapitányságra helyezte át. MNL ZML NVT 1919/2694., 1919/2878., 1921/3210., ZH 1916. október 19. (239. sz.) 1. p., 1917. január 4. (3. sz.) 2. p., ZK 1921. december 31. (297. sz.) 2. p., 1922. szeptember 20. (213. sz.) 3. p., Baksa 436. p.

KOCSIS JÁNOS (1849. - Nagykanizsa, 1932. augusztus 8.) rendőr. Apja Kocsis János, anyja Puplics Erzsébet. Korábbi foglakozása hivatalszolga. Nős Szabó Annával (hk. Pacsa, 1885. május 11.) többgyermekes nagykanizsai lakos. 1887. február 5-én nevezték ki városi rendőrnek. A világháború idején katonai szolgálatot nem teljesített. Típusa volt a régi városi rendőrnek, aki együtt érzett a polgársággal, de ha rendet kellett tartani, mindig ott volt és mindenki respektálta. 1918. november 1-jén 40 év szolgálati idő után vonult nyugalomba. Halála előtt nem sokkal, combnyaktöréssel szállították kórházba, amivel idős és legyengült szervezete már nem bírt el. Becsületes, derék, kötelességteljesítő rendőrnek ismerte a város közvéleménye. (19. kép) MNL ZML NVT 1922/9417., ZK, 1932. augusztus 10. (180. sz.) 5. p.

304