Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Paksy Zoltán: Az Istóczy-féle antiszemita mozgalom tevékenysége a Délnyugat-Dunántúlon (1872–1884)

benne főként Délkelet-Európa helyzetét.16 Beszédében felvázolta a probléma megoldására kínált javaslatát: „a hajdani zsidó haza visszaállítását Palesztinában".

Bár Istóczy nagy horderejű témát vetett föl beszédében, a palesztinai zsidó állam tervének felvetését ezúttal azonban nem kísérte olyan heves sajtóreakció, mint korábbi beszédét. Komolytalannak, nevetséges tervezetnek tartották az ötletét, amellyel nem is kell foglalkozni. Folyamatos támadások érték, és a politikai életben elszigetelődött. Ennek példája volt az 1880. január 28-ai parlamenti ülés, amikor Istóczy bejelentette, hogy társadalmi mozgalmat indít: „Magyarországi nemzsidók szövetsége" néven. Megkísérelte felszólalásában a szervezet alapszabályát ismertetni, ezt azonban csak a jelenlévő képviselők engedélye mellett tehette meg, mivel az nem tartozott a napirendhez, de a ház nem engedélyezte. Beszédét többször szakította meg nevetés és közbeszólás, s bár támogató kiáltás is hallatszottak, végül ezek látható kisebbségbe kerültek, Istóczy pedig elállt a tervezet ismertetésétől. Istóczy ettől függetlenül megindította az országban az antiszemita agitációt, a nemzsidók szövetsége egyleteinek vidéki szervezése révén. Ez komoly sikereket nem ért el, az országban az antiszemita mozgalom egyelőre nem tudott tömegeket mozgósítani.

Ugyancsak 1880-ban látta elérkezettnek az időt ahhoz is, hogy újabb rendszeres sajtókiadványt jelentessen meg. Ennek első száma 1880 októberében látott napvilágot, s Beköszöntő c. cikkében közölte, hogy ez a lap a két évvel korábban „kellő pártolás hiányában" beszüntetett Jövőnk c. lap folytatása. A lap a „12 rophat" címet kapta, amely a havonta történő megjelenésre utalt.

Ugyanakkor ezekben az években az országban váratlanul megszaporodtak a zsidóellenes atrocitások, s a zsidókérdés végül 1882/1883-ban a magyar belpolitika legf aj súlyosabb ügye lett. Ezek az események igen jellemzőek voltak vizsgált térségünkben, a Délnyugat-Dunántúlon, illetve az egész Dunántúlon. 1881 októberében például Tolnán jelentek meg plakátok, melyek a zsidók kiirtására szólították fel a lakosságot.17 1882 májusában a Baranya megyei Némethidason a lakosság „halál a zsidókra" kiáltásokkal támadta meg a helyi izraelitákat és földig rombolt egy házat. A lakosság a zsidókat okolta a falu elszegényedéséért. Júliusban Pápán kezdődtek zavargások, melyek a hónap folyamán kiterjedtek az egész megyére, Ajkán, Bándon és Veszprémben is történtek atrocitások. „A zsidók elleni ellenszenv városunkban és vidékünkön mindinkább elkeseredettebbé válik, félni lehet, hogy tettlegességig viszik, hacsak erélyes intézkedések nem történnek a hatóság részéről." - írta az egyébként pártatlan helyi lap, s Pápán és

16 KN 1875-1878. XVIII. kötet, 282-291. p. 1878. június 24.

17Az antiszemita pogromok forrása: www.konfliktuskutato.hu:http://konfliktuskutato.hu/ index.php?option=com_content&view=article&id=135:vervadak-zsidoellenes-zavargasok-atrocitasok- es -pogromok-1881-1885&catid=16:esetek. A letöltés időpontja: 2015. január 20.

228