Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900
következménye, s az ügy a megyei Közigazgatási Bizottságon keresztül a Nagy- kanizsai Királyi Törvényszékig jutott. Itt a választásokat követő fél év elteltével annyi történt, hogy bekérték a városi képviselő-választásra jogosítottak eredeti névjegyzékét, amit a városi tanács csak egy év múlva (!) küldött el. A további eljárás részletei nem ismertek, annyi azonban bizonyos, hogy a végén egy képviselőnek sem kellett visszaadnia mandátumát, mindenki a helyén maradt az V. kerületben is. A korabeli helyhatósági választások körülményeiről mindenesetre sokat elárul az egyik V. kerületi szemtanú megjegyzése: „Különben mikor még a szavazás folyt, Vi 4 órakor148 már a szavazóurnát Lengyel Lajos városi főjegyző felnyitotta, s benne turkált. A fehér és piros szavazócédulákat149 olvasta össze, s rakoskodta el,150 mi ismét törvénytelen eljárást képez."151 A meghatalmazásokkal való visszaélés, a befolyásolás lehetősége, a helyi hatalmi szervek beavatkozása mind a választási eljárás kellő kontrolljának hiányát mutatja. S talán az 1848 óta eltelt évtizedek is kevésnek bizonyultak még ahhoz, hogy a polgárok elegendő választási tapasztalat birtokában kellő öntudattal lépjenek fel a hasonló esetekben, s megtalálják a megfelelő fórumokat jogaik érvényesítésére. Mindazonáltal az 1886. évi XXII. törvénycikk végrehajtásával hosszú időre kialakultak azok a keretek, amelyek között a rendezett tanácsú városok elöljárósága és képviselő-testülete önkormányzati jogait gyakorolhatta. E tekintetben a dualizmus fennállása idején nem történt már lényeges változás. A rendezett tanácsú városoknak a közigazgatási rendszerben elfoglalt helye véglegessé vált. A politikailag konszolidált viszonyok és a gazdasági növekedés pedig megteremtették azokat a feltételeket, amelyek révén saját erőforrásaik gyarapításával már a következő évszázad kihívásaira koncentrálhattak. A millennium kora Nagykanizsán nagyjából a századforduló körüli évekig tartott az a lendület, amely a polgári korszak beköszöntével a vasútépítéseket követően megindult, és amelynek eredményeként virágzó gazdasági fejlődés bontakozott ki: új iparikereskedelmi vállalkozások alakultak, megjelent a szolgáltatóipar, bankok, takarékpénztárak sora segítette ezek tőkeerejének növelését. A fellendülő gazdasági élet hatása társadalmi-kulturális téren is megmutatkozott. Öntudatos városi polgárság alakult ki, amely sokféle rétegből tevődött össze: zsidó és keresztény kereskedők, jól működő nagy- és kisipari vállalkozások, a szolgáltatóipar és a 148 Reggel 9-től délután 4 óráig lehetett szavazni. 149 A meghatalmazottak fehér, a rendes szavazók piros színű szavazócédulákon adták le szavazatukat. 150 Értsd: rakosgatta el. 151MNL ZML Nk. tan. ir. 1887: 3898. sz.; 1888:8939. sz.; 1889: 9140. sz. 201
