Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900

Zala megye közgyűlése 1886. augusztus 9-i ülésén hívta fel a végrehajtásért felelős főszolgabírák, továbbá a városok és községek figyelmét az új községi törvénynek a régitől eltérő rendelkezéseire. Felszólította a községeket, hogy az 1871. évi törvény alapján alkotott, a községi elöljárók teendőit és a szolgaszemélyzet létszámát megállapító szabályrendeleteiket 1887. március 31-ig hozzák összhangba az új törvény előírásaival. A törvény 56. §-a alapján utasította a rendezett tanácsú városokat és községeket, hogy közgyűléseik számát és idejét szabályrendeleteikben rögzítsék. Ezt úgy kellett végrehajtani, hogy azoknak a tavaszi és őszi közgyűléseknek a napja, amelyeken az előző évi számadást megvizsgálják, illetve a következő évi költségvetést előterjesztik, a megye tavaszi és őszi közgyűlésének napjánál legalább egy hónappal korábbi időpontra legyen kitűzve.131 A szabályrendeletek átdolgozása elég lassan haladt, a legtöbb település túllépte az eredetileg 1887. március 31-re kitűzött határidőt.

Nagykanizsa kép viselő-testületé 1887. április 25-én fogadta el a meglehetősen terjedelmesre sikeredett, összesen 23 fejezetből álló új közigazgatási és szervezési szabályrendeletét, amely egészében véve jogilag sokkal inkább körülbástyázott, részleteiben aprólékosabban kidolgozott volt, mint tizenöt évvel korábban keletkezett elődje. A választott grémiumok (tanács, képviselő-testület) és a tisztség- viselők szerepkörét és feladatait is jóval bővebben taglalta.

Rögtön az elején az első két paragrafusban két alapvető dolgot rögzített: a város igazgatásának mikéntjét, illetve annak elnevezését. Az előbbire nézve kimondta, hogy „Nagykanizsa rendezett tanácsú város saját belügyeit az 1886. évi XXII. t[örvény]c[ikk] alapján, úgy egyéb törvények, törvényes szabályok, rendeletek értelmében és ezek korlátái között, a képviselő-testület, tanács, polgármester, rendőrkapitány, árva- és iskolaszék, úgy a szőlőhegyi elöljáróság és egyes tisztviselők által önállóan intézi." Az elnevezés tisztázása a Kiskanizsával való újraegyesülés miatt vált szükségessé. Ezért megállapították, hogy az elválás előtti szokást követve a település Nagykanizsa néven gyakorolja közigazgatását, melynek eszközlése végett 7 kerületre osztják fel. Az ezután következő fejezetekben a szabályrendelet áttért a képviselő-testület és tanács működésének leírására. Hangsúlyozta, hogy a város képviselő-testülete által él a törvény által biztosított önkormányzati jogaival. Ezentúl évente négy rendes közgyűlést tartottak, február, május, szeptember és december hónapokban. Rendkívüli közgyűlést a polgár- mester vagy a képviselők egynegyedének kívánságára bármikor összehívhattak. Erre bizonyára szükség is volt, hiszen a kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe utalt ügyek száma a korábbiakhoz képest jelentősen bővült. A tisztségviselők, valamint a segéd- és kezelőszemélyzet tisztújító széken történő megválasztása mellett a közgyűlés választotta meg az iskolaszék, a kórházi bizottság és a szak- bizottságok tagjait, valamint az árvaszékhez a saját kebeléből küldendő tagokat

131MNL ZML Törv.hat. biz. jkv. 1886. augusztus 9.131. sz.

191