Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Foki Ibolya: A városi önkormányzat működése Nagykanizsán, 1849–1900
megfeleltek és a lakosság bizalmát is bírták.44 Ez a fajta, felülről kinevezett „képviselet" és tanács egy csapásra semmissé tette az 1848-as törvényalkotás által az önkormányzati szervek választása terén elért eredményeket. A későbbiekre nézve összefoglalóan annyit mondhatunk, hogy a tisztviselői karban elég nagy volt a fluktuáció. Különböző átszervezések többször is történtek. Ezek általában mindig összefüggtek az országos közigazgatásban végrehajtott változásokkal. 1851 elejétől a több polgári kerületből álló addigi katonai kerületek megszűntek, s az országban öt új közigazgatási kerületet hoztak létre. Zala megye ettől kezdve a soproni közigazgatási kerülethez tartozott. Ebben az 1853-ig tartó időszakban zajlottak a politikai közigazgatás végleges kialakításának munkálatai. A kiadott rendelkezések megerősítették a megyék fennhatóságát a városok felett. 1851 elején felmerült a városi tanácsok és a képviselő-testületet helyettesítő ún. választmányok - Kanizsán a Gazdasági Választmány - választás útján való megalakításának gondolata. A kerületi főispán ez irányú kérdésére válaszolva azonban Bogyay Lajos - félve az esetleges politikai mozgalmaktól - az összes zalai rendezett tanácsú városban, így Kanizsán is, továbbra is a kinevezési eljárást tartotta célszerűnek. Kanizsán 1852-től Szép Károly patikus lett a városbíró. Szép Károly 1835-ben kapott engedélyt Nagykanizsa második gyógyszertárának felállítására. Patikája az „Igazságához címezve 1836 decemberében nyílt meg.45 Kanizsa új gyógyszerészének tekintélyét és befolyását bizonyítja, hogy 1840-ben már a városbírói tisztséget tölthette be.46 A helybeli Védegylet 1844-es megalakulásakor annak pénztárnokává választották. A Védegylet a honi ipar támogatásának felkarolásával a helyi ellenzék tevékenységének fontos színterévé vált. 1845-ben az egyleti bál kiváló alkalmat nyújtott a megye élére 1845. március 27-én kinevezett, udvarhű főispáni adminisztrátor, gróf Festetics Leó elleni tüntetésre. A Festeticset kiközösítő és elszigetelő fő agitátorok között a kanizsai Védegylet vezetőit, Csány Lászlót, Tárnok Alajost és Szép Károlyt is ott találjuk. Az egyik besúgó az egylet többi neves személyiségével együtt Szép Károlyt is Kossuth ügynökeként jellemezte.47 Összecseng ezzel a zalai nemesség politikai erőviszonyairól 1846 körül készült kimutatás Szép Károlyra vonatkozó bejegyzése, amely a meggyőződéses ellenzékiek között tünteti fel.48 Az 1845. augusztus 2-án megalakuló kanizsai 44 Uo. 45Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében, 1711-1847. (Zalai Gyűjtemény 1.) Szerk. Degré Alajos. Zalaegerszeg, 1974. 30. p. 46 Halász 407. p. 47 Molnár 124-125. p.; Festetics Leó kinevezésére lásd: Molnár András: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében. Festetics Leó főispáni helyettes jelentései és emlékirata. In: Zalai történeti tanulmányok, 1994. (Zalai Gyűjtemény 35.) Szerk. Bilkei Irén. Zalaegerszeg, 1994. 94. p. 48 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára P 626 Széchenyi család levéltára. Széchenyi István gyűjtemény. 10. csomó 1846. 24-32. sz. 165
