Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Hudi József: A balatoni fürdőkultúra kialakulása a 18–19. században (1783–1914)
Néha „virágnyelven" beszéltek arról, hogy kevés a külföldi (német, francia), a magyarok vannak túlnyomó többségben: „A magas arisztokrácia, az alföldi ibolyák és lipótvárosi rózsák, hüvelyükből kipattanók, édes harmóniában egyesülve virágos kertet varázsolnak a vízbe."50 Máskor a felekezeti hovatartozást sajátos összefüggésben hangsúlyozták: „a lipótvárosiakon kívül sok pap és több keresztény előkelőség van". Az utóbbiak közül a gróf Zichy családot, Ángyán Béla egyetemi tanárt, Dötsch Károly kiváló egyházi karnagyot, Vosits Károly székes- fővárosi tanácsnokot név szerint is megemlítették, de arra is utaltak, hogy még sok tanügyi férfi, s több katonai attasé is jelent volt a fürdőn.51 A summás megállapítás téves: a fővárosi zsidóságnak csak a vagyonos csoportjai látogatták Siófokot. Akadt olyan vendég, aki túl kevésnek tartotta a fürdőn töltött időt. 1903. augusztus 8-án írt képeslapján egyik közvetlen hozzátartozója erről tudósította a Barlangliget, Vaskapu 28. szám alatt lakó Vargha Ferencnét: „Ma érkeztem ide szeretteim körében és igen jól érzem itt magam, csak az a kár, hogy igen rövid lesz élvezetem, mához egy hétre már otthon vagyok."52 Más vendég az egészségére panaszkodott: „Bözsi" Bartomér Juliska úrhölgyet (Budapest, IX. Csillag utca 2.) rövid hírben értesítette: „Levelet akartam írni, de nem tudok. Dacára a fogorvos nagybátyámnak, 3 napig olyan fogfájásom volt, hogy no. írj levelet, Juliskám, ha nincs más dolgod."53 A levélírással kapcsolatos gondokat a Békésmegyei Közlöny tudósítója is észlelte: Siófokon az ember a semmittevéssel úgy el van foglalva, hogy először napokig halogatja a megígért levélírást, végül a „levelezőlapnak szűkkeretű hátlapján még szűkebb szavú sorokban" tesz eleget ígéretének.54 Különös megoldást választott Toller Margit budaörsi úrleány szerelme, aki 1912. június 29-én Siófokon adta fel a parti sétányt ábrázoló képeslapját azzal, hogy „a jó Isten adja, hogy minél előbb itt sétálhassunk. A holnapi kedves viszontlátásig."55 A képeslapokon nem találtunk utalást a fürdőn szövődött szerelmekről, de a laptudósító számára ez evidenciának számított: „...ezek a hűs hullámok nem egy férfi szívét gyújtották már lángra, arról sokat regélnek a balatoni fürdő krónikái és okmányszerűleg be van bizonyítva, hogy a házasságok nemcsak az 50 K. J.: Levél Siófokról. In: Békésmegyei Közlöny 1897. augusztus 5.1. p. 51 Siófoki fürdőélet. In: Balatonvidék 1909. július 25. 4. p. 52 Halászat a Balatonon; V. rész: a halászat befejezése. OSzK, postázás: 1903. 08. [08.] Kiadó: Ellinger Ede cs. és kir. udv. fényképész Budapest és Siófok. 53 Halászati kikötő a Sión. OSzK, postázás: 1908. [08.12.], Divald Károly, Budapest, 1054. sz. - Bözsi Lellén, a Balaton Szállóban lakott, valószínűleg kirándult Siófokon, innen küldte a lapot. 54 K. J.: Levél Siófokról. Békésmegyei Közlöny 1897. augusztus 5.1. p. 55 Siófok. Sétány. OSzK, postázás: 1912. 06. 29. Kiadó nélkül. 153
