Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)

Hudi József: A balatoni fürdőkultúra kialakulása a 18–19. században (1783–1914)

égben és a börzén, hanem a vízben, a tengerben is köttetnek és pedig minden utólagos tengeri betegség nélkül."56

Ritkán, de olyan képeslap is kezünkbe akadhat, amely a napirendről is számot ad. 1914. július közepén kapta kézhez nagyságos Schmiedt Miklósné Diósgyőr- Vasgyár címen az alábbi beszámolót: „Kedves Mariskám! Ott voltam búcsúzni, de nem voltál hon, tehát a szép Balatonról küldöm csókomat. Mesés lakásunk van,57 s igazán csak repül az idő; későn kelünk föl, s 2 óra eltelik a fürdéssel, s este színházba megyünk, ami 9 órakor kezdődik, s későn végződik, most Rátkai58 van lent. Bözsike itt is meghódította az egész Siófokot, most kocsikázik. Ti mikor mentek? Sok-sok csók, szerető Irmád."59

Ez a képeslap az utolsó híradás az első világháború előtti korszak fürdőéletéről, amelyben „színes, előkelő, jókedvű emberáradattal" volt tele a siófoki fürdő. Rövidesen minden megváltozott.60 Ez az év jelképes a fürdő történetében is: ekkor nyitották meg az ország első strandfürdőjét Siófokon.61

56 K. J.: Levél Siófokról. In: Békésmegyei Közlöny 1897. augusztus 5.1. p.

57 A Fő utca 57. szám alatti házban laktak.

58 Rátkai Márton (Budapest, 1881. november 18. - Budapest, 1951. szeptember 18.) színész, kiváló adottságú táncoskomikus, aki prózai szerepekben is megállta helyét. Pályáját 1903-ban kezdte, 1915- 1920 között Beöthy László társulatában játszott. A két világháború között és után budapesti színházak szerződtették, 1941-1945 között zsidó származása miatt nem kapott szerepet. 1945-től haláláig a Nemzeti Színház tagja. 1949-ben Kossuth-díjat, 1950-ben érdemes, 1951-ben kiváló művész kitüntetést vehetett át. Bővebb életrajza: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. 641. p.

59 Siófok. Csónakázás. Zempléni Múzeum, Szerencs (83449), postázás: 1904. [helyesen: 1914.] 07. 14. Kiadó nélkül.

60 Az idézet: Kardos-Simalya 1907.120.

61 Az első magyar srandfürdő. In: Pápa és Vidéke 1914. április 26. 6. p. A cikk utal arra, hogy bécsi strandfürdő, valamint a tengeri fürdők után a magyar tengeren is megnyílik az első strandfürdő. Ennek jelentőségét így fogalmazza meg: „Homok és nap párosulva a fürdéssel és a tiszta jó levegőben való tartózkodással, ez a nyaraló legnagyobb szükséglete és ennek kielégítésével új korszaka kezdődik országos kincsünknek, a Balatonnak, amely csak most fog kibontakozni teljes mértékében. Az elmúlt húsz év alatt, mióta a Balatont a fürdőzők tömegesebben keresik fel, nem történt olyan jelentős mozzanat a fürdői élet fejlesztésében, mint a siófoki Strandfürdő megalkotása." - Az optimista várakozást azonban a jövő nem igazolta. A strandfürdők korszaka csak az első háború után, a gazdaságipénzügyi konszolidációt követően bontakozhatott ki.

154