Bilkei Irén (szerk.): Zalai évszázadok. Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez 2016. - Zalai gyűjtemény 80. (Zalaegerszeg, 2016)
Hudi József: A balatoni fürdőkultúra kialakulása a 18–19. században (1783–1914)
Füreden a gyógy- és zenedíj címén 3 héten túl egy-egy felnőtt után 24 koronát, az 5-10 éves gyermekért 6, a 10-16 évesért 8 koronát kellett fizetni. Ha kevesebb időt töltött a család a fürdőn, akkor arányosan kevesebbet fizetett. A balatoni fürdőházban kényelmes és tágas kabinokban lehetett fürödni: délelőttönként valamivel drágábbak, délután 20 fillérrel olcsóbbak voltak a fürdőjegyek. A jegyek ára osztálybesorolás szerint változott: a közfürdőben egy délelőtti fürdésért 60, egy délutániért 40 fillért kellett fizetni. Uszodai bérlet vásárlása esetén (20 jegyes) 15%-kal olcsóbb volt egy fürdés. A legdrágább a tükörfürdő volt (de. 1 К 60 f., du. 1 К 40 f.). Női fürdőruhát 40 fillérért, férfit 12 fillérért, fürdőlepedőt 20, kendőt (törülközőt) 12 fillérért lehetett bérelni. A családok nagyobb, ún. családi kabint és bérelhettek. A kabinok egy része teljesen zárt volt, a fürdőzők többsége azonban „a szabad Balatonban" fürdött.30 A korábbi korszakokhoz képest nagy előrelépést jelentett, hogy a balatoni fürdőn úszómestereket is alkalmaztak, akik méltányos díjért vállalták az úszástanítást. A vendégek a kisvároshoz hasonlító fürdőtelepen mindent szolgáltatást megtaláltak, amire csak szükségük volt: postát, távíró- és távbeszélő-állomást, fürdőorvosokat, gyógyszertárat, számos boltot, színházat, kávéházat, társalgót, fedett sétányt, parti sétányt, árnyas ligetet. A szórakozás változatos formái közül választhattak. Zenét hallgathattak a zenepavilonnál, csónakázhattak, vitorlázhattak, horgászhattak; kirándulhattak gyalogosan, kocsival, gőzhajóval; teniszezhetettek, gyönyörködhettek a tájban, figyelhették a halászokat, nézőként részt vehettek a Stefánia Yacht Club31 vitorlás- versenyein, az úszóversenyeken. Esténként várta őket a színház vagy az étterem, a bálok, különösen a nyár fényponját jelentő Anna-bál. A déli part modern fürdője: Siófok Siófok példáján szeretnénk bemutatni, hogyan született meg szinte a semmiből a Balaton-vidék első világháború előtti legnagyobb fürdője, amely modell-értékűvé vált a többi Balaton-parti település számára. A balatoni fürdőélet a Veszprém megyéhez tartozó, de a Balaton déli partján fekvő Siófok fejlődését a déli vasút átadása (1861), a Balaton szabályozását lehetővé tévő Sió-zsilip építése (1863), a vásártartási engedély megszerzése (1865), majd Végh Ignác 12 éves fürdőbérleti szerződésének megkötése tette lehetővé.32 30 Kardos-Simalya 1907.169. p. 31A Balatonfüredi Yacht Egylet 1867-ben alakult gróf Széchenyi Béla és Ödön, gróf Batthyány Ödön és Teasdale Vilmos kezdeményezésére, később vette fel a fürdőt többször meglátogató Stefánia főhercegnő nevét. Tóth-Bencze 2011. 58. p. 32 Kanyar 1989.223-224. 148
