Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 5. A háborús évek
frontra, Ukrajnába, a hadtest egésze azonban csak 1942 áprilisában indult ki. Ellentétben a gyorshadtesttel az újabb egységek már nemcsak megszálló feladatokat teljesítettek, hanem harci övezetbe kerültek. A legújabb kutatások részletesen feltárták a zalai honvédek harcait és tevékenységét a keleti fronton.65 Az első hadműveletekre Kurszk előterében került sor, ahol egy kb. 60 km széles frontszakaszon hajtottak végre támadó hadmozdulatokat. A hadosztály alakulatai kemény csatákban nyomultak előre és 1942. július 7-én jutottak ki a Donhoz. Az oroszok a körzetben egyetlen hídfőt tartottak meg, Kosztenki településnél, ahol több kemény összecsapás, köztük közelharc is zajlott. A 17. gyalogezred ezekben a harcokban igen súlyos veszteségeket szenvedett, különösen a 17/1. zászlóalj, amely gyakorlatilag teljesen felmorzsolódott. A doni hídfőcsaták után a hadműveletek leálltak, a német és magyar csapatok védelemre rendezkedtek be. A 9. hadosztály Sztaro-Nyikolszkoje, Gremjacsje és Ivanovka települések körzetében foglalta el állásait, a 2. magyar hadsereg északi szárnyán, közvetlenül a németek mellett. Itt érte őket néhány hónappal később, 1943. január 12-én az orosz ellentámadás, a doni áttörés, bár annak első hulláma még nem érte a 9. hadosztályt. Ezeken az éjszakákon mínusz 40 fokig hűlt le a levegő, melynek következtében sok harckocsi nem indult be, és a lövegek egy részét is csak nagy nehézségek árán lehetett tűzkész helyzetbe hozni.66 A 9. hadosztály a borzalmas körülmények között az óriási túlerővel szemben szinte emberfeletti erőfeszítéssel, január 27-ig tartotta állásait, utolsó egysége a 17/III. zászlóalj ekkor hagyta el doni állásait.67 Ez volt az utolsó magyar harcoló egység a Don mellett, ez az alakulat fedezte az északra, Voronyezs térségében állomásozó német hadsereg visszavonulását, melyet az ennek köszönhetően sikerrel végre is hajtott.68 Ekkor már a környező többi német és magyar alakulat is visszavonult, amelynek eredményeként a 9. hadosztály részleges bekerítésbe került. Ebből február 2-án kezdte meg a kitörést. A visszavonuló magyar csapatok mínusz 10-20 fokban, az ellenség állandó támadásai közepette, gyalogosan hátráltak. A visszavezető utat a végtelen hómezőn a holtan heverő, megfagyott honvédek tetemei jelezték. Ismeretes a 2. magyar hadsereg súlyos vesztesége, amelyet a doni harcban elszenvedett. Az elesettek száma meghaladta a 40 ezer főt, a sebesülteké a 30 ezret, míg 26 ezer fő esett hadifogságba. A 9. hadosztály vesztesége a legsúlyosabbak közé tartozott. Minden nehézfegyverét elvesztette, személyi állományából pedig 8-9 ezer főre tehető a veszteség.69 A csapatok maradékai 1943 áprilisában térhettek 65 Molnár - Szabó 2014. 66Ungváry 2005.190. p. Napközben mínusz 10 fok körüli hőmérséklet uralkodott. 67 Szabó 2001. 283. p. 68 Ungváry 2005.194. p. ® Szabó 2001. 283. p. 43