Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 5. A háborús évek

haza Magyarországra. A veszteség miatt a 9. hadosztályt fel is oszlatták, a 17. zalai gyalogezred - az újabb feltöltés után - a 7. hadosztályba került besorolásra.70 Ezek az események természetesen nem jutottak el maradéktalanul a helyi lakosság tudomására, s komolyabb helyi, belpolitikai következményei sem támadtak.

Az országban - a német háborús veszteségek nyomán - fellépő feszültség gyengítette azokat a politikai erőket, amelyek a németek melletti végső kitartásra buzdítottak. A front közeledtével Magyarországon komoly belpolitikai változások kezdődtek, s egyre többen ismerték fel, hogy a német szövetségből szabadulni kellene. Nem így gondolkodott azonban Zala megye politikai vezetése, Teleki főispánnal az élen. Ő úgy érezte, hogy az a helyes út, ha a jobboldali elkötelezettséget, a nacionalizmus és a militarizmus iránti kötődést erősíti meg a lakosságban, s az országban jó példával jár elől, ha sikeresen valósítja meg a különböző jobboldali pártok egységét saját hatósági területén, Zala vármegyében. Teleki „a bolsevista szláv tengerben" az ország szuverenitását és a háborús győzelmet kizárólag a német szövetség és a végső kitartás révén látta biztosítottnak. A Kállay-kormány angolszász kapcsolatfelvételét és békekötési tapogatózását a „zsidóság, a szociáldemokrácia és a liberalizmus" eredményének tudta be.

Ezért hívta össze 1944. június 21-én a megye három jobboldali pártjának vezetőit egy megbeszélésre. Az ülésen részt vettek a Magyar Élet Pártja (melynek Teleki volt a zalai elnöke), az Imrédy Béla vezette Magyar Megújulás Pártja és a Nemzeti Szocialista Párt képviselői, és „az uralkodó nemzeti szocialista koreszme szellemében" Pártközi Intéző Bizottság néven koalíciós szervezetet hoztak létre, melynek elnökéül az előterjesztő főispánt választották meg.71 A korábban még Teleki által is ellenőrzött és üldözött nyilasoktól a kormánypárt nevében Korniss Elemér országgyűlési képviselő kért bocsánatot, „a múltban velük szemben tanúsított ellenséges magatartásért." Ettől kezdve - az országban egyedülálló módon - a nyilasok a helyi hatalom részesei lettek, már 1944 nyarán és együtt irányították a megyét a kormánypárttal együtt.

Drámai pillanat volt a megye történetében a zsidóság gettóba zárása és deportálása. Ez nem egységesen történt, mivel a megyét ebből a szempontból két részre osztották. A déli, muraközi, nagykanizsai és muravidéki járások a közeli jugoszláv partizánharcok miatt hadműveleti területnek számítottak és ott gettót nem is lehetett felállítani, csak internáló tábort. Az itt élő zsidóságot már 1944 áprilisában Nagykanizsán összpontosították, ahol a város különböző pontjain hoztak létre zárt területet, majd az országban az elsők között, április végén és május elején deportálták a mintegy 3000 főt Auschwitzba.

70 Ez az alakulat 1944 májusában került újra harcérintkezésbe, amikor a Kárpátok előterébe érkező oroszokkal vette fel a küzdelmet. Az alakulat 1945. április elején tette le végül a fegyvert az oroszok előtt a szlovákiai Stubnyafürdőnél.

71 MNL ZML X. 1.1944. A kérdésről lásd részletesen Degré 1964.

44