Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 4. Az 1939-es választások

több ízben tiltották be rendezvényeit.59 Most azonban szövetségre léptek a nyilas párttal, aminek tétje a listás választáson mutatkozott meg, ugyanis közös megyei listát állítottak össze. Ez a következőképpen festett: az első helyen Meizler szerepelt, őt követte ifj. Eitner Sándor, majd az Egyesült Keresztény Pártból Meizlerhez hasonlóan „kiugrott" Tauffer Gábor gyógyszerész és ügyvéd következett. A listán szerepelt még Gáspár Ferenc kerecsenyi kisgazda, Eitner Ákos, valamint három földműves, a mikefai Czigány Vendel, Varga Sándor Alsópáhokról és Halász Péter Szépeikről.

A párt a választások alkalmával tulajdonképpen ugyanazt nyújtotta, amit az előző alkalommal. Radikális hangvétel, aktív, a törvényi kereteket meghaladó kampány jellemezte működésüket. A választások után büntetőeljárás indult - beszédeik miatt - Árvay István és Eitner Ákos ellen. Kortesbeszédeik egyik fő fegyvere a német állapotokkal való dicsekvés volt, azon belül a magyar vendég- munkások helyzete, akik Németországban vagy Ausztriában dolgoztak. Az ő fizetésük, amely messze meghaladta a magyar átlagot önmagáért beszélt. Ennek híre természetesen hamar elterjedt, a nyilasok mindezt az új „koreszme" által felépített német állam és társadalom sikerének hirdették. „Nem hagyható azonban figyelmen kívül a nyilaspárt agitációja a mezőgazdasági munkásság körében. A németországi munkaalkalmat úgy állították be, mint a nyilaspárt vívmányát, sőt azt hirdetik, hogy a munkásságnak a pártba való belépése esetén biztosítják a Németországban való alkalmazást. Ennek a híresztelésnek sokan hitelt adtak, a tagdíjat is lefizették." - írta a főispán a fent említett bizalmas jelentésben.60 ígéreteikben ismételten központi szerepet kapott a földosztás gondolata, emellett nagymértékű adócsökkentést és munkaalkalmak biztosítását fogalmazták meg. Beszédeikben erőteljesen támadták a kormánypártot, az utóbbi évek kül- és belpolitikai eredményeit egyértelműen annak tudták be, hogy a kormány „átvette" a nyilasok programját. így a Felvidék visszaszerzése ügyében (amit Eitner Sándor kizárólag a helyes úton járó Rátz Jenő honvédelmi miniszter tevékenységének tulajdonított),61 akárcsak az utóbbi évek belpolitikai szociális intézkedései esetében.

Az 1939. évi választások előkészületei a szélsőjobboldal előretörésének jegyében kezdődtek, az először alkalmazott titkos szavazás is nekik kedvezett, hiszen szimpatizánsaik ezáltal rejtve maradhattak. Ezzel szemben a Független Kisgazdapárt komoly nehézségekkel küszködött, mind anyagi értelemben, mind közéleti befolyását tekintve. Zala megyében is e három politikai erő indult, mind

59 MNL ZML IV. 401b. 83/1934. A főispán a kereszténypárt vezetőjéhez, Emszt Sándorhoz írt magyarázkodó levelében kifejti, hogy a fellépés nem a pártnak vagy a Katolikus Népszövetségnek szól, hanem kizárólag Meizler személyének.

60 MNL ZML IV. 401b. 25/1938.

61 Zalamegyei Újság, 1939. május 24. A szélsőjobboldali Rátz Jenő Imrédy bizalmi embere volt.

36