Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 4. Az 1939-es választások

titokban azonban Szálasival állnak összeköttetésben. Benyomásom, hogy az egész vármegyében Szálasi irányítása alá fog kerülni a nyilas mozgalom."57

Tehát a zalaegerszegi és a balatonfüredi csoport egyelőre hivatalosan nem csatlakozott Szálasi mozgalmához, de közeledett hozzá. A választáson a csoport mindenesetre a Pálffy-féle párt színeiben indult el, méghozzá a megye valameny- nyi választókerületében indítva jelöltjeit. A mozgalom radikalizálódása azonban nemcsak abból látszott, hogy közeledtek Szálasiékhoz, hanem abból is, hogy egyre többet vettek át a német „testvérpárt" szokásaiból. A zöld inget és a nyilas karszalagot már a kezdetektől hordták a párttagok, majd 1938-ban a nagykanizsai csoport rohamosztagot is szervezett. Ez a Rendvédelmi Csoportnak nevezett alakulat a legmegbízhatóbb párttagokból, mintegy 50-60 főből állt, vezetője vitéz Hámory József tartalékos főhadnagy, civilben temetkezési vállalkozó volt. Feladatuk szerint a különböző rendezvényeken, demonstrációkon kellett a rendet biztosítani. Egyenruhájuk zöld ingből, karszalagból, zöld svájci sapkából és barna bőrkabátból állt. A csoportot terveik szerint 200 főre akarták felfejleszteni.58 A nagykanizsai pártcsoport tagsága a vezetőket leszámítva szinte kivétel nélkül földművesekből és városi munkásokból állt (valamint egy Begidsán Emil nevű ügyvédből, aki a párt ügyeit intézte).

A zalaegerszegi körzet vezetése ekkorra egyértelműen az Eitner-fivérek kezébe került. A választáson mindketten indultak, Eitner Ákos az alsólendvai kerületben, bátyja Sándor ismét a zalaegerszegi kerületben állt rajthoz. A párt azonban szövetségest is talált a választások előtt megalakult Keresztény Nemzeti Szocialista Front képviselőiben, amelynek vezetője a megyében jól ismert Meizler Károly volt. Az új pártalakulat a nemzeti szocialista és a keresztényszocialista irányzatot kapcsolta össze. Meizler Károly nem volt ismeretlen a politikai életben, az eredetileg hentesmester foglalkozású képviselő már aktív közéleti szerepet játszott a 30-as években Keszthely, de törvényhatósági bizottsági tagsága révén a megye életében is. Keszthely választókerületében, 1935-ben a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben került be a parlamentbe határozott ellenzéki állás- foglalással. 1937-ben még ő is belépett az Egységes Keresztény Pártba, hogy egy évvel később kilépve megalakítsák a Keresztény Nemzeti Frontot. Radikális politikai magatartása kivívta a hatóság ellenszenvét, már 1934-ben és 1935-ben

57MNL ZMLIV. 401b. 25/1938.

58MNL ZML IV. 401b. 78/1938. A jelentés a következőket említi még a nagykanizsai pártvezetőről, Ferencfalvyról: „Vitéz Ferencfalvy József a pártvezetőség átvétele óta foglalkozik csak magyar politikával. Ferencfalvy - mint nyugállományú közös tiszt és mint német anyanyelvű - a magyar nyelvet alig és csak törve beszéli, kizárólag csak német nyelvű újságokat olvasott és olvas, minek következtében gondolkodása erősen német nemzeti szocialista (Hitler) irányzatú."

35