Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.

Több pap-képviselőtársam részéről az a vélemény hangzott el, hogy zsidó és nemzsidó keveredéséből származó egyénnél, 50%-ig nemzsidó és 50%-ig zsidóvérű egyénnél, ha el akarjuk bírálni a hovatartozandóságot, akkor mindenesetre az 50%-os zsidó vérrel szemben mutatkozó 50%-os magyar vér - mint mondták - hozzászámítva a keresztény nevelést és a keresztény erkölcsöt, föltétlenül azt eredményezik, hogy ezek az egyének joggal a magyarsághoz tartozóknak vallhatják magukat és oda is kell őket számítani. De ha igen t. képviselőtársaim, akik erre az álláspontra helyezkedtek, ilyet állítanak, akkor egyáltalában nincsenek tisztában az egyes fajok átörökítő képességével és általában az átöröklés tanával. (Rupert Rezső: Ön sincs, azt mondhatom! - Derültség!)

A zsidóság valamikor tiszta vérű sémi fajú nép volt Krisztus előtt körülbelül másfél évezreddel. Amikor Palesztinába behatolt és ott fokról-fokra leigázta az ott lakó hetthita népet, amely nép a zsidóságnál jóval magasabb kultúrájú nép volt, az idők folyamán ezekkel fajilag összekeveredett. Később, különösen a hosszas egyiptomi tartózkodás alatt igen nagy mértékben keveredett a zsidóság négerekkel: úgyhogv a zsidóság tulajdonképpen ennek a három fajnak összetétele, azonban még a következő századokban is keresztülesett kisebb keveredéseken, ezek azonban nem hagytak maradandó bélyeget a zsidóságon. A néger vérbeütés jeleit egyes zsidó egyedeken ma is kiválóan és kitűnően felismerhetjük. Ez az esztelen vérkeveredés, amelybe a zsidóság akkor belefogott, talán pusztulásba is vitte volna ezt a népet, ha nagyon szigorú fajvédelmi törvényeket nem hoztak volna, elsősorban Mózes, majd később Ezra és Nehemiás próféták. Ezek olyan szigorú fajvédelmi törvények voltak, hogy a további vérkeveredés megállt, bár az elrontott zsidó fajt már nem tudták többé megjavítani, tisztavérűvé, egészségessé tenni. A már túlságosan kevertfajú népre hozott fajvédelmi törvény csak állandósította a zsidóság kevert jellegét. Ezt a hatást fokozta még a gettórendszerben kifejlődött beltenyésztés és így lett a zsidóságból az egyetlen fajta az emberek világában, amely kitenyésztett, többszörösen korcs fajta. (Derültség.)

Aki egy kissé ért az átöröklés tudományához, az tisztában van azzal, hogy egy ilyen összetételű beltenyésztett fajnak olyan erős az átörökítő ereje, hogy más fajok, de különösen az árja fajok tulajdonságait keveredés esetén teljesen hege- monizálja a zsidó faji tulajdonság és ennek káros hatása több generáción keresztül jelentkezik és észrevehető, nemcsak belső tulajdonságokban, hanem külső faji jellegben is. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a zsidóság akár részben is asszimilálódott, de főképpen tévednek azok, akik azt hiszik, hogy teljesen asszimilálódott, vagy pedig ezután asszimilálódni fog. Ezeket megtéveszti a név, a vallás és a nyelv, pedig az e tekintetben való hasonulás semmi esetre sem asszimilációt jelent, hanem csak utánzást, mimikrit. A zsidóságnak ez a mimikrije minden országban fellelhető, mert minden nép szokásait rövid idő alatt felveszi

251