Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.

anélkül, hogy jellegzetes zsidó tulajdonságát elveszítené. Legalább ennyit mindenkinek illik a zsidóságról tudni.

Ugyanennek a szakasznak az indokolása azt mondja, hogy ez a rendelkezés azt a célt kívánja szolgálni, hogy a magyar nemzet faji tisztasága megóvassék az erősen eltérő fajoktól való vérkeveredésektől, a továbbiakban pedig azt mondja, hogy a zsidóság az egyetlen nagyobb néptömeg, amely eltérő népfajként tűnik fel. Az igaz, hogy a legnagyobb, de mégis ezzel együtt mindjárt egy kisebb, egy nagyon káros népfajról is megemlékezhetett volna a törvényjavaslat, mert esetleg évtizedek múlva jelentkező sok bajnak vehettük volna elejét, ha a másik, a zsidósághoz sok tekintetben nagyon hasonló parazita fajnak, a cigánynak a magyarral való keveredését megakadályozhatnánk. A cigányoknak az illetőség szerint való letelepítése az országban azt eredményezte, hogy majdnem minden község kapott egy cigánycsaládot, amely már nem úgy, mint régen, a falu külső határában vagy az erdőszélen sátorban tanyázik, hanem a községek kötelezve voltak arra, hogy a cigányoknak adjanak helyet bent a faluban. Ez azt jelenti, hogy a cigányság intenzívebben bekerült a falu életébe, gyermekei iskolába járnak, közelebb kerültek a magyar parasztsághoz.

Kérek 10 perc meghosszabbítást.

Elnök: Méltóztatnak a kért 10 perc meghosszabbítást megadni? (Igen) A Ház a meghosszabbítást megadja.

Eitner Ákos: Tekintettel arra, hogy a cigányság fajánál fogva nagyon korán nemi érettségi állapotba kerül és ezzel kapcsolatos ténykedését azonnal meg is kezdi, a cigányoknál egy generációt legfeljebb 25 évben állapíthatunk meg és átlagos szaporodásául nem is sokat számítunk, ha nyolc gyermeket veszünk alapul, ami annyit jelent, hogy 25 év múlva minden magyar falu négy cigánycsaláddal fog rendelkezni, és ha továbbmegyünk, hiszen ha a mi életünk véges is, fajtánké nem az és ha azt akarjuk, hogy az hosszú és állandó legyen, akkor tovább kell mennünk, és akkor azt mondhatjuk, hogy 50 esztendő múlva minden községnek négyszer annyi, tehát 16 cigány családja lesz, ami már olyan rettentő veszélyt jelent - ez különösen az előtt világos, aki ismeri a mibenlétét ennek az egészen alacsonyrendű és silány fajnak - hogy ennek a veszedelemnek egyrészt már most - ezidő szerint még könnyűszerrel - gátat kellene vetni, másrészt, miután rengeteg népbetegség hordozói a cigányok, ilyen vizsgálatok alapján igenis a legdraszti- kusabb eszközökkel kellene megakadályozni ezeknél a cigány egyedeknél akár az egymás közötti, akár a mi fajtánkkal kapcsolatos érintkezést. Ma rendelkezésre állanak különböző modern eljárások a sterilizációs eljárások terén, vagy pedig a legdrasztikusabb ókori eljárás, a kasztrálás. Amikor fajtánkról van szó, nem lehetünk annyira finomak, emberiesek és gyengédek.

252